adozona.hu
BH 2025.11.251
BH 2025.11.251
A közfeladatot ellátó szerv belső elektronikus levelezésének címadatai nem minősülnek közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § 5-6. pont, 31. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2024. január 25-én - egyebek mellett - a következő közérdekű adatok kiadásának teljesítését kérte az alperestől: a … végződésű e-mail címen kívül hány e-mail címet kezel/használ a hivatal. Adja ki ezen email címek listáját.
[2] Az alperes 2024. február 8-án arról tájékoztatta a felperest, hogy nem rendelkezik az általa használt e-mail címek teljes listájával, az adatot nem kezeli; továbbá közölte a kerületi hivatalok elérhetőségeit tartalmazó linket.
[3] A felperes a kerese...
BH 2025.11.251 A közfeladatot ellátó szerv belső elektronikus levelezésének címadatai nem minősülnek közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § 5-6. pont, 31. § (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2024. január 25-én - egyebek mellett - a következő közérdekű adatok kiadásának teljesítését kérte az alperestől: a … végződésű e-mail címen kívül hány e-mail címet kezel/használ a hivatal. Adja ki ezen email címek listáját.[2] Az alperes 2024. február 8-án arról tájékoztatta a felperest, hogy nem rendelkezik az általa használt e-mail címek teljes listájával, az adatot nem kezeli; továbbá közölte a kerületi hivatalok elérhetőségeit tartalmazó linket.
A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme
[3] A felperes a keresetben az előzetes adatkiadás iránti kérelmével egyezően azt kérte, hogy az alperes közölje közérdekű adatként: a … végződésű e-mail címen kívül hány e-mail címet kezel/használ a hivatal, adja ki ezen e-mail címek listáját. A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését, a 39. cikk (2) bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontját, a 26. § (1) bekezdését, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 5. § (2) bekezdését jelölte meg.[4] Az alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte. Alaki védekezése szerint nem rendelkezik perbeli jogképességgel, azt az Infotv. 31. § (4) bekezdése alapján sem lehet megállapítani. Az adatkezelést a központi szervezeti egysége, a kormányhivatal végzi; nincs olyan szervezeti egysége, amely adatkezelést végez. Másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Közölte, hogy az egyes hivatali munkavállók rendelkeznek az egyénileg használt, a nevükkel képzett e-mail címmel, melyek listáját a kormányhivatal kezeli. Ezek az e-mail címek nem minősülnek közérdekű adatnak, mert azokhoz csak a munkavállaló fér hozzá és nem az alperes tevékenységével függ össze. Az e-mail címek száma és listája - a már közölt központi e-mail címeken kívül - nem minősül közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, azok nem szolgálják az Infotv. szerinti célt. A már közölt központi e-mail címeken kívül további adatok kiadása informatikai, így nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Az első- és a másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a … címen kívül kezelt e-mail címek számának és listájának kiadására kötelezte.[6] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az adatigény teljesítésének megtagadása nem volt jogszerű, mert a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy hivatalos e-mail címe a közfeladat ellátásával összefüggő személyes adat, amely az Infotv. 26. § (1)-(2) bekezdései szerint közérdekből nyilvános adatnak minősül. Az alperes az általa használt e-mail címekre érkező adatokon műveleteket hajt végre, mely az Infotv. 3. § 9. és 10. pontja alapján megalapozza az adatkezelői minőségét. Az igényelt adatok ismeretében bűncselekmény elkövetésének esetleges veszélye pedig nem alapozza meg az adatigény teljesítésének jogszerű megtagadását.
[7] Mindkét fél fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az alperest a … címen kívül kezelt/használt e-mail címek számát és listáját köteles kiadni.
[8] A jogerős ítélet indokai szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg az alperes perbeli jogképességét és az adatkezelői minőségét. A valós és közvetlen veszéllyel fenyegető helyzet fennállása esetén az adatkiadás megtagadható az Infotv. 30. § (5) bekezdése alapján, azonban az alperes ilyen helyzet fennállására nem hivatkozott; távoli veszély pedig nem szolgál alapul az adatkiadás megtagadásához. A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy hivatalos e-mail címe és azok száma a közfeladat ellátásával összefüggő személyes adat, melyek az Infotv. 26. § (1)-(2) bekezdései alapján közérdekből nyilvános adatként megismerhetők. Az elsőfokú bíróság ítéletének pontosítását annak keresettel egyező tartalmú megfogalmazása indokolta.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[9] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, harmadlagosan az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként az Infotv. 1. §-át, a 3. § 5. és 6. pontját, a 26. § (1) bekezdését jelölte meg. Állította, hogy a másodfokú bíróság jogkérdésben eltért a Kúria precedenshatározataiban foglaltaktól.[11] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet azért sérti az Infotv. 1. §-át és a 26. § (1) bekezdését, mert a másodfokú bíróság a Kúria Pfv.IV.21.269/2022/5., Pfv.IV.20.419/2021/6., Pfv.IV.20.047/2023/4., Pfv.IV.20.203/2023/9., Pfv.IV.20.554/2023/8. és a Pfv.IV.20.269/2023/6., Pfv.IV.20.340/2024/6. számú precedens határozataiban kifejtett jogértelmezést figyelmen kívül hagyta: elmulasztotta annak a vizsgálatát, hogy az adatigénylés mennyiben teljesíti az Infotv. 1. §-ában megfogalmazott jogalkotói célt. A felperes által megismerni kívánt adatok a közügyek átláthatósága szempontjából lényegtelenek, nem az alperes nyilvánosan megismerhető tevékenységére vonatkoznak; így nem tartoznak az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adat fogalomkörébe. Az alperes levelezőrendszerében kezelt - a nyilvánosan közzétett közigazgatási tevékenységi területekhez kapcsolódó e-mail címeken felüli - e-mail címek és meghatározott szempont szerint csoportosított e-mail címek számadata nem szolgálja az Infotv. 1. §-ában megfogalmazott célt. Az alperes munkatársai által egyénileg használt, nevükből képzett e-mail címek közérdekű vagy közérdekből nyilvános jellegét nem alapozza meg az, hogy ezek az e-mail címek hivatali e-mail címnek tekinthetők. A közölt e-mail címeket meghaladóan a felperes által igényelt adatoknak nincs közérdekű tartalma; azok nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak. Érvelése szerint a Kúria Pfv.IV.21.963/2016/6., a Pfv.IV.21.767/2019/6. számú határozatában kifejtett jogértelmezés és az Alkotmánybíróság gyakorlata [13/2019. (IV. 8.) AB határozat] alapján csak a létező és általa kezelt adat kiadására kötelezhető, új minőségű adat létrehozására nem köteles. Adott ügyben a felperes érdeke volt annak bizonyítása, hogy az alperes a megismerni kért adattal rendelkezik (Kúria Pfv.IV.20.941/2018/4.), melynek nem tett eleget. Az alperes által kezelt e-mail címek teljes listájának megismerhetősége informatikai, biztonsági kockázatot jelent.
[12] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos a következők szerint.[21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az Infotv. megjelölt rendelkezéseinek megsértésére és a Kúria precedens határozataitól való eltérésre hivatkozással vitatta, hogy a megismerni kívánt e-mail címek darabszáma és az alperes által "kezelt/használt" e-mail címek listája közérdekű (közérdekből nyilvános) adat.
[22] Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata értelmében az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog (összefoglaló néven: információszabadság) "[a]z informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti (7/2020. (V. 13.) AB határozat [14]).
[23] Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű (34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 185, megerősítve: 13/2019. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [27]). Az információszabadság és az azon alapuló alapjogi jogviszony tartalma kötelezettséget teremt a közfeladatot ellátó szervek és személyek számára, hogy bizonyos, a közfeladataikkal összefüggésbe hozható, illetve azt jellemző adatokat proaktív módon nyilvánosságra hozzanak, vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyenek (13/2019. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [28]). Mindezek mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése (3/2023. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [44]). Az Alaptörvényben rögzített alapvető jognak a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylés útján lehet érvényt szerezni (már amennyiben a közérdekű adatok proaktív közzétételére nem kerül sor) (3252/2016. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [25]).
[24] Az alapjogi igény alapján a bírói felülvizsgálat (a formai szempontokon túlmenően) érdemben elsődlegesen ennek megállapítására irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatnak minősülnek-e (3252/2016. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [28], megerősítve: 3077/2017. (IV.28.) AB határozat, Indokolás [24]).
[25] Az Alkotmánybíróság a közérdekű adatminőség vizsgálata körében megállapította, hogy az Alaptörvény értelmében az adatnyilvánosság a közérdekű adatokra vonatkozik, de az Alaptörvény - a 39. cikk (2) bekezdését kivéve - nem határozza meg, hogy mely adatok tartoznak ebbe a körbe. Ezért az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésének alkotmányos rendeltetésével, valamint a demokratikus társadalomban betöltött funkciójával összhangban, az Infotv. vonatkozó rendelkezései alapulvételével szokásos az érintett adatkört behatárolni. Tehát adatigénylés esetében az Infotv. 3. § 5. pontjának értelmezésére és megfelelő alkalmazására van szükség. (4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [37]-[38], 13/2019. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [40]). A közérdekű adat meghatározása során alapvetően az Infotv. fogalommeghatározásából kell kiindulni (3233/2023. (VI. 2.) AB határozat, Indokolás [27]).
[26] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer alapján pedig annak megítélésekor, hogy a megismerni kívánt adat megfelel-e az Infotv. 3. § 5. és 6. pontja szerinti fogalomnak, az Infotv. célját is figyelembe kell venni.
[27] A Kúria a közérdekű "adatminőség" megítéléséhez jelen perben is irányadónak tartja a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott precedens határozataiban [Kúria Pfv.IV.20.563/2024/6., a Pfv.IV.20.340/2024/6., a Pfv.IV.21.152/2023/8., Pfv.IV.20.756/2023/10., Pfv.IV.20.554/2023/8., Pfv.IV.20.269/2023/6., Pfv.IV.20.254/2023/6., a Pfv.21.579/2015/4., Pfv.21.976/2014/9.] kifejtett jogértelmezését, amely szerint azok az adatok tartoznak az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatok és az Infotv. 3. § 6. pontja szerinti közérdekből nyilvános adatok körébe, amelyek hozzájárulnak az Infotv. 1. §-ában deklarált cél érvényesüléséhez.
[28] Jelen perben az nem vitatott, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv. Azonban a fent kifejtettek szerint a közérdekű "adatminőség" megállapításához az is szükséges, hogy az adatigénylés útján megismerni kívánt adat a közfeladatot ellátó szerv működésének, a közügyek intézésének átláthatóságát szolgálja. Az alperes ugyanis az eljárás során mindvégig vitatta, hogy az általa "kezelt/használt" e-mail címek számadata és listája - a közigazgatási tevékenységgel összefüggő, központi e-mail címek listájától eltekintve - közérdekű (közérdekből nyilvános) adatnak minősülne.
[29] A Kúria megítélése szerint adott ügyben a másodfokú bíróság a Kúria közzétett határozatától eltérve kötelezte az alperest a kereset szerinti adatok kiadására.
[30] A Kúria e körben elsődlegesen azt állapította meg, hogy az e-mail címek számadata nem minősül az Infotv. 3. § 2. pontja szerinti személyes adatnak, ezért közérdekből nyilvános személyes adatként az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján nem ismerhető meg. Ezt meghaladóan a kereset szerint csoportosított e-mail címek számadatának nincs közérdekű adattartalma; az alperes közfeladata ellátásának szempontjából lényegtelen, hogy az adatigénylés időpontjában hány darab e-mail címet "kezelt/használt" az alperes. Ezért a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek a perbeli adatigény esetében nem állapítható meg, illetve ilyet a felperes sem jelölt meg. Ezért a megismerni kívánt adat nem minősül az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatnak.
[31] Az alperes által "kezelt/használt" e-mail címek listája tekintetében a jogerős ítélet jogkérdésben részben eltért a Kúria közzétett határozataitól a következők szerint. A Kúria jelen ügyben is irányadónak tekintett jogértelmezése alapján a közfeladat ellátásával összefüggő személyes adatnak, vagyis közérdekből nyilvános adatnak nem a teljes személyi kör, hanem a fővárosi kerületi hivatal feladat- és hatáskörében eljáró személyek hivatalos e-mail címe minősül (Kúria Pfv.IV.20.176/2023/7., Pfv.IV.20.045/2023/7., Pfv.IV.20.047/2023/4.). Ebből következően az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján kizárólag e személyi kör hivatalos e-mail címe ismerhető meg. Ez pedig nem azonos a felperes által kiadni kért, az alperes által "kezelt/használt" e-mail címek listájával.
[32] A Kúria jelen ügyben is irányadónak tekinti azt a jogértelmezést, mely szerint az alperes közfeladatának ellátására szolgáló közpénzből létrehozott és fenntartott levelező rendszerhez tartozó valamennyi e-mail címének ismerete nem szolgálja az alperes működésének átláthatóságát azokon az e-mail címeken kívül, amelyek nyilvánosan elérhetőek (Kúria Pfv.IV.20.527/2025/9.) Az egyes dolgozókhoz közvetlenül köthető e-mail címeknek nincs közérdekű adattartalma, nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak; a megismerni kért e-mail címek listája tekintetében hiányzik a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek. Ezért a megismerni kívánt adatok nem minősülnek az Infotv. 3. § 6. pontja szerinti közérdekből nyilvános adatnak, nem tartoznak az Infotv. tárgyi hatálya alá.
[33] Mindezekre tekintettel az alperes - a másodfokú bíróság jogértelmezésével szemben - jogszerűen tagadta meg az adatigénylés teljesítését. Ezért a Kúria a jogerős hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
(Kúria Pfv.IV.20.655/2025/7.)