Filmbe illő jelenet, amikor az egyik, irodában ülő kolléga elsápad, mert figyelmetlenségből rákattintott egy linkre, amelyre nem kellett volna. Bárki kaphat kibertámadás céljából küldött, fertőzött emailt a postafiókjába. Bármelyik cég áldozattá válhat. A kritikus kérdés, hogy a munkatárs időben felméri-e a veszélyt, tehát kattint vagy sem? Olvasható az EY tájékoztatójában.
2024. január 31-ig kell megtenni az első karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) jelentésüket azon importőröknek vagy közvetett vámjogi képviselőjüknek (együttesen: importőr), amelyek a 2023. év negyedik negyedévében a Közösség területén kívülről érkező, a CBAM termékkörbe tartozó árukat helyeztek szabad forgalomba az Európai Unióban – írja hírlevelében az EY.
Benyújtotta a kormány a fenntartható vállalati működést ösztönző törvénymódosítási javaslatot az Országgyűlésnek – hívja fel a figyelmet az EY. Az érintett hazai cégeknek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontból is át kell világítaniuk működésüket, és büntetésekre is számíthatnak, ha nem teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettségeket.
Az Országgyűlés elé terjesztette a kormány az adótörvényeket módosító javaslatot. Jöhet egy új kutatás-fejlesztési támogatás, szigorodnak az energiahatékonysági és a fejlesztési adókedvezmény szabályai, de nő az intenzitásuk; érvényben marad a reklámadó felfüggesztése. További jó hír, hogy érkezhetnek az előre elkészített és kiajánlott áfabevallás tervezetek is. A változások mellett egy új adónem, a globális minimumadó bevezetésére is fel kell készülniük az érintett vállalatoknak. Az EY szakértői összeállították a legfontosabb változásokat.
Kína, Norvégia és az Egyesült Államok készült fel leginkább az elektromos autók elterjedésére, de Svédország és az Egyesült Királyság is az élmezőnyben van – derül ki az EY nemzetközi tanulmányából.
Komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzet magyar vállalatok a fenntarthatóság területén – mutat rá az EY 17 EU-tagállamban összesen 320 társaságot vizsgáló tanulmánya. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, ezért a következő években egyre több cég, köztük kkv-k gazdasági tevékenységét is szabályozná. A változás idehaza több mint ezer magyarországi székhelyű szervezetet érinthet, ezért a vállalkozásoknak érdemes mielőbb felmérniük, vonatkozik-e rájuk az úgynevezett Taxonómia-rendelet, írja közleményében az EY.
Világszerte visszaestek a tőzsdei bevezetések (IPO), miközben a befektetők számára a kiemelkedő növekedésnél fontosabbá vált a vállalatok stabilitása és értékteremtő képessége – mutat rá az EY legfrissebb jelentése. A harmadik negyedévben már javult a részvénykibocsátásokat követő árfolyamok teljesítménye, ami az IPO-piac fellendülését vetíti előre.
Minden harmadik munkavállaló nagy valószínűséggel fel fog mondani a következő egy évben, miközben a cégek arra számítanak, hogy könnyebb lesz megtartani a kollégákat a jelenlegi gazdasági helyzetben – derül ki az EY 17 000 foglalkoztatott és közel 1600 munkaadó bevonásával készült nemzetközi felméréséből. A rugalmas munkavégzés feltételei is feszültséget keltenek a vezetők és az alkalmazottak között, az irodai dolgozók ugyanis csupán heti egyszer járnának be a cégükhöz.
2023. szeptember 30-ától kezdődően nem csupán a szankciós listán szereplő, Oroszországból származó vas- és acélipari termékek behozatala vált tiltottá, hanem a szankcióval érintett, de más harmadik országból származó azon vas- és acélipari termékek importja is, amelyek korlátozással sújtott, orosz vas- és acélipari terméket tartalmaznak olvasható az EY hírlevelében.
Az Európai Bizottság irányelve szerint 2026 júniusáig valamennyi tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatnál tíz vezetőből legalább négynek női döntéshozónak kell lennie a nem ügyvezetői tanácsokban, és az összes tanácsban is el kell érniük a 33 százalékot írja közleményében az EY.
Az új ütemterv szerint szeptember 18-án lép életbe az év elején beharangozott változás a módosító számlák online számlaadat-szolgáltatásában. Aki a módosító számláit a MODIFY módszertan szerint jelenti, javasoljuk, hogy mielőbb kezdje meg a felkészülést az átállásra, az adatszolgáltatási fennakadások elkerülése érdekében – írja közleményében az EY.
Az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját azon jogszabálytervezet kapcsán, amely kötelezővé tenné az uniós nagyvállalatok számára, hogy ellenőrizzék, vajon a beszállítóik alkalmaznak-e gyermekmunkát vagy károsítják-e a környezetet. Amennyiben a szabály életbe lép, a gondatlan cégeket különböző szankciók fogják sújtani, írja az EY közleménye.
Jelentős változást hozhat a globális minimumadó bevezetése a nemzetközi adózásban. A rendszer életbe léptetésével ugyanis elméletileg a leányvállalat szerinti ország kénytelen vagy megemelni a saját adókulcsát legalább a 15 százalékos minimumra, vagy olyan új („top-up”) adót vagy adókat bevezetni, amit az effektív adókulcs számításánál figyelembe lehet venni, vagy amivel az alacsony effektív adókulcsot ki lehet korrigálni. A reform azonban nemcsak terheket, hanem lehetőségeket is rejthet, aminek köszönhetően akár meg is nőhet a nemzetközi cégcsoportok magyar leányvállalatainak jelentősége – hívja fel a figyelmet az EY.
Az áremelkedések hatására a magyarok döntő többsége igyekszik csökkenteni kiadásait (86%) és az otthoni energiafogyasztását (85%) – mutat rá az EY reprezentatív kutatása. A szárnyaló infláció ellenére ugyanannyi gyógyszert és okostelefont vásárolunk, inkább a ruházatunkon és az utazásokon spórolunk. A gyengülő piaci kereslet mellett a hazai vállalkozásoknak kiemelkedő fogyasztói élményt kell nyújtaniuk vevőiknek, ha versenyben akarnak maradni.
Egyszerűbb és biztonságosabb lesz jelenteni a korrupciót a cégeknél az európai uniós direktíván alapuló új jogszabály alapján – hívta fel a figyelmet az EY nemzetközi tanácsadó cég az MTI-hez eljuttatott közleményében
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték