Ki az, aki biztosított pedig nem fizet járulékot?

Megosztás Tetszik

A napi szóhasználat – ideértve a médiumokat is – általában a biztosított és az egészségügyi szolgáltatástatásra jogosult fogalmát azonosnak tekinti. Pedig nem így van.

Tény, hogy az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított jogosult egészségügyi szolgáltatásra is (hiszen elvileg megilleti őt a társadalombiztosítás valamennyi ellátása), viszont aki egészségügyi szolgáltatásra jogosult egyáltalán nem bizonyos, hogy egyben biztosított is.

Például: egy munkaviszonyban álló dolgozó nyilvánvalóan biztosított és jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Amennyiben közben GYES-t vesz igénybe, biztosítása nem szünetel. Viszont, ha a GYES tartama alatt megszűnik a munkaviszonya (meghal a munkáltatója) megszűnik a biztosítása. Egészségügyi szolgáltatásra viszont továbbra is jogosult lesz, mert a Tbj. 16. §-a értelmében a GYES-ben részesülőt ez megilleti.

Az említett jogszabályi hely határozza meg azokat a személyeket, akik biztosítás vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése, illetve megállapodás híján is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult tehát aki:

• táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,
•  saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,
•  mezőgazdasági járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,
• nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,
• bányászati kereset-kiegészítésben,
• gyermekgondozási segélyben,
•  Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rendszeres rokkantsági segélyben,
•  az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül.
•  a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
•  megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
•  a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,
•  a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve magyar állampolgár esetén a lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú személy,
• személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
• fogvatartott,
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult,
•  nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,
• hajléktalan.

Széles Imre