Borravaló vagy felszolgálási díj? Ezért nem mindegy, mit fizet a vevő

Surányi Imréné okleveles közgazda

2017.05.15., 12:48 Frissítve: 2017.05.15., 16:06

Tetszik

Különös adózási és társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak a borravalóból, illetve felszolgálási díjból szerzett jövedelemre.

Ha a cég felszolgálási díjat számol fel az éttermi szolgáltatásért, a külön jogszabály (71/2005. GKM rendelet) szerint felszolgálási díj címen a magánszemély által megszerzett bevétel adómentes, valamint szintén adómentes a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (szja-törvény 1. számú melléklet 4.21. pont).

Az említett rendelet szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet [Tbj. 26. § (7) bekezdés]. A felszolgálási díj beletartozik az áfa alapjába. A fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után a foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot [Tbj. 24. § (1) bekezdés a) pont].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, mi a különbség, a felszolgálási díj, illetve a közösbe beadott borravaló újraosztásából, vagy a "zsebre tett" jattból származó jövedelemre vonatkozó közteher-fizetési szabályok között.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.