Égető kérdések a nyári szabadságok kiadásának szabályairól

Megosztás Tetszik

A nyári szabadságok szezonja idén is elhozta a jól megérdemelt pihenés idejét – ám a nyári vakáció a munkáltatók számára nem csupán a napfényes hetek tervezéséről szól, hanem komoly munkaszervezési és jogszabályi kihívásokat is tartogat. A szabadságok jogszerű kiadása ugyanis nemcsak munkavállalói jog, hanem munkáltatói kötelezettség is – amelynek megszegése komoly bírságokkal járhat – foglalja össze a Niveus.

„A legnagyobb tévhit az, hogy a szabadságot a dolgozó »kiveszi«. A valóságban a szabadságot a munkáltató adja ki, mégpedig úgy, hogy előzetesen meghallgatja a munkavállaló kérését. Éves szinten 7 nap szabadság kivételének időpontjáról a munkavállaló dönthet. A hét napon felüli szabadságok időzítéséről azonban már a munkáltató dönt” – hívta fel a figyelmet Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere. Gyermekesek esetében ehhez a 7 naphoz hozzáadódik a gyermekek után járó pótszabadságról való munkavállalói rendelkezés is.

A nyári időszakban különösen fontos a gondos tervezés: miközben egyes ágazatok – például a turizmus, vendéglátás vagy mezőgazdaság – éppen ilyenkor pörögnek fel, máshol (pl. gyártás, termelés) a céges leállások miatt ilyenkor zajlik a szabadságolás. Az sem ritka, hogy a dolgozók egyszerre szeretnének pihenőt kérni – amit a munkaadók nem mindig tudnak teljesíteni.

„Az időben történő tervezés nem csak a gördülékeny működés záloga, hanem jogszabályi kötelezettség is. A szabadság időpontját legalább 15 nappal korábban közölni kell, kivéve, ha a felek másképp állapodnak meg” – emeli ki Bartók Szandra.

A nyári szabadság kulcskérdései 2025-ben:

• Nem lehet előre kiadni meg nem szerzett szabadságot – ilyenkor fizetés nélküli szabadság jöhet szóba, amelynek engedélyezése bizonyos esetekben a munkáltató döntésétől függ. Jellemző még az extra fizetett szabadságban történő megállapodás is. Ez a fizetés nélküli szabadságon felüli opció abban az esetben, ha elfogy az éves, törvényes szabadságkeret.
• Legalább 14 egybefüggő nap pihenő jár – évente egyszer minden munkavállalót megillet ez a „valódi feltöltődés”.
• Rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatottak esetében is fontos a pontos nyilvántartás.. Attól, hogy a munkavállaló részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra, a törvényesen járó szabadságos napokat nem kell arányosítani. A jogosultsági napokat munkaidőtől és munkarendtől függetlenül kell meghatározni. Azt a döntést, hogy a szabadságok elszámolása napban vagy órában történik a munkáltató hozza meg. A szabadságok órában történő elszámolását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén célszerű alkalmazni. Ilyenkor a szabadságos napok felszorzásra kerülnek a szerződésben rögzített napi munkaidővel.
• A bérszámfejtés nem áll le a szabadság alatt sem – a távolléti díj számítása során az alapbér mellett a pótlékokat is figyelembe kell venni.
• A szabadság elhalasztása csak kivételes esetben lehetséges – ráadásul ezt írásban indokolni kell, és új időpontot is közölni kell.

A mesterséges intelligencia már a szabadságokat is intézi?

A digitális bérügyviteli rendszerek előretörésével egyre több cég használ automatizált megoldásokat a szabadságok tervezésére, jóváhagyására és nyomon követésére. Ezek a platformok nemcsak a jogszabályi megfelelést segítik, hanem csökkentik az adminisztrációs terheket is – ami a nyári hajtásban különösen nagy előnyt jelenthet.

„2025 nyarán már nem az Excel-tábláké a főszerep – aki komolyan veszi a szabadságkezelést, digitális megoldásokkal dolgozik” – teszi hozzá a Niveus szakértője.

10 gyakori kérdés a nyári szabadságokról (Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere)

1. A dolgozó kérheti, hogy mikor menjen szabadságra?
Részben igen. A munka törvénykönyve alapján a munkavállaló évente 7 munkanap szabadságot vehet ki saját döntése szerint, a többit a munkáltató osztja be – természetesen a dolgozóval való egyeztetés után. Gyermekesek esetében ehhez a 7 naphoz hozzáadódik a gyermekek után járó pótszabadságról való munkavállalói rendelkezés is.

2. Kötelező kiadni az arányosan járó szabadságokat év közben?
Nem. Nincs olyan szabály, amely például félévente arányosan előírná a szabadság kivételét. A lényeg az, hogy az éves szabadságot adott év végéig ki kell adni néhány megengedő szabálytól eltekintve.

3. Minden évben jár egy hosszabb szabadság?
Igen. Ha nincs ettől eltérő megállapodás, évente egyszer 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a dolgozónak a munkavégzés és rendelkezésre állás alól.

4. Előre kiadható-e még meg nem szerzett szabadság?
Nem. Csak a már megszerzett szabadság adható ki. Ha elfogyott, akkor fizetés nélküli szabadság vagy egyedi megállapodás jöhet szóba.

5. Mi a helyzet a nyári csúcsszezonnal vagy leállással?
A munkáltató jogosult szabadságot elrendelni – például üzemi leálláskor vagy ha a működés ezt indokolja. Legalább 15 nappal előre jeleznie kell a szabadság időpontját.

6. Rugalmas vagy részmunkaidős munkavállalóknál hogyan kell számolni a szabadságot?
A szabadság napokban jár, nem órákban – kivéve, ha a munkarend miatt az órás elszámolás indokolt. Ilyenkor a napi beosztott órák kerülnek levonásra az éves keretből. A szabadságra való jogosultságot a törvény napokban határozza meg. Ha az alkalmazott munkarend miatt a szabadság órában történő elszámolása indokolt a munkáltató részéről, a napokban járó törvényes szabadság mértéke kerül felszorzásra a szerződésben rögzített napi munkaidővel az éves keret megállapításához.

7. Milyen dokumentáció szükséges a szabadsághoz?
A munkáltatónak kötelező vezetni a szabadságok nyilvántartását, és minden szabadságot rögzíteni kell a havi munkaidő-nyilvántartásban.

8. Mennyit fizet a munkáltató szabadság idejére?
A dolgozót távolléti díj illeti meg, amely nemcsak az alapbért, hanem bizonyos pótlékokat is tartalmazhat. Ezt a modern bérszámfejtő rendszerek automatikusan kiszámolják.

9. Megtagadhatja a munkáltató a szabadságot?
Csak súlyos működési ok vagy kivételes gazdasági érdek esetén, maximum 60 napos halasztással. Ezt írásban kell indokolni, és új időpontot kell ajánlani.

10. Érdemes nyári szabadságtervet készíteni?
Igen. Bár nem kötelező, a tervezhetőség, a zökkenőmentes működés és a jogszabályi megfelelés miatt célszerű előre kialakítani egy nyári szabadságolási tervet.