2025-re a magyar kormány a GDP-növekedést eredetileg 3,4 százalékra várta, ám a legfrissebb adatok alapján ezt már 1 százalékra mérsékelték. Bár talán a recessziót sikerül elkerülni, de az szinte már biztos, hogy a tényleges növekedés elmarad a tervezettől. Ugyanakkor ilyen környezetben is különösen fontos a kkv-k számára a tudatos pénzügyi tervezés – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
2025. július 1-jétől új korszak kezdődött a számlakezelés terén: a közműszolgáltatók számára kötelezővé tették az elektronikus számlázást és ez új feladatot ró minden számlabefogadóra. A változás nemcsak technológiai, hanem számviteli és jogi kihívásokat is felvet, ugyanis az elektronikus számlákat kizárólag digitálisan lehet archiválni – olvasható a Niveus sajtóközleményében.
A nyár nemcsak a pihenés, hanem a munkavégzés rugalmasabb formáinak időszaka is. Egyre többen dolgoznak görög szigeteken, horvát tengerpartokon vagy éppen a Balaton mellett – hívhatjuk őket akár digitális nomádnak is, magyar céges státusszal. De tényleg működik ez szabályosan, vagy inkább adó- és tb-kockázatot húzunk magunkra? A Niveus elmagyarázza.
A nyári szabadságok szezonja idén is elhozta a jól megérdemelt pihenés idejét – ám a nyári vakáció a munkáltatók számára nem csupán a napfényes hetek tervezéséről szól, hanem komoly munkaszervezési és jogszabályi kihívásokat is tartogat. A szabadságok jogszerű kiadása ugyanis nemcsak munkavállalói jog, hanem munkáltatói kötelezettség is – amelynek megszegése komoly bírságokkal járhat – foglalja össze a Niveus.
2025. július 1-jétől a NAV online adatszolgáltatási rendszere jóval szigorúbb lesz: több eddig csak figyelmeztetést eredményező adatszolgáltatási probléma mostantól hibának minősül – a hibás számlákat pedig visszautasítja az adóhatóság. A Niveus szerint most minden vállalkozásnak érdemes felülvizsgálnia a számlázási folyamatait, különösen azoknak, akiknél automatizált adatküldés működik.
A Kulturális és Innovációs minisztérium államtitkára bejelentette, hogy minden nyugdíjas kap egyszeri 30 ezer forintot utalványban. – a Niveus ezt a kijelentést kommentálta.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint a 2025. év első négy hónapjának költségvetési adatai azt mutatják, hogy a bevételi és kiadási oldalak időarányosan nagyrészt a tervezettek szerint alakultak. Ugyanakkor az adatok nem támasztják alá, hogy a magyar gazdaság egy lendületes növekedési pályára állt volna rá az év elején.
A Niveus Consulting Group kommentárt tett közzé a 2026-os benyújtott költségvetéshez. A Kormány a 2026-os költségvetés tervezetét május 6-án nyújtotta be. A Niveus elemzése szerint a korai beterjesztésen túl a büdzsé fő üzenete, hogy továbbra is jelentős mértékben a belső fogyasztásra és a szektorális különadókra épít – ez fenntartja a bevételi stabilitást, de a gazdasági növekedés mértéke és fenntarthatósága szempontjából kérdéseket vet fel. Az energiaágazat befizetéseinek jelentős csökkenése mellett a kisvállalati adóból (kiva) tervezett bevételnövekedés a szembetűnő a jövő évre – olvasható a Niveus közleményében.
A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.
A tavalyi 47 százalékhoz képest, idén a megkérdezettek 58 százaléka véli úgy, hogy a következő 1 évben rosszabb lesz az ország gazdasági kilátása, mint az elmúlt esztendőben. Igaz, tavalyelőtt ez az arány 75 százalék volt. 42 százalék szerint ugyanolyan lesz jövőre, mint most és a talán nem meglepő módon senki nem válaszolta azt, hogy jobb évre számít – összegezte felmérésüket Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
A 2024-től hatályos új kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény jelentős előnyt kínál azon vállalatok számára, amelyek eddig nem tudták teljes mértékben kihasználni a társaságiadóalap-kedvezményeket. Az új rendszernek köszönhetően a cégek a fel nem használt kedvezményösszegeket a későbbi években érvényesíthetik, sőt, bizonyos esetekben az adóhatóság pénzügyileg is visszatéríti azt – foglalja össze a Niveus.
Január 1-jétől megszűnt a légitársaságokat terhelő különadó, de ez vajon milyen hatással lehet a jegyárakra és a légitársaságok esetleges járatsűrítéseire? Bagdi Lajos, a Niveus partnere elmondta, hogy a megszüntetésnek egyáltalán nem biztos, hogy végül árcsökkentő hatása lesz a repülőjegyárakra.
Nagy Márton bejelentette, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-jétől emelik meg az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millióról 18 millió forintra. Lehetséges ez egyáltalán? És mi lesz azokkal, akik tavaly átlépték a 12 milliós értékhatárt, de a 18 milliót nem? – Niveus kommentár.
2025-től a minimálbér 9 százalékkal (290 800 Ft-ra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapítandó garantált bérminimum 7 százalékkal (348 800 Ft-ra) nő – összegzi kommentárjában a Niveus Consulting Group.
A 2025-ös költségvetés benyújtásával egyidejűleg Varga Mihály Pénzügyminiszter Úr megjegyezte, hogy a Pénzügyminisztériumban már „megvan a forgatókönyv, hogyan lehet újra életre hívni” az USA által korábban felmondott kettős adóztatás tilalmáról szóló egyezményt – emlékeztet ellemzésében a Niveus Consulting Group.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték