Alkalmi munkavállaló augusztus 20-án: bérpótlék és adófizetés

Megosztás Tetszik

Cégünk rendezi az augusztus 20-ai tűzijátékot. Alkalmi munkavállalókkal oldjuk meg ezt a feladatot. A szakképzett pirotechnikusok napi 11 600 forintot kapnak. A 20-ai napra kötelező-e számukra bérpótlékot fizetni ezen összeg felett, mellyel adózandó és bevallandó jövedelmük keletkezik? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Munkaszüneti napon történő munkavégzéskor a munkavállalók – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszonyban foglalkoztatottakat is – minden esetben jogosultak az alapbéren felül 100 százalékos mértékű bérpótlékra – szögezte le válasza elején szakértőnk.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról (efo) szóló törvény 9. paragrafusának (2) bekezdése szerint az alkalmi foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának a szorzatát (mentesített keretösszeg). 2019. január 1-jétől a minimálbér napi összege 6860 forint, a garantált bérminimum napi összege 8970 forint. A mentesített keretösszeg tehát (ameddig nem kell jövedelmet megállapítani és személyijövedelemadó-bevallást benyújtani) a fentiek alapján 2019-ben minimálbér esetén napi 8919 forint, garantált bérminimum esetén pedig 11 661 forint. Arra ügyelni kell, hogy a megszerzett jövedelem összegébe a bérpótlékok is beszámítanak.

Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelme alacsonyabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy nincs szja-fizetési kötelezettsége. Amennyiben magasabb a juttatott összeg (mint a kérdés szerinti esetben a 100 százalékos bérpótlékkal együtt számítva), úgy a napi 8 918, illetve a 11 661 forint feletti rész szja-köteles.

Szakértőnk utalt továbbá arra, hogy ha a bér meghaladja az érvényes minimálbér napi összegének a kétszeresét – idén 13 720 forintot –, abban az esetben ezen összeg feletti rész nem minősül a vállalkozás elismert költségének, de alapjában véve mégsem kell utána társasági adót fizetni. Azaz, ha például valaki 15 ezer forintot kap egy napra, az elszámolható költségnek minősül, tehát csökkenti a társasági adó alapját. Azonban a 13720 forintot meghaladó rész növeli a társaságiadó-alapot, így összességében adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

Kivás cégek esetén az egyszerűsített foglalkoztatás során kifizetett összeg nem képezi a kisvállalati adó alanyánál a személyi jellegű kifizetések részét.