hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Örökléssel szerzett vagyon adó- és illetékterhe

  • adozona.hu

Magánszemélyek egyenes ágon (édesapa után a gyermeke, illetve unokája) öröklés útján készpénzt, bankszámlán levő pénzösszeget, gépjárművet, pótkocsit, lakást, szántóföldet és erdő művelési ágú területet, illetve befektetési célú aranyat örököltek. Kérdésem: keletkezik-e adó-, illetve illetékfizetési kötelezettségük az öröklési eljárás során? Illetve, ha az öröklés útján megszerzett vagyontárgyakat a későbbiekben értékesítik (gépjármű, erdőterület, szántóföld, befektetési célú arany, lakáscélú ingatlan), milyen adóterhek mellett tehetik meg? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 1. számú melléklet 7.1. pontja értelmében a magánszemély által örökség, révén megszerzett jövedelem adómentes, továbbá az illetékekről szóló törvény 16. § (1) bekezdés i) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész.

Az öröklés útján megszerzett vagyontárgyak értékesítése esetén a következő szabályok irányadók:

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):

–        a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
–        az értéknövelő beruházásokat;
–        az átruházással kapcsolatos kiadásokat. [szja-törvény 58. § (3) bekezdés]

Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg a hagyatéki eljárásban megállapított érték [szja-törvény 58. § (4) bekezdés].

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.

Az előbbi rendelkezésektől függetlenül nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel (személyenként) megszerzett bevételből – ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg – ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot [szja-törvény 58. § (9) bekezdés].

Továbbá nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét [szja-törvény 58. § (7) bekezdés].

Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt):

–        a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
–        az értéknövelő beruházásokat;
–        az átruházással kapcsolatos kiadásokat [szja-törvény 62. § (1) bekezdés].

Örökléssel szerzett ingatlan esetben, ha az illetékügyi hatóság nem szabott ki illetéket, a megszerzésre fordított összegnek a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték minősül [szja-törvény 62. § (2) bekezdés ga) pont].

Értéknövelő beruházás: az ingó, ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely

–        ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt;
–        ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.
[szja-törvény 3. § 32. pont]

Szerzéssel, átruházással kapcsolatos kiadás: hagyatéki eljárás, hirdetés, ügyvédi közreműködés stb. igazolt költsége.

Ha az ingatlan átruházása a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az előbbiek szerint kiszámított összeg

–        100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
–        90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
–        60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
–        30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
–        0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben
minősül jövedelemnek [szja-törvény 62. § (4) bekezdés].

Az adó 15 százalék [szja-törvény 8. § (1) bekezdés].
Tehát az öröklést követő ötödik évtől már nem keletkezik adókötelezettség.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Belső szabályzat

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close