adozona.hu
BH 2024.9.208
BH 2024.9.208
A közigazgatósági hatósági eljárás iratainak megismerését szabályozó törvényi szabály az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezés [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. g) pont; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 33. § (1)-(3) és (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2022. március 21-én egy olyan miniszteri vélemény (szakhatósági állásfoglalás) kiadását kérte közérdekű adatként a miniszter alperestől, amelyben egy ingatlanon fennálló épület terepszint feletti részeinek bontására vonatkozó tervezett bontási tevékenységet támogatott.
[2] Az alperes 2022. április 5-én arról tájékoztatta a felperest, hogy a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése ...
BH 2024.9.208 A közigazgatósági hatósági eljárás iratainak megismerését szabályozó törvényi szabály az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezés [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. g) pont; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 33. § (1)-(3) és (5) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2022. március 21-én egy olyan miniszteri vélemény (szakhatósági állásfoglalás) kiadását kérte közérdekű adatként a miniszter alperestől, amelyben egy ingatlanon fennálló épület terepszint feletti részeinek bontására vonatkozó tervezett bontási tevékenységet támogatott.[2] Az alperes 2022. április 5-én arról tájékoztatta a felperest, hogy a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alapján az adatigénylésnek a beérkezést követő 45 napon belül tesz eleget. Az alperes a 2021. május 5-én küldött levelében megtagadta az adatigény teljesítését. Arra hivatkozott, hogy a felperes által kiadni kért adat döntés megalapozását szolgálja, ezért azt nem áll módjában megküldeni.
[3] Ezt követően a felperes a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordult. A Hatóság vizsgálata során az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes nem vett részt ügyfélként az érintett hatósági eljárásban, ezért nincs lehetőség számára a kért adat kiadására. A Hatóság a NAIH-1022-8/2023. szám alatti döntésével lezárta a vizsgálatot, mivel nem látott esélyt az alperes és a Hatóság álláspontjának közeledésére.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[4] A felperes keresetében a pert megelőző adat megismerése iránti igényében megjelölt adat kiadásának teljesítését kérte. A keresete jogalapjaként az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. § (1) bekezdését, a 27. § (5) és (6) bekezdését, a 28. § (1) bekezdését, a 31. § (1) és (3) bekezdését, a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdését jelölte meg, valamint hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésére.[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kiadni kért adat nem minősül közérdekű adatnak. Arra is hivatkozott, hogy a miniszter a véleményt a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 89. §-a alapján egy másik hatóság előtt folyamatban lévő közigazgatási eljárásban a hatóság megkeresésére adta ki szakhatósági állásfoglalásként. Az Infotv. és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseinek együttes értelmezése alapján az Ákr. 33. §-a az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, a közérdekű adatok megismerését szabályozó törvényi rendelkezésnek minősül, ezért jogszerűen tagadta meg az adatigény teljesítését. A felperes pedig nem minősül az Ákr. 33. §-a alapján az iratok megismerésére jogosult személynek.
Az első- és a másodfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy adja ki a felperesnek a kért miniszteri véleményt.[7] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az adatigénylés tárgya az alperes közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekű adat. Az Ákr. 1. §-a alapján az Ákr. 33-34. §-ai azt határozzák meg, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban az eljáró hatóság kinek jogosult, illetve köteles az iratbetekintési jogot biztosítani. Mivel a kereset nem az eljáró hatóság irataiba történő betekintésre irányult, a bíróságnak nem ebben a kérdésben kellett dönteni. Az alperes az eljáró hatóság személyén kívül álló közfeladatot ellátó szerv, ezért az Infotv. alapján köteles az általa végzett tevékenység értékelésére vonatkozó közérdekű adatot megismerhetővé tenni.
[8] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[9] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy az alperes érdemben nem vitatta, hogy a megismerni kívánt miniszteri vélemény (szakhatósági állásfoglalás) közérdekű adat. A másodfokú bíróság indokolása értelmében az Ákr. 33. § (3) bekezdése szerinti iratbetekintési jogot szabályozó rendelkezés címzettje az eljáró hatóság. Az alperes nem rendelkezhet az iratbetekintésről, ezért az Ákr. 33. § (3) bekezdésén keresztül az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontjára hivatkozva alaptalanul tagadta meg a közérdekű adat megismerése iránti kérelem teljesítését.
[10] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint a bírósági és a hatósági eljárás irataival összefüggő közérdekű adatigények nem teljesen azonos szempontok szerint ítélhetőek meg. A közérdekű adatok nyilvánossága és az azokhoz való hozzáférés különleges, a közigazgatástól eltérő területe a bírósági eljárásokkal kapcsolatos adatokhoz való hozzáférés jogosultsága. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint (3056/2015. (III. 31.) AB határozat, Indokolás [7]-[8] és [13]-[14]) a bírósági eljárások adatainak megismerése iránti igénynél a személyes adatok védelme, a bírósági eljárások zavartalansága és a visszaélések elkerülése szolgál alapul a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog korlátozásához.
[11] A másodfokú bíróság megítélése szerint a különböző hatósági, bírósági eljárások iratainak adatnyilvánosságát érintő ügyekben szem előtt kell tartani az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) gyakorlatát is, amely szerint ha az iratmegismerési kérelem tárgya valamely konkrét eljárás irata vagy közigazgatási nyilvántartás része (pl. alkotmánybírósági indítvány, tulajdonszerzést jóváhagyó hatósági határozatok, kirendelhető pártfogó ügyvédek névsora), még nem következik az, hogy a közérdekű adatkérés a véleménynyilvánítás szabadságának sérelme nélkül megtagadható (pl. Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország ügy (MHB ügy), 18030/11, 2016. november 8-i ítélet, Österreichische Vereinigung zur Erhaltung, Stärkung und Schaffung eines wirtschaftlich gesunden land- und forstwirtschaftlichen Grundbesitzes kontra Ausztria ügy, 39534/07., 2013. november 28-i ítélet, Társaság a Szabadságjogokért kontra Magyarország ügy, 37374/05., 2009. április 4-i ítélet). Az MHB ügyben lefektetett szempontok szerint jelentősége van az információkérés céljának, a kért információ jellegének, a kérelmező szerepének és annak, hogy az adatok azonnal elérhető információk legyenek. A kért információknak közérdekűnek kell lennie, a közügyek átláthatóságát kell biztosítania.
[12] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes nem vitatta a felperesnek azt a tényállítását, hogy a kért információt azért kérte, mert álláspontja szerint a miniszteri szakhatósági állásfoglalás a világörökségi védelem alatt álló épület bontását érintette. A kért miniszteri állásfoglalás az örökségvédelemre figyelemmel közérdekű információkat tartalmazott, az adatkérés nem volt visszaélésszerű, így az adatkérés teljesítését az EJEB gyakorlatával összhangban lefolytatott alapjogi mérlegelés is indokolttá tette.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.[14] Megsértett jogszabályként az Infotv. 3. § 5. pontját, a 26. § (1) bekezdését, a 27. § (2) bekezdés g) pontját és az Ákr. 33. §-át jelölte meg. Állította, hogy a másodfokú bíróság jogkérdésben eltért a Kúria Pfv.IV.22.163/2016/6. számú és a Pfv.IV.21.176/2022/4. számú (megjelent: BH 2023.214.) precedens határozatában foglaltaktól.
[15] A felülvizsgálati kérelmének indokolása szerint az nem vitatott, hogy a kiadni kért adat az Ákr. tárgyi hatálya alá tartozó ügyben keletkezett, a hatósági iratok részét képezi, amely hatósági eljárásban a felperes ügyfélként nem vett részt. A perfelvételi tárgyaláson pedig vitássá tette, hogy a kiadni kért adat közérdekű adatként megismerhető.
[16] Állította, hogy a jogerős ítélet azért sérti az Infotv. 3. § 5. pontját, a 26. § (1) bekezdését, a 27. § (2) bekezdés g) pontját és az Ákr. 33. §-át, mert az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja értelmében a keresetben megjelölt adat az Ákr. 33. §-ának iratbetekintési szabályai alapján ismerhető csak meg. E jogszabályi rendelkezés alapján pedig a felperes nem tartozik az irat megismerésére jogosult személyi körbe.
[17] Érvelése szerint a Kúria BH 2023.9.214. számon közzétett határozatában kifejtett jogértelmezés adott ügyben is irányadó, ugyanis az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerint törvény közigazgatási eljárásra tekintettel is korlátozhatja a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését. E döntésben kifejtett jogértelmezés alapján az Ákr. 33. §-ának rendelkezései, az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerinti a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot korlátozó törvényi rendelkezésnek minősülnek. Ezért az Ákr. tárgyi hatálya alá tartozó ügy iratait csak az Ákr. szerinti iratbetekintésre jogosultak ismerhetik meg.
A felperes az Ákr. tárgyi hatálya alá tartozó ügyben ügyfélként nem vett részt, az ügyféli minősége hiányában az irat megismerésére nem jogosult. Az Ákr. 33. §-ának iratbetekintésre feljogosító szabályai olyan rendelkezést sem tartalmaznak, amely alapján az ügyfélen kívüli harmadik személy, akár a hatósági eljárás befejezését követően - bizonyos esetekben a hatósági határozat kivételével - a hatóság által kezelt iratokba betekintést nyerhetne, azokat megismerhetné. Ilyen szabályt az Ákr. 33. § (6) bekezdése szerinti más törvény sem tartalmaz. Az Ákr. alapján arra sincs lehetőség, hogy a hatóságon kívül más adatkezelő az eljárás iratait közérdekű adatként megismerhetővé tegye. Az első- és a másodfokú bíróság álláspontjának elfogadása esetén közérdekű adatigénylésre hivatkozással olyan személy juthatna hozzá egyedi hatósági eljárásban keletkezett adatokhoz, aki az adott ügyben eljáró hatóság előtt jogosultság, ügyféli minőség hiányában azok megismerésére nem lenne jogosult. Ez nyilvánvalóan nem volt a jogalkotó célja, éppen ennek kiküszöbölésére alkotta meg az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontját.
[18] Kifejtette, hogy az adatmegismerés iránti kérelem teljesítését az Infotv. és nem Ákr. rendelkezései alapján utasította el, mivel nem az alperes folytatta le a hatósági eljárást. Az alperest köti az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja, amely szerint, ha közigazgatási hatósági eljárás iratát kívánja az igénylő megismerni, akkor arra közérdekű adatigénylés keretében nincsen módja.
[19] Hangsúlyozta, a perbeli esetben a felperes által megismerni kért adat egy bizonyos, konkrét hatósági eljárás iratainak a részét képezi, lényeges jellemzője, hogy az kifejezetten a hatósági eljárás folytán, annak okából és céljából keletkezett; az alperest vezető miniszter azt a hatóság kifejezett megkeresésére, jogszabályi kötelezettség alapján alkotta meg. Mindezek alapján súlytalan az elsőfokú bíróság azon álláspontja, hogy az Infotv. "felülírja" az Ákr. rendelkezéseit, továbbá a másodfokú bíróság érvelésének azon kiindulópontja, amely szerint nem az alperes az iratbetekintésről rendelkezni jogosult eljáró hatóság. Ez a megközelítés azért is téves, mert az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja nem teszi lehetővé a differenciálást aszerint, hogy az adatigénylő az eljárást folytató hatóság vagy az adatot keletkeztető szerv részére terjesztette elő az igényét. Az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontjából általános jelleggel következik, hogy konkrét eljárások egyedi adatai az egyes ágazati eljárási törvények alapján ismerhetők meg, csak azok alkalmazása mellett. Vagyis az Infotv. nem az adatkezelők szerint tesz megkülönböztetést, hanem eljárások szerint: a bírósági és közigazgatási hatósági eljárások adatait általánosan emeli ki a megszorítás nélkül megismerhető adatok köréből, minden adatkezelő tekintetében. Ezért közömbös, hogy ilyen esetben az adatigénylésnek ki a címzettje. Ehelyett azt kell megvizsgálni, hogy az igényelt adat részévé vált-e bírósági vagy hatósági eljárásnak, és ebben az eljárásban az ágazati eljárási törvény alapján az igénylőnek lehetősége van-e annak megismerésére.
[20] A felülvizsgálati álláspontja szerint a 3056/2015. (III. 31.) AB határozatban lefektetett elvi szempontok a hatósági eljárásokra is irányadók. Az alkotmánybírósági ügy tárgya a régi Pp. egy szabályának utólagos normakontroll vizsgálata volt, ezért az Alkotmánybíróság értelemszerűen nem vizsgálta, nem is vizsgálhatta a hatósági eljárásokban keletkezett iratok nyilvánosságának az összefüggéseit. Ezért teljesen megalapozatlan e határozatra akként hivatkozni, hogy az különbséget tenne a hatósági és a bírósági eljárások között, ugyanis ez a határozat ilyen szembeállításról egyszerűen nem szól. Ezzel ellentétben az alkotmánybírósági határozat az alperes szerint mutatis mutandis éppen a felülvizsgálati érvelést támasztja alá, hiszen a hatósági eljárások alanyai és érdekeltjei is ugyanúgy zárt kört jelentenek, mint a bírósági eljárás résztvevői. E tekintetben nincsen érdemi különbség egy gyámhivatali eljárás és egy gondnokság alá helyezési per, egy adóhatósági eljárás és egy költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárás között. E különbségtétel azért sem helytálló, mert az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja is egyként, megkülönböztetés nélkül kezeli a bírósági és a hatósági közigazgatási eljárásokat, azaz ebből a szempontból a jogalkotó nem tett különbséget közöttük.
[21] Érvelése szerint a Kúria Pfv.IV.22.163/2016/6. számú határozatában kifejtett jogértelmezés is álláspontját támasztja alá. E döntés értelmében önmagában azért, mert az egyes bírósági eljárásokban keletkeznek az adatok, és a bíróság közfeladatot lát el, még nem következik, hogy ezek az adatok automatikusan közérdekű adatok lennének. Ilyen értelmezés mellett ugyanis a bírósági iratok megismerhetőségére vonatkozó speciális szabályok könnyen megkerülhetőek lennének a közérdekű adatok megismerhetőségére való hivatkozással.
[22] Rámutatott, hogy nem helytálló a másodfokú bíróságnak az EJEB Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítéletre történtő hivatkozása. A Kúria töretlen gyakorlata szerint a közérdekű adatigénylés esetén ugyanis nincs jelentősége az igénylés céljának, motivációjának (Kúria Pfv.IV.21.886/2018/7.). A másodfokú bíróság - ezzel szembe helyezkedve - kifejezett fontosságot tulajdonított az adatigénylés céljának, ami sérti az Infotv. 26. § (1) bekezdését.
[23] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[24] A Kúria a felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati jellegéből következően a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálta és ítélte meg a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát.[25] A Kúria előrebocsátja, hogy bár az alperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte a másodfokú bíróságnak azt a megállapítását, amely szerint nem vitatta, hogy a kereset tárgya közérdekű adat, azonban ehhez kapcsolódóan nem jelölt meg eljárási szabálysértést. A felülvizsgálati kérelem e vonatkozásban nem tartalmazza a Pp. 413. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt tartalmi kellékeket, ezért a Kúria ezt a hivatkozást figyelmen kívül hagyta a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján.
[26] A felülvizsgálati kérelem alapos a következők szerint.
[27] A Pp. 266. § (1) bekezdése alapján a perben nem vitatott, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervként kezeli a felperes által megismerni kívánt adatot; a miniszteri véleményt a jogszabályi kötelezettsége (Korm. rendelet 89. §) alapján egy másik hatóság előtt folyamatban lévő közigazgatási eljárásban a hatóság megkeresésére szakhatóságként adta ki.
[28] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság jogszabályt sértve kötelezte-e az alperest a miniszteri vélemény kiadására.
[29] Az eljárt bíróságok helytállóan indultak ki abból, hogy az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
[30] Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata értelmében az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog (összefoglaló néven: információszabadság) "[a]z informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Az Alaptörvényben védett alapjogok esetén a bíróságnak a jogszabályok által kijelölt értelmezési kereteken belül kell azonosítaniuk az eléjük kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, valamint a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmezniük (3112/2022.(III.23.) AB határozat [25]). Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenysége átláthatóságának körében alapvető jelentőségű (34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 185, megerősítve: 13/2019. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [27]).
[31] Az információszabadság ugyanakkor nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog (4/2021. (I. 22.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.), Indokolás [42]). A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog [...] más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával törvényben korlátozható [Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés] (21/2013. (VII. 19.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.1), Indokolás [37]; megerősítve: 4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [42]).
[32] Az alapjogi igény alapján a bírói felülvizsgálat (a formai szempontokon túlmenően) érdemben elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e. Ha az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok, akkor bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatokat. Végül pedig annak felülvizsgálatát jogosult az adatigénylő kérni, hogy ha valóban sor került közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg. (3252/2016. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [28], megerősítve: 3077/2017. (IV. 28.) AB határozat, Indokolás [24]). A közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell [Abh.1, rendelkező rész második pont].
[33] Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban foglalta össze az információszabadság korlátozhatóságával kapcsolatos gyakorlatát. Rámutatott, hogy az információszabadság korlátozhatóságának kereteit - az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére figyelemmel - az Infotv. pontosítja, amely három kategóriát ismer el: a) a minősített adat; b) a döntés megalapozását szolgáló adat [Infotv. 27. § (5) bekezdés]; és c) a külön törvény szerinti elzárás [Infotv. 27. § (2) bekezdés]. Azonban az adatok zártsága egyik esetben sem automatikusan, a törvény erejénél fogva áll be; az mindig az adatkezelő döntésének közbejöttét igényli. Az információszabadság korlátozása nem lehetséges formai alapokon, vagyis bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága - ténylegesen - sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat. Törvény által közvetlenül adatot elzárni tehát alkotmányosan nem lehetséges (Abh., Indokolás [46]-[48]; megerősítve: 3/2023. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [57]).
[34] Az információszabadság korlátozhatóságának kereteit - az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére figyelemmel - az Infotv. szabályozza részletesen; az Alaptörvény VI. cikke alapján, az ott biztosított alapjogok érvényesítése érdekében határozza meg az információs jogok tartalmát és biztosítja e jogok hatékony érvényesülését (Abh., Indokolás [46]). Az Infotv. 1. § -a ezt szem előtt tartva határozza meg e törvény célját: a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.
[35] Az alperes mint közfeladatot ellátó szerv az adat megismerése iránti igény megtagadásának indokaként az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontjára hivatkozott, amely kifejezetten megengedi, hogy törvény az információszabadságot a közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza.
[36] Az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerint ugyanis a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozhatja.
[37] A Kúria fenntartja a Pfv.IV.21.217/2021/5. és a Pfv.IV.20.234/2023/3. számú precedens határozatában az Infotv. 27. § (2) bekezdésében meghatározott törvényben rögzített, az adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezések megítélésére vonatkozó álláspontját. Eszerint a közérdekű adatok kiadása iránti perben a közérdekű adat nyilvánossága a főszabály, de törvényben meghatározott okokból kivételesen lehetséges az adatok nyilvánosságának korlátozása; amennyiben a korlátozás törvényben rögzített feltételei megvalósulnak, a közérdekű adat kiadását további mérlegelés nélkül meg kell tagadni.
[38] A másodfokú bíróság a jogvita elbírálása során helytállóan indult ki abból, hogy elsődlegesen azt kell megítélni, hogy az Ákr. 33. §-a az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott, a közérdekű adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezés közé tartozik-e. Az Ákr. 33. §-a értelmében ugyanis a közigazgatási hatósági eljárásban részt nem vevő személy az eljárás irataiba csak akkor tekinthet be, ha tényekkel, konkrétumokkal igazolja, hogy a megismerés valamely meghatározott joga érvényesítéséhez, illetve ténylegesen fennálló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges (Kúria Kfv.III.37.736/2019/4.).
[39] A Kúria már értelmezte az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontját a bírósági eljárásokkal összefüggésben. E szerint az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja annak érdekében korlátozza a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot, hogy a bíróságok az igazságszolgáltatási feladataikat megfelelően elláthassák, biztosítva legyen a bíróságok, bírói kar függetlensége, a bíróságok által elbírált ügyekben részt vevő személyek adatainak védelme. Az egyes bírósági eljárásokban alkalmazandó eljárási törvényeknek - ide tartozik a Be. 100. § (1) bekezdése és a 110. § (1) és (2) bekezdése is - az eljárás iratainak a megismerését és a másolatkészítést korlátozó rendelkezései az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését törvényben korlátozó rendelkezése. A bírósági eljárások alanyai és érdekeltjei egy zárt kört jelentenek, fokozott jelentősége lehet a bírósági eljárásokat illetően annak a követelménynek is, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogosultságának visszaélésszerű gyakorlása ne eredményezhessen olyan helyzetet, amely a bíróságok alaptevékenységének ellátását veszélyeztetheti vagy jelentősen elnehezíti [Kúria Pfv.IV.21.176/2022/4., Indokolás [27], (megjelent: BH 2023.214.)]. A Kúria nem ért egyet a másodfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontját érintő jogértelmezés ebben az ügyben azért nem irányadó, mert a hatósági eljárás irataival összefüggő közérdekű adat megismerése iránti igény nem teljesen azonos szempontok szerint ítélhető meg.
[40] Az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Az Alkotmánybíróság már elvi éllel rámutatott arra, hogy "a tisztességes hatósági eljárás követelménye egyetlen hatósági eljárásban sem sérülhet," és kimondta a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog általános tanát (25/2020. (XII. 2.) AB határozat, Indokolás [25]).
[41] Az Ákr. 1. §-a szerint a közigazgatási hatósági eljárásokban - összhangban az Alaptörvény XXIV. (tisztességes eljáráshoz való jog) és XXVIII. cikkével (jogorvoslathoz való jog) - az eljárás minden résztvevője a rá irányadó szabályoknak megfelelően és az eljárás minden szakaszában az e fejezetben meghatározott alapelvek és alapvető szabályok érvényre juttatásával jár el. A közigazgatási hatósági eljárás jogi szabályozása garanciális jelentőségű, ugyanis a közhatalmi hatósági jogviszonyokban ez biztosítja az ügyféljogok érvényesülését, a hatósági jogviszonyból fakadó egyenlőtlenségek kiegyensúlyozását. A Kúria jogértelmezése szerint az Ákr. 33. § (1)-(3) bekezdésének az egyes hatósági eljárásokban az eljárás iratainak megismerését és a másolatkészítést korlátozó rendelkezései - a fent írt eljárási alapjogok és az Ákr-ben megfogalmazott alapelvek érvényesülése érdekében - a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozó, az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerinti törvényi rendelkezésnek minősülnek.
[42] A másodfokú bíróság jogértelmezésével ellentétben az Ákr. 33. § (1)-(3) bekezdése nemcsak az ügyben eljáró hatóság számára teremt közjogi kötelezettséget, hanem az Ákr. 55. § (1) bekezdése és a Korm. rendelet 89. § (1) bekezdése alapján szakhatóságként eljárt alperes számára is. A szakhatóság jogállását az Ákr. 55. § (2) bekezdése akként szabályozza, hogy a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell, ennek megfelelően terhelik a hatóság kötelezettségei. A zárt személyi kör miatt rendelkezik a szakhatósági közreműködéssel megvalósult közigazgatási cselekmény esetén a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 19. § (4) bekezdése és a 25. § (2) bekezdése a hatósági határozat bírósági felülvizsgálata esetén a szakhatóság és a hatóság pertársaságáról.
[43] Ezért a Kúria jogértelmezése szerint önmagában az a tény, hogy a közérdekű adatot egyidejűleg a hatóság és az ügyben eljárt szakhatóság is kezeli, nem változtat azon, hogy a megismerni kívánt adat az egyedi hatósági ügy iratainak a része. A 3223/2018. (VII. 2.) AB határozatban megfogalmazott tisztességes hatósági eljárás követelményének érvényesülése (3223/2018. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás [34]) csak akkor biztosítható, ha a szakhatóság által az egyedi hatósági üggyel összefüggésben kezelt közérdekű adatot tartalmazó irat megismerése során is irányadó az Ákr. 33. §-a szerinti korlátozás Ezzel ellentétes jogértelmezés ellentmond az Alaptörvény 28. cikkében megfogalmazott józan ész követelményének, mivel kiüresíti az Ákr. iratbetekintésről rendelkező szabályozását; arra vezethet, hogy az Ákr. szerint az irat megismerésére nem jogosult személyek az Ákr. rendelkezéseit kikerülve, közérdekű adatigénylés útján az egyes eljárások iratait és az abban szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat megismerhetik. Ez pedig alkalmas lehet a közigazgatási hatósági eljárások során az eljárási alapjogok veszélyeztetésére. Az egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatait az Ákr. 33. § (5) bekezdése szerinti eljárást befejező határozat tartalmazza, amelyet bárki megismerhet.
[44] A másodfokú bíróság hivatkozásával ellentétben a Kúria Pfv.IV.21.439/2018/4. számú döntésében megfogalmazott jogértelmezés ügyazonosság hiányában jelen ügyben nem irányadó. Abban ugyanis a Kúria az Infotv. és a közigazgatási hatósági eljárási szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és nem az Ákr. egymáshoz való viszonyát értelmezte. A jelen ügyben felvetett jogkérdés jogszabályi háttere nem azonos, eltérő jogszabályok alkalmazása pedig nem eredményezhet jogegységi helyzetet, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem állapítható meg (Jpe.IV.60.038/2022/10.).
[45] A fentiekre figyelemmel az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy jogszerűen tagadta meg a miniszteri vélemény kiadása iránt előterjesztett adatigény teljesítését.
[46] Mindezek alapján a másodfokú bíróság felülvizsgálattal támadott ítélete sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogszabályokat. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
(Kúria Pfv.IV.20.384/2024/5.)