adozona.hu
BH 2025.11.260
BH 2025.11.260
A végrehajtható okiratban szereplő kötelezés jogalapját érintő felperesi előadás vizsgálatára nem a végrehajtást foganatosító hatóság, hanem a behajtást kérő jogosult. Egy biankó szerződés benyújtása az önkéntes teljesítés igazolására nem alkalmas [2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 106. § (6) bek., 122. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A behajtást kérő a véglegessé vált határozatával (a továbbiakban: végrehajtandó határozat) azonnali hatállyal megtiltotta a felperes által a 12. szám alatti ingatlanon nyilvántartásban nem szereplő és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba nem regisztrált közösségi szálláshely üzemeltetését. A felperes keresetét a Törvényszék ítéletével elutasította.
[2] A végrehajtandó határozat önkéntes teljesítésének határideje 2022. június 20. napja volt, melynek elmaradását a behajtást kérő...
BH 2025.11.260 A végrehajtható okiratban szereplő kötelezés jogalapját érintő felperesi előadás vizsgálatára nem a végrehajtást foganatosító hatóság, hanem a behajtást kérő jogosult. Egy biankó szerződés benyújtása az önkéntes teljesítés igazolására nem alkalmas [2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 106. § (6) bek., 122. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A behajtást kérő a véglegessé vált határozatával (a továbbiakban: végrehajtandó határozat) azonnali hatállyal megtiltotta a felperes által a 12. szám alatti ingatlanon nyilvántartásban nem szereplő és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba nem regisztrált közösségi szálláshely üzemeltetését. A felperes keresetét a Törvényszék ítéletével elutasította.[2] A végrehajtandó határozat önkéntes teljesítésének határideje 2022. június 20. napja volt, melynek elmaradását a behajtást kérő észlelte, majd 2023. május 15-én a VHCSEL űrlapon megkereste az elsőfokú adóhatóságot a határozat végrehajtása végett.
[3] Az elsőfokú adóhatóság végrehajtói és a behajtást kérő munkatársai 2023. május 31-én közös helyszíni szemlét tartottak az önkéntes teljesítés ellenőrzése céljából, melyről készült jegyzőkönyv szerint a felperes a határozatban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Egy jelenlévő a felperes ügyvezetőjét telefonon felhívta, aki elmondta, hogy a címen lakók albérleti szerződés alapján bérlik a lakásokat, szálláshely-szolgáltatási tevékenység nem történik. Közölte, hogy a Kúriához fordultak jogorvoslatért.
[5] A behajtást kérő arról tájékoztatta az elsőfokú adóhatóságot, hogy a Törvényszék ítéletét a Kúria ítéletével hatályában fenntartotta. Az elsőfokú bíróság által elutasított keresetben a felperes vitatta, hogy a címen szálláshely szolgáltatást nyújtana, állította a szobákat bérleti szerződés alapján hasznosítja. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor a Kúria hatályában fenntartott ítéletében azt állapította meg, hogy a tényleges szolgáltatások és a szerződés tartalma alapján a szálláshely-szolgáltatásra jellemző elemek túlsúlya állapítható meg. A behajtást kérő továbbra is kérte a határozat végrehajtását.
[6] Az elsőfokú adóhatóság ismételten felhívta a felperest, hogy a behajtást kérő határozatában foglalt kötelezettséget önkéntesen teljesítse és a kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumok másolatát legkésőbb 2023. augusztus 28. napjáig nyújtsa be. A végrehajtók 2024. január 10-én a helyszínen ismételten ellenőrizték a végrehajtandó kötelezettség teljesítését a behajtást kérő hatóság jelenlévő munkatársaival és megállapították, hogy az ingatlan kialakítása a kis alapterületű szobák és a kiegészítő helyiségek száma következtében szálláshely üzemeltetésére szolgál, a kötelezés önkéntes teljesítése nem történt meg, az ingatlanban továbbra is szálláshely üzemeltetése történik.
[7] Az elsőfokú adóhatóság végzésével 250 000 Ft összegű eljárási bírság megfizetésére kötelezte a felperest az önkéntes teljesítés elmaradása miatt, továbbá felhívta, hogy a meghatározott cselekményt a végzés véglegessé válásától számított 30 napon belül teljesítse és azt az elsőfokú adóhatóság felé megfelelő módon igazolja. A felperes a cselekményével érdeksérelmet okoz, ezért mulasztását közepesnek minősítette és azt a maximális összeg 50%-ában határozta meg. Végzését az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 122. §-ára, 22. § (1)-(2) bekezdéseire, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 69. § (5) bekezdés a) pontjára alapította.
[8] Az elsőfokú végzést az alperes végzésével helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltak alapján kiemelte, hogy jelen ügyben a végrehajtható okirat a behajtást kérő megkeresése és az annak mellékletét képező végrehajtandó határozat, melyet megkeresés alapján köteles végrehajtani. Az adóhatóság a megkeresésben foglaltakhoz az Avt. 106. § (6) bekezdése alapján kötve van, annak tartalmát nem vizsgálhatja felül, a behajtást kérő döntésének felülvizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel.
A kereset és a védirat
[9] A felperes a jogerős végzés ellen előterjesztett keresetében az alperes határozatának az elsőfokú végzésre kiterjedő megsemmisítését kérte. Már a fellebbezéshez is csatolta az időközben a bérlőkkel megkötött új albérleti szerződésmintát, amelyet az albérlők aláírtak, kézhez vettek, így a módosított feltételekkel polgári jogi értelemben vett bérbeadás történik. Álláspontja szerint a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó szerződéses jogviszony megszűnésével és új szerződések megkötésével önkéntesen eleget tett a határozatban foglaltaknak, ezért a bírság kiszabásának törvényi feltételei már nem álltak fenn döntés meghozatalának időpontjában.[11] Az alperes védiratában - a határozati indokait fenntartva - felperes keresetének elutasítását kérte.
Az elsőfokú ítélet
[12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.[13] Indokolása szerint a végrehajtást foganatosító adóhatóság a behajtást kérő megkereséséhez kötve van, és az Avt. 106. § (6) bekezdése kifejezetten megtiltja a végrehajtást foganatosító adóhatóság számára, hogy a végrehajtható okiratban szereplő kötelezettség fennállásának jogalapját felülvizsgálja. Tehát a végrehajtás alatt álló kötelezettség önkéntes teljesítése tekintetében elsődlegesen a behajtást kérő hatóság jogosult állást foglalni. Amennyiben a végrehajtandó kötelezettség egy tevékenység megszüntetésében áll, annak hiányát a végrehajtást foganatosító adóhatóság egy helyszíni ellenőrzés során meg tudja állapítani, mert az nem érinti a végrehajtható okiratban szereplő kötelezettség felülvizsgálatát, csak a tevékenység hiányának és ezzel a teljesítés tényének megállapítását. Amennyiben a felperes a végrehajtható okirat szerinti kötelezésnek nem a tevékenység megszüntetésével, hanem a tevékenység jogi jellegének átalakításával kíván eleget tenni, az a végrehajtható okiratban szereplő kötelezés jogalapjának vizsgálatát érinti, amire az Avt. 106. § (6) bekezdése alapján nem a végrehajtást foganatosító adóhatóság, hanem a behajtást kérő jogosult. Így azt, hogy a szerződések módosításával a végrehajtható okiratnak minősülő határozatban foglaltaknak felperes eleget tett-e, a behajtást kérővel kell tisztáznia.
[14] Ezért a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóság eljárása akkor volt jogszerű, ha a behajtást kérőre bízza annak megítélését, hogy egy szerződés módosításával a kötelezett a végrehajtható okiratnak eleget tett-e, ezen eljárásnak a perbeli esetben eleget tett az elsőfokú adóhatóság.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[16] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresettel támadott közigazgatási határozat megsemmisítését kérte. Felülvizsgálati kérelmében megismételte a keresetében előadottakat. Kifejtette, hogy jelen esetben a megkeresésben foglaltak egy bíróságok által jogerősen elbírált és minősített szálláshely-szolgáltatás szerződésre alapított jogviszony fennállta miatt meghozott határozat végrehajtására irányultak. E szerződéses jogviszonynak a megszűnésével és az új szerződések megkötésével a megkeresés létjogosultságát vesztette. A kötelezett a jogerős bírósági döntéseknek megfelelően átalakított gyakorlat szerint kötötte meg a bérleti szerződéseket, azok kizárják a szálláshely-szolgáltatás fogalmának felmerülését, ezért megszűnt az a jogviszony, amely alapján az adóhatóság az Avt. 106. § (6) bekezdése alapján a behajtási eljárás során kötve lenne a behajtást kérő megkereséséhez.[17] A kötelezett önkéntes teljesítését kétséget kizáró módon meg lehetett volna állapítani, amennyiben a kötelezett képviselőjét a helyszíni eljárásban az ügyfél képviselőjeként regisztrálják és az általa csatolni kívánt bérleti szerződést érdemben vizsgálják az irat csatolása mellett.
[18] Leszögezte, hogy a jogerős ítélet indokolása a felperesi érvelés formai elutasítása az érdemi magyarázat megadása nélkül, a jogerős ítélet törvénysértő. Az Avt. 106. § (6) bekezdése nem csak a behajtási eljárás kezdetére ad iránymutatást, hanem az eljárás teljes szakaszára. Ha az adóhatóság csak pontos és szükség esetén kiegészített adatok alapján indíthat behajtási eljárást, akkor az önkéntes teljesítés jelzésével kiegészített adatokat értékelnie kell. A jogerős ítélet [25] és [26] pontjaiban rögzített perbeli esetben nem a behajtást kérő járt a helyszínen, hanem a végrehajtó, akinek az Avt. 122. § (2) és (3) bekezdései alapján fel kell hívnia az önkéntes teljesítésre a kötelezettet, melynek elmaradása esetén szabható ki a bírság. Jelen esetben ez megtörtént, a kötelezett jelezte és indokolta az önkéntes teljesítés tényét, átadta az igazoló okiratot. Ha az önkéntes teljesítés a kötelezés jogalapját érinti, mint jelen esetben, a jogalap vizsgálatát a behajtást kérőnek a végrehajtó többszöri jelzése alapján meg kellett volna tennie. Mivel a felperes önkéntes teljesítése az anyagi jog szabályai szerint megtörtént, jogszabálysértő volt az Avt. 22. §-ának alkalmazása is.
[19] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.[24] A behajtási eljárást az adóhatóság pontos - szükség esetén kiegészített - adatok alapján indíthatja meg. Az adóhatóság a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata mellett a behajtási megkeresésben szereplő tartozást sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem vizsgálja felül, a megkeresésben foglaltakhoz kötve van [Avt. 106. § (6) bekezdés]. Ha a döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre irányul), és az adós a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot. Ha a behajtást kérő hatóság döntése több vagylagos kötelezést is tartalmaz, az állami adó- és vámhatóság a várhatóan a legkisebb költséggel járó meghatározott cselekményt hajtja végre. A megkeresés vonatkozásában ezen alcím rendelkezésein túl a 106. § (6) és (7) bekezdését is alkalmazni kell [Avt. 122. § (1) bekezdés].
[25] A jelen ügy tárgyát meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló eljárásban az önkéntes teljesítés elmaradása következtében kiszabott eljárási bírság jogszerűségének a megítélése képezi. A Kúria hangsúlyozza, hogy a végrehajtást foganatosító adóhatóság feladatát a végrehajtás során annak megállapítása képezte, hogy a helyszínen folytat-e szálláshely szolgáltatást a továbbiakban is a felperes, vagy azt önként abbahagyta és így önkéntesen teljesítette-e a végleges határozatban foglaltakat. Ehhez képest kellett a további eljárási cselekményeket meghatároznia. Az állami adó- és vámhatóság - a (3) bekezdés szerinti eljárási bírság kilátásba helyezése mellett - felhívja az adóst a meghatározott cselekmény önkéntes teljesítésére, továbbá tájékoztatja a teljesítés elmaradásának következményeiről [Avt. 122. § (2) bekezdés].
[26] Okszerűen járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor nem fogadta el azt a felperesi kereseti hivatkozást, hogy a felperes képviselője a helyszíni szemlén jelen volt, azonban a kérése ellenére tőle iratokat a hatósági alkalmazottak nem vettek át. Egyrészt iratellenes állítás, hogy a behajtást kérő szerv képviselői nem voltak jelen a helyszínen, illetve tényként megállapítható, hogy a felperesi társaság képviselője nem volt jelen a 2024. január 10-i helyszíni szemlén. A jegyzőkönyv rögzítette, hogy a szemlén a behajtást kérő és a végrehajtást foganatosító adóhatóság ügyintézői együttesen voltak jelen, másrészt azt is, hogy a felperes részéről képviseletre jogosult személy nem volt jelen. A felperesi kötelezettet a végrehajtást foganatosító adóhatóság igazoltan felhívta az önkéntes teljesítés igazolására. Az adós csak egy biankó szerződést küldött meg a hatóság részére, de nem igazolta, hogy önkéntesen teljesítette a végrehajtás alapját képező határozatban foglaltakat, annak ellenkezőjét ugyanakkor a végrehajtást foganatosító hatóság helyszíni ellenőrzése során megállapította.
[27] Lényeges körülmény az ügyben, hogy a felperesi kötelezett a végrehajtható okirat szerinti kötelezésnek nem a tevékenység megszüntetésével, hanem a tevékenység jogi jellegének átalakításával kívánt eleget tenni. Arra hivatkozott, hogy a végrehajtás alapját képező határozatban foglaltakhoz képest időközben a tényhelyzet megváltozott, mivel a felperes a korábbi szerződéses jogviszonyokat megszüntette és új bérleti szerződéseket kötött, amelyek a jogerős bírósági ítéletekben foglaltaknak megfelelnek, ezért megszűntek azok a jogviszonyok, amelyekhez az Avt. 106. § (6) bekezdése alapján az adóhatóság a behajtási eljárás során kötve van.
[28] A felperes új bérleti szerződés kötésére vonatkozó tényállítása valójában a végrehajtható okiratban szereplő kötelezés jogalapjának vizsgálatát érinti. A végrehajtás foganatosítása során a végrehajtást foganatosító adóhatóság ugyanakkor az Avt. 106. § (6) bekezdése alapján - ahogyan arra az elsőfokú bíróság ítélete helytállóan hivatkozott - a behajtást kérő megkereséséhez kötve van. Ezért a végrehajtható okiratban szereplő kötelezés jogalapját érintő felperesi előadás vizsgálatára nem a végrehajtást foganatosító hatóság, hanem a behajtást kérő jogosult, amit az elsőfokú bíróság jogszerűen állapított meg. Jogszerű a törvényszéknek az a megállapítása is, hogy a tárgyi - új bérleti szerződések kötésére vonatkozó - felperesi kötelezetti állítást a végrehajtást foganatosító adóhatóság a behajtást kérő elé tárta (a helyszíni szemle megállapításaival és a felperesi előadásokkal), majd mivel a behajtást kérő kétszer is fenntartotta végrehajtási megkeresését, jogszerűen folytatta a hatóság a végrehajtást.
[30] Mindezek alapján a Kúria hangsúlyozza, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg és nem követett el jogszabálysértést azzal, hogy leszögezte, a végrehajtást foganatosító adóhatóság jogszerűen állapította meg, hogy a végrehajtás alapját képező végleges határozatban foglaltakat a felperes önkéntesen nem teljesítette és ezért jogszerűen szabott ki eljárási bírságot felperessel szemben.
[31] Mindezek alapján a Kúria - jogszabálysértés hiányában - a törvényszék ítéletét a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.V.35.098/2025/8.)