Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném segítségét kérni. Nappali tagozatos egyetemista családi gazdaság tagja negyedévente az előző év őstermelői árbevétele alapján a bevallást elkészíti és megfizeti. Szeretné kiváltani a vállalkozói igazolványt. Kérdésem: melyik jogviszonyában lesz biztosított, mi alapján fizeti a járulékokat? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! 2018. szeptember 04-ei cikkük "A kistermelői költségek igazolása" fejezetében arra hivatkoznak, hogy a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő, 40%-os kistermelői költségátalányt alkalmazva 2019. januártól elszámolhatja költségként a bérről szóló bizonylatot, illetve az adásvételi szerződésen magánszemélytől vásárolt tárgyi eszközt is. Erre tudomásom szerint eddig sem volt tiltás, amennyiben másként gondolják kérem, hogy a pontos törvényi helyet megadni szíveskedjenek a tiltásra vonatkozóan. Nagyon szépen köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az áfás őstermelő elhunyt. Őstermelőként több nagy értékű tárgyi eszközt is vásárolt, melyekre értékcsökkenést számolt és van még értéke. A törvényes örökös nem gazdálkodik. A feleség pedig családi gazdálkodó az unokákkal. Kérdésem, hogy ha a törvényes nem gazdálkodó örökösnek nem kell a gazdaság, akkor az elhunyt őstermelői tevékenységét zárni kell és ebben az esetben a gazdaságban lévő eszközök piaci vagy nettó értéken szerepelnek és árbevételként kell kezelni? Áfafizetési kötelezettség terheli-e az eszközöket? Amennyiben a működő családi gazdálkodás (a feleség), aki szintén áfás, átvenné, pontosabban megörökölné az elhunyt őstermelői gazdaságát, akkor az csak beolvadna a saját gazdaságába? Még nincs és várhatóan nem lesz 2 hónapig hagyaték a lábon álló terményeket azonban be kell takarítani. Azokat ki adhatja el, ha tárolási lehetőség nincs? Válaszukat tisztelettel köszönöm. Ácsné Panyor Katalin
Tisztelt Szakértő! Az őstermelő 2017. adóévre elfelejtette bevallani az őstermelésből származó bevételét, melyet most pótol. Egyéb helyen rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal. Közös őstermelői igazolvánnyal 2 családtag gazdálkodik. Az szja szerinti átalányadózást választották. Átalányadózás esetén is érvényes a 600 ezer forintos adómentesség? A 600 ezer forint mentesség külön-külön illeti meg a családtagokat? Üdvözlettel
A Magyar Közlöny 2018. évi 117. számában jelent meg az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény, mely az őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek adózását is érinti.
T. Szakértő! Jogosult-e az őstermelő-családi gazdálkodó a saját tulajdonában álló, megművelt szántóföldek után bérleti díjat elszámolni? Ha igen milyen feltételekkel? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Őstermelő vagyok és főállású őstermelőként adózok, fizetem a járulékokat. Áttérhetek-e év közben vagy év végén a katás adózásra? Őstermelőként adózhatok-e katás adózóként?
Cikkünk első részében a különleges jogállású, mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyok adózásának főbb szabályait tekintettük át, a folytatásban pedig néhány gyakorlati kérdést mutatunk be, természetesen a hozzájuk kapcsolódó válaszokkal együtt.
Tisztelt Szakértők! Adott egy ügyfelünk, aki jelenleg őstermelő. A továbbiakban családi gazdaságban gondolkodnak a család többi tagjával együtt. Amennyiben októberben alapítanának egy családi gazdaságot, melyben a lánya lenne a gazdálkodó, a jelenleg őstermelő "apuka" pedig csak a gazdaság tagja lenne, akkor az eddig őstermelőként megszerzett bevételt, jövedelmet milyen formában kellene leadóznia? Beleviheti az új családi gazdaságba, vagy ezt még külön őstermelőként kell bevallania? Konkrét példán levezetve: Jelenleg őstermelésből származó bevétele 10 000 000 forint. Októberben alapítanak egy 4 tagú családi gazdaságot, melyben ő csak egy közreműködő családtag és melynek várható bevétele októbertől decemberig 6 000 000 forint. Akkor az év végi bevallásokban 16 000 000 forintot oszthatok 4 felé, vagy csak a közösen megszerzett 6 000 000 forintot? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Áfaalany őstermelő, aki nem mondott le különleges jogállásáról, ha kilépne az áfakörből, szeretné, hogy különleges jogállása továbbra is megmaradhasson. Dönthet a mezőgazdasági ügyletei kapcsán, hogy különleges jogállásúként vagy áfaalanyként "viselkedik"? Vagy kötelező a különleges jogállás ezen esetekben?
Adott egy kft., melynek kettő, cégbíróságon bejegyzett ügyvezetője van. Az egyik az ügyvezetőség mellett egyéni vállalkozó, de a választása szerint a kft.-ben fizeti meg a járulékait. A másik ügyvezető nyugdíjas családi gazdálkodó, mezőgazdasági őstermelő. Kérdésem az lenne, hogy a nyugdíjas őstermelőnek meg kell e fizetnie az ügyvezetőség után a 7320 forintot?
Tisztelt Szakértő! A 08-as járulékbevallás M/7 lap 399. "Őstermelői tevékenységre tekintettel kifizetett összeg" sorában kizárólag a felvásárlási jegyen szereplő érték feltüntetendő? Ha az őstermelő az általános szabályok szerint számolja el az áfát, és a terményeladásról számlát állít ki, akkor a beszerző cégnek a járulékbevallásban fel kell tüntetnie a számla nettó értékét? A beszerző ebben az esetben mi alapján dönti el, hogy a számlaérték mely része származik őstermelői tevékenységből, saját gazdaságból?
Adószámmal rendelkező mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége mellett gépjavítást, karbantartást is szeretne végezni. Az lenne a kérdésem, hogy ezt felveheti-e a tevékenységek közé és önálló tevékenységként adózik utána, vagy erre a tevékenységre egyéni vállalkozást kell nyitni? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Áfaalany őstermelő magánszemély ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez. Az ingatlan bérbadásra vonatkozóan nem kérte az áfakötelessé tételt. A rezsi költségeket tovább hárítja a bérlőre. A tovább hárított rezsi költség ebben az esetben áfakötelesen kell megtennie vagy igazodik a főtevékenység áfájához?
Tisztelt Szakértő! A következő eset merült fel: Adott egy őstermelő, akinek nincs bevétele egész évben csak decemberben lesz, mert akkor lesz az elszámolás azzal a mezőgazdasági céggel, amely műveli a földjét. A betétlapját április 1-jétől érvényesítette, mert elfelejtette március 20-áig ezt megtenni. Egyébként ápolási díjat kap egész évben, így van biztosítási jogviszonya. A kérdésem az, hogy kell-e a 2. és a 3. negyedévre járulékot fizetnie? Vagy elegendő csak a 4. negyedévben, amikor bevétele lesz? A járulékot amúgy az előző évi bevétel 20 százaléka után fizetné, mert nem érte el a 8 millió forintot. Azért gondolom hogy csak a 4. negyedévben kellene járulékot fizetni, mert valahol azt olvastam hogy az ápolási díj megléte mellett csak a bevétel szerzésekor kell járulékot fizetni. Tehát a kérdésem az, hogy kell-e járulékot fizetni az év során? Köszönöm előre is a segítséget!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték