36 találat a(z) adómentes jövedelem cimkére
Amikor adómentes az ingatlanértékesítés
Cikk
Ingatlan átruházásakor egyes esetekben nem kell tekintettel lenni az idő múlására, mivel az ingatlan átruházásából kapott bevételből származó jövedelem részben vagy egészben adómentes. A 2018. évi bevallás kitöltése előtt érdemes áttekinteni az alábbi rendelkezéseket.
Kisajátított föld adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély földterületét 2018. évben útépítés miatt, a magyar állam nevében kisajátítást helyettesítő adásvétel útján szerzett meg a NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.). Az ügyvéd elmondása szerint az összeg nem adóköteles. Kérdéseim a következők: – valóban nem adóköteles az összeg? – az szja-bevallásban fel kell-e tüntetni adómentesség esetén, ha igen, a bevallás melyik sorában? Válaszát előre is köszönöm!
Discóban foglalkoztatott alkalmi munkavállaló és részmunkaidős bérpótléka
Kérdés
Másodállású, discót üzemeltető egyéni vállalkozó heti 7 órában alkalmaz 1 fő részmunkaidős alkalmazottat, valamint szombat este 10 órától vasárnap reggel 5-ig 5 fő alkalmi munkavállalót. Van-e korlát ez esetben az alkalmi munkavállalók számára tekintettel, kell-e éjszakai, illetve vasárnapi pótlékot fizetni? Ha igen, akkor a mentesített keretösszeg is eszerint növekszik, vagy már be kell vallani az 1349 forint/óra feletti összeget?
Erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése II.
Kérdés
Tisztelt Lepsényi Mária! Fenti tárgyú kérdésemre adott szakmai tájékoztatást köszönjük, a jövőben biztosan hasznosítani fogjuk. Az előző kérdésemhez kapcsolódva konkrét esetek alapján, már megvalósult gazdasági tevékenységgel kapcsolatos kérdéseim a következők lettek volna: 2017.01.01. előtt lérejött tulajdonosi megállapodás alapján az erdőgazdálkodó által a tulajdonostársaknak tulajdoni hányaduk arányában kifizetett összeg, vagyis az általuk megszerzett jövedelem az szja-törvény 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes jövedelemként figyelembe vehető-e? Másik: ugyancsak az a kérdésünk, hogy 2017.01.01 előtt megbízási szerződéssel megbízott erdőgazdálkodó – külsős, nem tulajdonos magánszemély – korábbi lehetőségeknek megfelelően meghatározott összeg, mely nem bérleti díjként szerepel – által a tulajdonosok, megbízók részére kifizetett összeg, vagyis az általuk megszerzett jövedelem az szja-törvény 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes jövedelemként figyelembe vehető-e? Segítségét előre is köszönöm!
Földbérleti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő, melyben szíves segítségét várnám. A földbérleti díj (meghatározott feltételek mellett) adómentes jövedelme a magánszemélynek. Amennyiben az adott földterületen horgásztó is található, és kifejezetten erre irányul a bérlet – az egyébként megfelelő feltételekkel –, akkor is adómentes jövedelemnek számít az így szerzett bevétel? Válaszát köszönve.
Borravaló vagy felszolgálási díj? Ezért nem mindegy, mit fizet a vevő
Cikk
Különös adózási és társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak a borravalóból, illetve felszolgálási díjból szerzett jövedelemre.
Magánszemély know-how értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnénk a segítségét kérni. Magánszemély értékesítené egy cég számára saját műszaki és szervezési ismereteit. A magánszemélynek nincs vállalkozása. Ez az értékesítés akkor egy "adásvételi" szerződéssel történik? A cégnek a vételár összegét számfejtenie kell, és csak a nettó összeget kell kifizetnie az eladónak? Van esetleg adómentes rész? (Az eladónak nincsenek költségei.) Milyen adókat kell (ha kell) levonnia a kifizetőnek? A vételár egyébként 500 ezer forint lenne. Köszönjük szépen a segítségüket!
Termőföld-értékesítés közérdekű célra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Termőföldet vásárolt adásvételi szerződéssel az önkormányzat egy magánszemélytől, a 2013. évi CXXII. törvény 11. § (2) bekezdésének c) pontja alapján, mint a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat, közérdekű cél megvalósítása érdekében, nevezetesen településfejlesztés (nyílt csapadékvíz-elvezető árok kiépítésére, illetve építési telkek kialakítására). A hivatkozott törvényhely szerint a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás, szociális földprogram és településfejlesztés céljára szerezheti meg a földet. Az szja-törvény1. számú melléklet 9.5.11 pontja szerint adómentes a termóföld eladása db) települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából, vagy dc) a Nemzeti Földalap javára. 1./ Az első kérdés az, hogy a bevezetőben részletezett adásvétel bevétele adómentes-e a magánszemélynél? 2./ Ha mégis adóköteles, akkor a szerzés időpontjától számítva a hatodik évtől csökkenthető az adóalap, vagyis a számított összeget évenként 10-10 százalékkal csökkentve kell megállapítani az adó alapját? Válaszát előre is köszönöm.
Kártérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kártérítéssel kapcsolatos a kérdésem. Egy kiadó nem kérte az örökösök beleegyezését egy irodalmi mű megjelentetéséhez, amellyel megsértette a leszármazottak örökösi szerzői jogait. Az örökösök ügyvédi felszólításban kártérítést kértek a kiadótól, amely 2015. december hónapban át is utalta a kért kártérítés összegét. A kiadó székhelye Romániában van. Van-e adó- és járulékvonzata a kapott kártérítés összegének? Válaszukat köszönöm.
Magánszemély termőföld haszonbérbe adása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: Magánszemély, aki egyben mezőgazdasági egyéni vállalkozó is, köthet-e 5 éven túli haszonbérleti szerződést a tulajdonában lévő termőföldekre, amelyekre a területalapú támogatást egy vállalkozás kapja, miután ő a bejegyzett földhasználó? Elszámolhatja-e költségként a vállalkozás a kifizetett bérleti díjat? Ez a kifizetett bérleti díj a magánszemély jövedelme lesz, ami adómentes? Köszönettel: Hachboldné Kiss Éva
Külföldi állampolgár alkalmazása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Vállalkozásunk (magyarországi illetőségű jogi személy, kft.) alkalmazni szeretne munkaviszonyban egy német adózási illetőségű külföldi állampolgárt. Rendelkezik A1-es nyomtatvánnyal, így taj számot már nem bocsát ki neki az OEP, járulékot Magyarországon fizetnie nem kell. Adóazonosítója nincs. Kérdésünk: a részére kifizetett jövedelemből kell szja-t vonni, ha egy 12 hónapos időszakban kevesebb mint 183 napot tartózkodik Magyarországon? Tehát elképzelhető, hogy csak a bruttó jövedelmét kell kifizetnünk neki, és se járulékot, se adót nem kell levonni tőle, továbbá szociális hozzájárulás sem terheli? Be kell őt jelenteni a T41-es nyomtatványon? Kell adatot szolgáltatni 08-ason a jövedelméről? Ha mégis meghaladja a tartózkodása a 183 napot, akkor visszamenőlegesen le kell tőle vonni az adót? Köszönettel, Szentesi Péter
Termöföld-értékesítés – szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Termőföld-értékesítéssel összefüggésben szeretnék segítséget kérni. Örökhagyó 1967-ben hunyt el. 2014-ben derült rá fény, hogy a gyermekei örököltek termőföldet, így új hagyatéki eljárást indult. A két gyermek között a kedvezménnyel érvényesíthető 200 ezer forint kedvezményt 50-50 százalékban megoszthatom, de az szaj-törvény 60 paragrafus (1)-(2) bekezdései értelmében az öröklés szerzésének időpontja megegyezik az örökhagyó halálának napjával. Ennek figyelembe vételével valóban lehet adómentes a 2014-ben el is adott termőföld? Válaszát előre is köszönöm: Novák Produkt Kft.
Borravaló bankkártyával/készpénzben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a véleményét, hogy egy cukrászdában, bankkártyás fizetés esetén, a számla végösszegén felül adott borravaló (a nyugta nem tartalmaz a fogyasztáson felül szerviz/felszolgálási díjat!) szja- és járulékmentes jövedelemnek tekinthető-e a dolgozók részéről (illetve a munkáltató részéről is)? A munkáltató a hónap végén a dolgozók között a borravalót szétosztja. Hogyan kell ezt nyilvántartani a kft. könyveiben? Az összeg csak akkor derül ki, amikor összevetjük a bankszámlára jóváírt összegeket a pénztárgép szerinti bevétellel. Hogyan járunk el helyesen a készpénzben megkapott borravalóval, hol tárolhatjuk, hogy ne feltételezzen a NAV be nem ütött bevételt? Hogyan fizethetjük ki adó/járulékmentesen a dolgozóknak? Válaszát köszönöm. Bozsik István
Külföldről kapott munkabér
Kérdés
Kérdésem magyar belföldi illetőségű magánszemély külföldről kapott munkabérének magyarországi bevallásával és adózásával kapcsolatos. Magyar kft. Magyarországon lakó ügyvezetője a kft. román és szlovák leányvállalatában is ügyvezető, munkaszerződés alapján Romániában és Szlovákiában is munkabérben részesül. A biztosítási kötelezettség igazolásához a magyar ügyvezető rendelkezik A1-es igazolással, mely szerint a magyar tb-szabályok vonatkoznak rá, így Szlovákiában és Romániában nem vonnak az ügyvezető béréből járulékot, illetve a leányvállalatok sem fizetnek az ügyvezető bére után járulékot. A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény a bér-, illetve a bérjellegű jövedelem utáni adófizetési kötelezettség 15. cikke alapján a magyar ügyvezető esetében a főszabály érvényesül, így a szlovák és román munkabérből Szlovákiában és Romániában a munkáltató levonja az szja-t. Kérdésem: jól értem, hogy a Szlovákiában és Romániában szerzett munkabér esetében Magyarország a nemzetközi egyezmények alapján a mentesítés módszerét alkalmazza, azaz Magyarországon ezen jövedelmek mentesek az adó alól? Ha Magyarországon mentesített jövedelemnek minősülnek, akkor a 1453-as szja-bevallás 50. sora szerint a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített jövedelem sorban kell feltüntetni, tájékoztató adatként, és a szlovák és román munkabért a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni és Magyarországon adó nem terheli?
Megbízási szerződés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég programozási feladattal bízott meg. Számlát kérnek tőlem, ezért adószámos magánszemélyként a tevékenységi körömet kibővítettem a számítógépes programozással. A munkát 200 000 forintért vállaltam el. Ahhoz, hogy ez a pénz nálam is maradjon, gondoltam, hogy a számlára 286 000 forintot írok, így a 16 százalékos adó és a 14 százalék eho befizetése után megmarad a pénzem. A kft. mindenképpen le akarja költségként írni a nekem fizetett pénzt, ezért számlát kér, de csak 200 000-et fizet. Ha megbízási szerződést írnánk, a megbízási díjat is el tudná számolni, de fizetési kötelezettségei lennének, 89 000 forint, ha jól számolom. Szerintük 200 000 forintig nem kell adót fizetni a magánszemélynek, de a NAV és más könyvelők szerint ilyen szabály nincs is. Milyen megoldás van ebben a konkrét esetben? Köszönöm szépen a válaszadást!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
