Közel 100 ezer olyan vállalkozás található Magyarországon, amely székhelyén legalább öt másik társasággal osztozik, 32 ezer cég pedig olyan címen működik, ahová több mint száz vállalkozás van bejegyezve – írta szombati számában a Népszavában az Opten adatai alapján.
Tisztelt Szakértő! Az egyik munkavállalónk 2020. 04. 15-ei keltezéssel kapott egy értesítést a végrehajtótól, hogy a pénzintézetnél kezelt, az 1994. évi LIII. tv.-ben meghatározott mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből lefoglalja a végrehajtást kérőnek járó összeget. Felhívja a pénzintézetet, hogy a számlán lévő összegből a fennálló tartozást utalja át a végrehajtást kérőnek. Kérdésem, hogy jelen helyzetben ez alkalmazható?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatást tett közzé honlapján a végrehajtási eljárások szüneteléséről veszélyhelyzet idején.
Bár a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozza a munkabérből történő levonást, annak mértékét, a minimummentességet, a sorrendet, mégis egy sor nyitva álló kérdés merül fel a gyakorlati alkalmazás során.
Egyéni vállalkozó vagyok. Az egyéni vállalkozáson kivül 50 százalékban tulajdonos vagyok egy kft.-ben. A kft. másik tulajdonosa és ügyvezetője a fiam. A NAV ellenőrzése nagyobb összegü áfahiányt állapított meg a kft.-nél. A kft. pénzügyi forrásai nem fedezik a megállapított adóhiány és bírság összegét. Várhatóan végrahajtásra, árverésre kerül sor a kft. eszközeinek, vagyontárgyainak, gépeinek vonatkozásában. Kérdésem: mint a kft.-ben 50 százalékban tulajdonos az egyéni vállalkozásom a végrehajtás során az árveresen részt vehetek-e, megvásárolhatom-e a kft. tulajdonát képező gépeket, berendezési tárgyakat, telephelyet. Várom mielőbbi szives válaszukat! Tisztelettel: egy egyéni vállalkozó
Tisztelt Szakértő! A hatályba lépő kormányrendelet alapján március-június hónapokra nem kell szociális hozzájárulást fizetni, és az egyéni járulékoknál is csak a személyi jövedelem adót és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell vonni a munkavállalótól. A rendelet azt mondja, hogy a hatályba lépés a kiadástól számított következő nappal él, viszont március hónapra is vonatkozik. Ebben az esetben hogyan kell eljárni a márciusban megszűnt munkaviszonyok esetében, amelyek a rendelet előtt szűntek meg, de viszont márciusban. Valamint a tegnapi rendelet szerint a végrehajtásnál a behajtások is szünetelnek a vészhelyzet végéig, ez azt jelenti, hogy a végrehajtó általi bérből történő letiltások is szünetelnek? Köszönettel
Mától szünetelnek az adóhatóság előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárások, kivételek ez alól az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 57. és 57/B alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások.
A munkavállalóval szembeni végrehajtási letiltásnál kamat számítására kötelezik a munkáltatót. Ezt a kamatot pontosan hogyan kell kiszámolni? A határozatban szereplő összegek (például költségrész, előleg, MBVK, végrehajtás költségei, perköltség, főkövetelés kamata, főkövetelés) sorrendjében hol helyezkedik el a számított kamat? A következő példán keresztül hogyan alakul a kamat számítása: tőkekövetelés 250 000 Ft, 2018. május 23. napjától kifizetés napjáig 232 000 Ft tőkére járó 24% kamat számítandó, a dolgozó a letiltását havonta 30. 00 Ft-os részletekben fizeti 2018. május 23-ától. Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben az önkormányzat bírságot ró ki valakire (például rendezetlen, gazos telek miatt), és a bírságot a lakos – többszöri felszólítás ellenére – nem fizeti be, akkor az önkormányzatnak milyen lehetősége van ezt behajtani? Hogyan járhat el az önkormányzat ilyen esetben? Válaszát előre is köszönöm!
A jövő évben hatályba lépő egyik legjelentősebb áfatörvény-változás a behajthatatlan követelésekre jutó áfa pótlólagos levonásának engedélyezése. Kétrészes cikkünkben igyekszünk körüljárni azt, hogy Magyarországon ehhez milyen feltételek megléte szükséges és mik lehetnek a buktatók. A fentiek megértéséhez elsőként a behajthatatlan követelés definícióját tisztázzuk, rávilágítunk arra, hogy a fogalom nem teljesen azonos a számviteli törvény és az áfatörvény szempontjából.
Tisztelt Adózóna! Amennyiben egy számla kiállításra került, teljesítés megtörtént, az áfa a NAV felé ezévben befizetésre került, de a vevő a számlát valószínűleg végrehajtás útján sem fogja kifizetni. Ebben az esetben a már befizetett áfával mit lehet tenni, tekintve, hogy ténylegesen bevétel nem volt? Van arra mód, hogy a már befizetett áfa jóváírásra/visszatérítésre kerüljön? Köszönöm válaszukat!
Magánszemélyként kérdezem: volt munkáltatómtól az elmaradt munkabérem nagy részét váratlanul most sikerült behajtanom ingatlan-végrehajtás által. A munkabér a 2008-2009-re terjedő időszakra vonatkozik, 2008-ra még beadtam adóbevallást, mintha kaptam volna fizetést, 2009-re már nem. A szolgálati időm és nyugdíjalapom az ONYF-el történt adategyeztetés szerint rendben van. A munkáltatót 2012-ben kényszertörléssel megszüntették. Ezek után van-e adó- és járulékbefizetési kötelezettségem és ha igen, hogyan tudom teljesíteni azt 10 év elteltével?
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelemnek lejárt követelése van egy magánszemély felé. Ügyfelem próbálta hivatalos úton behajtani a követelését ügyvéd általi fizetési meghagyással, peres eljárással nem járt sikerrel, a bíróság megszüntette az eljárást az "adós aktív védekezése miatt". Annyi van még rögzítve az ügyvédi levélben, hogy ingatlannal, vagyonnal nem rendelkezik, ezért legfeljebb közepes a behajtás esélye, és a végrehajtás költségei nincsenek arányban a várhatóan behajtható összeggel. Leírható-e behajthatatlanként a követelés a fentiek ismeretében? Vagy társaságiadó-alapot növelő tétel lesz? Válaszukat előre is köszönöm. S.M.
Tisztelt Adózóna! Egy önkormányzat 2014. 03. 21-én jelzálogjogot jegyzett be egy ingatlanra helyiadó-tartozás és járulékai következtében. Sajnos nem tudom, hogy a keletkezett adótartozásnak mi volt az eredeti esedékessége (mivel ezen iratokat az önkormányzat nem küldte el), de feltételezem, hogy 2013-ban vagy korábban keletkezett adótartozásról van szó! Mikor évül el ez az adótartozás? Meddig folytathat az önkormányzati adóhatóság behajtást az adó tekintetében? Indíthat-e végrehajtást önálló bíróság végrehajtó bevonásával az ingatlanra a 2014. 03. 21-én bejegyzett jelzálogjog alapján? Köszönöm! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték