A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.
A tavalyi 47 százalékhoz képest, idén a megkérdezettek 58 százaléka véli úgy, hogy a következő 1 évben rosszabb lesz az ország gazdasági kilátása, mint az elmúlt esztendőben. Igaz, tavalyelőtt ez az arány 75 százalék volt. 42 százalék szerint ugyanolyan lesz jövőre, mint most és a talán nem meglepő módon senki nem válaszolta azt, hogy jobb évre számít – összegezte felmérésüket Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
A 2024-től hatályos új kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény jelentős előnyt kínál azon vállalatok számára, amelyek eddig nem tudták teljes mértékben kihasználni a társaságiadóalap-kedvezményeket. Az új rendszernek köszönhetően a cégek a fel nem használt kedvezményösszegeket a későbbi években érvényesíthetik, sőt, bizonyos esetekben az adóhatóság pénzügyileg is visszatéríti azt – foglalja össze a Niveus.
Január 1-jétől megszűnt a légitársaságokat terhelő különadó, de ez vajon milyen hatással lehet a jegyárakra és a légitársaságok esetleges járatsűrítéseire? Bagdi Lajos, a Niveus partnere elmondta, hogy a megszüntetésnek egyáltalán nem biztos, hogy végül árcsökkentő hatása lesz a repülőjegyárakra.
Nagy Márton bejelentette, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-jétől emelik meg az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millióról 18 millió forintra. Lehetséges ez egyáltalán? És mi lesz azokkal, akik tavaly átlépték a 12 milliós értékhatárt, de a 18 milliót nem? – Niveus kommentár.
2025-től a minimálbér 9 százalékkal (290 800 Ft-ra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapítandó garantált bérminimum 7 százalékkal (348 800 Ft-ra) nő – összegzi kommentárjában a Niveus Consulting Group.
A 2025-ös költségvetés benyújtásával egyidejűleg Varga Mihály Pénzügyminiszter Úr megjegyezte, hogy a Pénzügyminisztériumban már „megvan a forgatókönyv, hogyan lehet újra életre hívni” az USA által korábban felmondott kettős adóztatás tilalmáról szóló egyezményt – emlékeztet ellemzésében a Niveus Consulting Group.
Egy várható törvénymódosításnak köszönhetően felemelhetik a könyvvizsgálati kötelezettek árbevételi határát 600 millió forintra a 2025-ről készült beszámolókra vonatkozóan, ami miatt sok cég fog kiesni ebből a kötelezetti körből. Ez elsőre talán örömteli hírnek tűnhet, hiszen a könyvvizsgálat költséget és időráfordítást jelent a vállalkozásoknak, azonban a könyvvizsgálatnak vannak olyan pozitívumai, amelyek miatt érdemes átgondolni a most kiesett cégeknek is az audit folytatását.
A Niveus Consulting Group kommentárt tett közzé a társadalmi egyeztetésre bocsátott „az egyes adótörvények módosításáról” szóló 2024. őszi adócsomag-tervezethez.
A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020–2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az áfa, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.
2024. január 1-jével hatályát vesztette az USA és Magyarország által még 1979-ben kötött úgynevezett kettős adóztatást kizáró egyezmény. Azonban kevés szó esett arról, hogy mindez hogyan érinti az USA-ban élő magyar állampolgárokat. A Niveus Consulting Group felhívja a figyelmet, hogy a magyar személyi jövedelemadózás a világon szinte példátlan módon az összes magyar állampolgárnak kötelezővé teszi a magyar adófizetést, bárhol is éljen a világon. Ez alól a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények mentesíthetnek, csakhogy az USA esetében ezt már nem lehet alkalmazni.
Harmadik alkalommal készítette el felmérését a Niveus Consulting Group a magyar vállalkozások gazdasági várakozásairól. Az elkövetkező 1 évben a megkérdezettek közel fele még mindig kedvezőtlenebbnek látja az ország gazdasági kilátását az elmúlt 1 évhez képest. Tavaly ugyanakkor borúlátóbbak voltak, a megkérdezettek háromnegyede válaszolta ugyanezt. Ebből következően lényegesen kevesebben (32%) rendelkeznek válságtervvel, mint tavaly (83%). Ezen a téren nincs változás tavalyhoz képest: gazdasági válság esetén bér- és járuléktámogatást, illetve adócsökkenést látnának szívesen. Az elmúlt évben a vállalkozások 42%-a nem élt semmilyen adócsökkentési lehetőséggel, kb. minden hatodik cég vett igénybe fejlesztési, energiahatékonysági, illetve látványcsapatsport-támogatási adókedvezményt – derült ki a Niveus Consulting Group kérdőíves felméréséből.
Közeleg január 22., amely a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) következő negyedéves adatszolgáltatási határideje. A Niveus Consulting Group összegyűjtötte a legfőbb tudnivalókat, gyakori hibákat és az azok megelőzéséhez szükséges tudnivalókat.
A megemelt minimálbér és a garantált bérminimum után megnövekedett közterhek hatására 2024-es évben összesen 175 milliárd forinttal nő a költségvetés bevétele – számolta ki a Niveus Consulting Group.
Hosszú sejtetés után végül beigazolódott a pletyka: a jogalkotó elhalasztotta az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (azaz az új ingatlan-nyilvántartási törvény, röviden új Inytv.) hatálybalépését, ezzel együtt pedig az új, elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer (E-ING) bevezetését – tudatta Halmos Tamás, a Niveus Legal, Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda irodavezető partnere.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték