591 találat a(z) adatvédelem cimkére
Csekély értéket érintő panaszra százezerszeres adatvédelmi bírság Cikk
Egy vásárló egy nem különösebben nagy összegű terméket vásárolt, majd a számlán azt észlelte, hogy azon egy 600 forintnyi összegnek megfelelő energiahozzájárulási tétel is található. Miután ezen összeg megtérítését sikertelenül követelte a cégtől, az adatvédelmi hatósághoz fordult. Ennek eredményeképpen a néhány száz forintos tételnek nagyságrendileg nagyobb következményei lettek. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
Munkaviszonyt megszüntető közös megegyezés ügyében döntött a Kúria Cikk
A Kúria friss döntésében (BH2024.117.) a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének szabályait vizsgálta. Cikkünkben az ügy tanulságait foglaljuk össze.
Kúriai döntés: mi minősül közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak, és mi nem? Cikk
Egy friss döntésében (BH2024.111.) a Kúria azt vizsgálta, hogyan lehet megállapítani, hogy egy adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e. Cikkünkben az ügy lényegét mutatjuk be.
NIS2-határidő: mi dolga a HR-nek az új információvédelmi követelményekkel? Cikk
A vállalatok csak úgy érthetik meg és fordíthatják le a saját helyzetükre a NIS2 követelményrendszerét, ha azt egy szervezeti egységek felett álló információbiztonsági irányítási rendszerként kezelik. Ebben pedig fontos szerepe van a GDPR-on edződött HR-nek. Nem véletlen, hogy egyes cégeknél éppen a HR szakemberek teszik meg az első lépést szakértők bevonására a NIS2 (Network and Information Security V2) felkészülés során. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti és adótanácsadó cég Digitál üzletágának vezetője, NIS2 mentor osztja meg a felkészülés eddigi tapasztalatait – írja a hrportal.hu.
Adatlopásoktól tartanak a vásárlók Cikk
Egyre több vevő aggódik amiatt, hogy a vásárláskor megadott adatai kiszivárognak, ami a kereskedőket is lépésre kényszeríti – mutat rá az EY legfrissebb, 30 ország több mint 23 ezer fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.
Vizsgálják a hatóságok a honlapok sütihasználatát, mutatjuk, mire kell ügyelni Cikk
Összehangolt ellenőrzések keretében vizsgálják az európai felügyeleti hatóságok a honlapok sütihasználatát. Míg számos tagállami hatóságnak e tekintetben részletes iránymutatás áll rendelkezésre, Magyarországon az nem rendelkezik erről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, így más tagállami hatóságok idegen nyelvű döntései segítségével kell tájékozódni. Cikkünkkel ezt igyekszünk megkönnyíteni, ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.
Jogvédők panaszt tettek a Meta mesterséges intelligenciájának adatkezelése miatt Cikk
A NOYB osztrák jogvédő csoport csütörtökön felszólította a nemzetközi adatvédelmi szervezeteket, hogy azonnal lépjenek fel a Meta amerikai internetes óriásvállalat ellen, miután a cég az Európai Unióban fel akarja használni a felhasználók személyes adatait a mesterséges intelligencia (MI) technológiája számára – közölte az MTI.
Mutatjuk, mire figyeljenek a vállalkozások a mesterséges intelligencia alkalmazásakor Cikk
Az Európai Unió elfogadta a mesterséges intelligencia (MI) rendeletet (EU AI Act), amely hamarosan hatályba lép, illetve belátható időn belül alkalmazhatóvá is fog válni. Addig is van azonban számos olyan, már létező jogi kötelezettség, amelyre a vállalkozásoknak ügyelniük szükséges. Cikkünkben ezeket gyűjtöttük csokorba a német adatvédelmi hatóságok közös MI iránymutatása alapján.
Figyelem! Yettel feltöltőkártyások adataira utaznak a csalók Cikk
Yettel feltöltőkártyás ügyfeleket célzó, csaló weboldal bukkant fel az interneten, melynek célja, hogy megszerezzék az egyenlegfeltöltést kezdeményező ügyfelek bankkártya-adatait – figyelmeztet közleményében a mobiltelefon-társaság.
BH 2024.6.148 Jogszabályok és jogi tartalmak
[1] Az alperes a hivatalból indult adategyeztetési eljárásban 2021. november 30-án meghozott határozatában megállapította, hogy a felperes az 1980. szeptember 1. és 2020. december 31. közötti időszakban 39 év 179 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik. A döntésben a felperesnek az önkéntes tűzoltóságnál egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásából származó jövedelme nem került rögzítésre, ezzel összefüggésben a határozat a társadalombizto...
Megjelent a „Mesterségesintelligencia-szabályozás az EU-ban (AI Act)” című webinárium videófelvétele Cikk
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
A nap kérdése: átadhatja-e a régi könyvelő közvetlenül az újnak egy cég könyvelési iratait? Cikk
Betegség miatt nem vállalta egy könyvelő 2024. évre cégek könyvelését. Az érintett céggel könyvviteli és adózási szolgáltatáshoz kapcsolódó adatkezelési és adatfeldolgozási szerződést írt alá a könyvelő. Az új könyvelő e-mailben kéri az alkalmazottak iratait, a könyvelt adatállományt. Ha a régi könyvelő adatot szolgáltat az újnak, nem sérti meg a vonatkozó jogszabályt? Kinek köteles átadni a volt partnercég iratanyagát? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Végső előterjesztői indokolás az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvényhez - Indokolások Tára 2024/43. Jogszabályok és jogi tartalmak
Ez az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján közzétételre kerül.
A törvénytervezet nemzetünk szempontjából fontos két meghatározó eleme, versenyképességünk erősítése és nemzeti szuverenitásunk védelme érdekében került előkészítésre.
Versenyképesség nélkül az ország és a magyar gazdaság ...
2024. évi XIII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A Kult. tv.
lép.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
lép.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
lép.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
...
BH 2024.5.111 Jogszabályok és jogi tartalmak
[1] A felperes 2022. április 22-én az alperes bíróságtól elektronikus úton a következő közérdekű adatok kiadásának a teljesítését kérte: küldje meg a 2022. május 3-ára bejegyzett tárgyalások listáját (a bíró neve, ügyszám/év, az ügy tárgya, kezdési időpont).
[2] Az alperes 2022. május 2-án küldött levelével az adat megismerése iránti igény teljesítését megtagadta. Állította, hogy nem rendelkezik a kért formában és tartalommal az adatokkal, nincsenek összesített kötelező, illetve statisztikai...