A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Ebből az következik, hogy nem a munkavállaló bérjellegű juttatásainak összesen, hanem az alapbérnek külön kell elérnie a minimálbér összegét.
2013. január 1-jétől kell az új Munka törvénykönyve szerinti távolléti díjat számolni. Az új jogszabály gyakorlati alkalmazásánál problémát jelent a 174-es osztószámmal számítás.
2013. január 1-jétől hatályba léptek az új Munka törvénykönvye távolléti díj számítására vonatkozó szabályai (148-152. §) is, ami jelentős változásokat hozott az eddigi előírásokhoz képest. Ezért áttekintjük a távolléti díjjal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat.
Január 1-jén léptek hatályba az új Munka törvénykönyve (Mt.) munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályai.
Az új munka törvénykönyve (Mt.) gyakorlati működéséről szóló visszajelzések szinte kivétel nélkül megerősítették az új törvény megalkotásának szükségességét, és bár a törvény "finomhangolására" még szükség lehet, a gyakorlati tapasztalatok átfogó összegzését legalább egyéves alkalmazás után célszerű elvégezni - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.
Január 1. napján az új Munka törvénykönyv teljes terjedelmében hatályba lépett, így nem árt újra áttekinteni milyen változásokat hozott az új szabályozás a munkaviszony létesítésével összefüggésben.
A hatályos Munka törvénykönyve a jogellenes munkáltatói felmondás esetén korlátozza a munkáltatóval szemben alkalmazható szankciókat. A régi Mt. az elmaradt munkabér teljes összegét megtérítette, illetve ha a munkaviszony nem került helyreállításra további akár 12 havi átlagkeresetnek megfelelő nem jövedelempótló kártérítés fizetésére is kötelezhetővé vált a munkáltató. Az új szabályozás szakított ezzel a gyakorlattal.
Az ombudsman szerint alkotmányosan aggályos az új Munka törvénykönyvének azon előírása, amely szerint a várandós munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkáltatót terhességéről, hogy később jogosult legyen a felmondással szembeni védelemre. Szabó Máté ezért az Alkotmánybírósághoz fordult felülvizsgálatért.
A szabadság továbbra is alap- és pótszabadságból áll. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az alapszabadság a munkavállaló életkorát követve, sávosan növekedik. Január 1-jétől az alapszabadság minden munkavállaló esetében 20 munkanap, mely mellé az Munka törvénykönyve bevezeti a munkavállalót életkora alapján megillető pótszabadság intézményét. Azaz e körben változás csak az elnevezésben történik majd.
Csökkennek a munkavállalókat védő garanciák és a jogbiztonság a foglalkoztatásban - mondta Szabó Máté ombudsman A munka méltósága elnevezésű projekt záró rendezvényén hétfőn Budapesten.
Eltérő jogi védelemben részesülnek a július óta hatályos új Munka törvénykönyvében (Mt.) azok a munkavállalók, akiknek a munkáltatója egy gazdasági egység átruházása folytán változik meg, és azok, akiknél például két társaság összeolvadása miatt állt be munkáltatói jogutódlás. Az új gyakorlat az uniós irányelveknek csak részben felel meg, amely akár Magyarország kötelezettségszegési eljárásban történő elmarasztalásához is vezethet - hívja fel a figyelmet közleményében a Deloitte.
Bármelyik vállalat életében előfordulhat, hogy gazdasági okok miatt jelentős létszámú munkavállalói csoport munkaviszonyát kénytelen viszonylag rövid időn belül megszüntetni. Joggal merül fel a kérdés, hogy a társaságnak a csoportos létszámcsökkentés szabályait kell-e alkalmaznia, vagy - hosszabb időbeli ütemezéssel - a munkaviszonyok megszüntetésére egyénileg kerülhet-e sor. A csoportos létszámcsökkentés a munkáltatóra többletkötelezettséget ró; az üzemi tanáccsal, a munkaügyi központtal és a munkavállalókkal szemben. Ugyanakkor az új munka törvénykönyve egyszerűsíti e folyamatot, a konzultációs kötelezettséget kizárólag az üzemi tanács vonatkozásában írja elő. Üzemi tanács hiányában pedig a munkáltató nem köteles sem a szakszervezettel, sem a nem szervezett munkavállalók képviselőivel konzultálni - hívja fel a változásra a figyelmet a DLA Piper szakjogásza.
Tisztelt Szakértő!Alábbi kérdésben kérem tájékoztatását: a munkavállaló 2012. július 1. napját követően a munkáltatójának kárt okoz. Amennyiben a kártérítési kötelezettség nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, akkor a munkáltató fizetési felszólításban követelheti a kártérítés összegét a munkavállalótól, amelybe a kártérítéssel kapcsolatos eseményeket és az indoklást is belefoglalja (a régi Mt. kártérítési határozatához hasonlóan)? Egyéb munkáltatói határozatra van-e szükség? Ha a munkavállalói kártérítési kötelezettség összege a minimálbér háromszorosát eléri, iletve meghaladja, akkor milyen bizonylatot köteles erről a munkáltató készíteni, és átadni a munkavállalónak, illetve a bíróságnak? Köszönettel
Az új Mt. hatályba lépésével a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) szóló törvény is több lényeges elemében módosult. A változások iránya egyértelműen a két jogviszony közelítését jelzi. Megszűnt az a közalkalmazottakat védő garanciális előírás, mely szerint csak a fegyelmi eljárás szabályainak betartásával lehetett őket fegyelmi vétség esetén elmarasztalni. Mi változott még?
Cikkünkből kiderül, hogy milyen jogai vannak a babát váró munkavállalónak, s az is, hogy milyen előírások vonatkoznak a kismamák által betöltött munkakörre.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték