A bér- és különösen a társadalombiztosítási (tb) számfejtés hagyományosan nagy papírfogyasztó. Ezért is érdekes kérdés, vajon hogyan tud működni a pandémia miatt távmunkára kényszerült világban, hol tart a digitalizációban, mennyire életszerű elvárni tőle a papírmentességet 2022-ben a bér és a tb vállalati adminisztrációban.
Távmunka már régóta létezik, a home office viszont igazából a koronavírus-járvány miatti korlátozások révén került a köztudatba. Munkáltató legyen a talpán, aki el tud igazodni abban, hogy a távollévő munkavállalói közül ki hadra fogható, azaz dolgozik otthon vagy egy távoli munkahelyen, és ki az, aki a jól megérdemelt szabadságát tölti, illetve beteg. Ebben segít egy, a távollétek követésére alkalmas, webes önkiszolgáló szoftver.
A vállalati HR-nél a koronavírus-járvány jelentősen felgyorsította a digitalizációs törekvéseket. Például az ötödére rövidült a munkavállalók év végi igazolásainak elkészítésének ideje. Ez a munka az L-SOFT webes szoftverének használatával 30 helyett immár 6 nap alatt elvégezhető, ráadásul ahhoz 25 helyett elegendő csak 3 HR-es kolléga – érzékeltette szemléletesen Bakó Krisztina, az L-SOFT Zrt. kereskedelmi igazgatója.
Üzleti célok, munkaerőgazdálkodás, létszám, fluktuáció, túlórák és szabadságok: csak néhány azok közül a legfontosabb pontok közül, amelyek a HR- és szakmai vezetőket naponta foglalkoztatják. Szerencsére most már vannak olyan mutatók, amelyek segítenek ezek menedzselésében.
A digitalizáció, az intelligens technológiák és az erre épülő állami ügykezelési rendszer kijelöli a jövő további irányait, a NAV 2.0 pedig már itt is van velünk. A könyvelői szakmát azonban nem helyettesíti mindez, hanem új feladatok elé állítja.
Érdemes alaposan átnézni a kata és az alanyi adómentességi keretünket, mert könnyen érhetnek bennünket kellemetlen meglepetések. A kockás füzetet viszont felejtsük el, ugyanis rendelkezésre állnak online megoldások is.
A koronavírus-járvány hatására átalakulhat a béren kívüli juttatások rendszere. Ami biztos: a papír alapú utalványok fölött eljár az idő, a kártyás, illetve az online felhasználásra kell fókuszálni. Interjúnk Szendrő Tamással, az Edenred Magyarország ügyvezetőjével.
Mostanában szinte a csapból is a vállalati, vállalkozói digitalizáció, illetve annak szükségessége folyik. De mit is nevezhetünk vállalati digitalizációnak? It-beruházások sorozata vagy céges kulturális irányváltás? Miért lenne szükség arra, hogy a kis- közép- és nagyvállalkozások pontosan meg tudják határozni a szükségleteiket és hogy miként induljanak el a digitalizáció útján? Miben segítheti a technológia fejlődése a kkv-kat, vállalkozókat, vállalatokat, miért érdemes a digitális megoldásokat választani, hogyan tudnak alkalmazkodni a megváltozott, vagy éppen bizonytalan helyzetekhez a digitalizáció segítségével?
Hogyan lehet több ezer, különböző családi helyzetben lévő vagy speciális igényekkel rendelkező ember munkabeosztását, pihenő- és szabadidejét a munkáltató és munkavállaló számára is kielégítő módon kezelni, úgy, hogy a munkajogi előírások se sérüljenek? Viszonylag sok munkavállalót alkalmazó cégeket kérdeztünk, ők hogyan boldogulnak, és mekkora segítséget jelentenek a meglévő időtervező, -beosztó alkalmazások.
Július 1-jén indul a NAV 2.0, ami a jelenleginél szigorúbb adatszolgáltatási kötelezettségeket ró az adóalanyokra. Sárospataki Albert, a Billingo.hu online számlázó ügyvezető igazgatója szerint viszont az online rendszerekkel kiküszöbölhetők az átállás nehézségei. Interjúnk.
Évről-évre izgalmas kérdés, hogyan változnak a vállalati juttatások, több vagy kevesebb cafeteriát kapnak a dolgozók, miközben a cégeket érthetően az foglalkoztatja, hogyan lehet a meglévő szabályozások mellett ösztönző csomagokat összeállítani. E kérdéseket sajnálatos módon az élet egy újabbal egészítette ki: mi lehet a válasz arra, hogy a koronavírus-járvány miatt a cafeteria-keretek jelentős része egy ideig nem használható fel.
A koronavírus-járvány felértékelte a digitális, online kapcsolattartási formákat. Vagyis, amikor nincs szükség személyes kontaktusra a cégek és a könyvelők, illetve a szállítók között. Szerencsére már léteznek olyan megoldások, amelyek érintkezésmentesen teszik lehetővé a kis- és középvállalkozásoknak az ügyek intézését. Például annak a kötelezettségnek a teljesítését, hogy július 1-jétől a számláikat immár összeghatártól függetlenül feltöltsék a NAV-hoz.
Felmondja az autó a szolgálatot, villámcsapás éri a házat vagy egyetemista gyerekünk bejelenti, hogy szeretne egy félévet egy ösztöndíjas program keretében külföldön eltölteni – megannyi előre nem látható esemény, amelyek egyik napról a másikra terhelik meg a családi kasszát, s korántsem biztos, hogy mindig van annyi, amennyi elegendő a hirtelen felmerülő kiadásokra.
Egyre több szektorban (jelesül a kiskereskedelemben, az autóiparban, a logisztikában, a mezőgazdaságban) és egyre több munkakörnél fordul elő, hogy lasszóval kell fogni a jelentkezőket, illetve a munkatársak már egy kicsivel magasabb bér ígéretére is állást, munkáltatót váltanak. Mit lehet tenni ilyen helyzetben, milyen – anyagi és nem anyagi – motivációs eszközökhöz lehet nyúlni a munkabér mellett, mi hatásos, mi nem, egyáltalán mi a fontos egy munkavállalónak, és milyen generációs különbségek, elvárások vannak a bér és egyéb juttatások tekintetében? E kérdésekre kerestük a választ.
Lejárt a türelmi idő a NAV felé, ami a tavaly július 1-jétől kötelezővé tett online adatszolgáltatásra vonatkozott. Május 1-jét követően akár félmillió forint bírságot is kaphat az a vállalkozás, amely hibásan küldi be a számláját.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték