Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni két esetben a fizetendő szochóról 2019-re vonatkozóan. 1.) Heti 36 órás munkaviszony melletti őstermelőnek, akinek a bevétele nem éri el a 600 ezer forintot, kell-e szochót fizetnie? Ha igen, akkor mikor? 2.) Ugyanez a kérdésem, csak tételes átalányadózó kistermelő esetében, aki heti 36 órás munkaviszony melletti és a bevétele nem éri el a 600 ezer forintot. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 01.12-én "Kisajátítás adómentessége" címen feltett kérdésemre kapott válaszban az áfa mentességre, vagy az esetleges fizetési kötelezettségre nem tértek ki, csak szja szempontból kaptam választ. A kérdés röviden így szólt: Ügyfelem úthálózat fejlesztése miatt kártalanítást kap az államtól egyrészt a földterület után mint földtulajdonos, másrészt pedig őstermelői tevékenységére tekintettel mint földhasználó. A kifizetés határozat alapján történik, számla nem kerül kiállításra. Kérdésem az lenne, hogy az ügylet kapcsán felmerülhet-e áfafizetési kötelezettség, vagy a kapott kártalanítás áfamentes bevételnek minősül? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő termékeinek piacon történő értékesítésében segít a nagykorú gyermeke, aki nem szerepel az őstermelői igazolványban, nem alkalmazott, és nem egyszerűsített foglalkoztatott (édesanyjánál semmilyen jogviszonya nincs), juttatásban nem részesül. Kifogásolható-e ez a gyakorlat? Szabhat-e ki a NAV valamilyen bírságot esetleges be nem jelentett foglalkoztatás miatt? Kft. tagját édesapja elkíséri a külföldi árubeszerzésekre, néha vezeti is a vállalkozás tulajdonában lévő tehergépkocsit. Díjazásban nem részesül. Be kell-e őt ilyenkor egyszerűsített foglalkoztatottként jelenteni, vagy mint Ptk. szerinti közeli hozzátartozó ezt megteheti minden jogviszony nélkül is? Kifogásolható-e ez a gyakorlat? Nagyon köszönöm!
Katás vállalkozás (szolgáltatási tevékenység) mellett őstermelői tevékenységet is folytat, melynek bevétele 600 ezer forint alatt van. A kérdésem az lenne, hogy a katás bevallásban az őstermelői bevételt kell-e szerepeltetni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kedves ügyfelem természetes személyként – kompenzációs felárra igényt tartva – őstermelő. Sajnos most kaptam kézhez az értékesítéseiről szóló felvásárló jegyeket, melyet összeadva derült ki, hogy már 2018. szeptemberben elérte a 8 milliós határt, amikor is be kellett volna lépni az áfakörbe. Most visszamenőleg be is jelentette, de kérdésem az lenne, hogy az értékhatár elérése után kapott felvásárló jegyekkel mi a teendő, hiszen már neki kell az értékesítéseiről a számlát kiállítania?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem mezőgazdasági őstermelő, a 83. számú főút fejlesztése miatt a szántóföldjét kisajátítja az állam. Kétféle jogcímen fog kártalanítást kapni, egyrészt az ingatlan (földterület) után, másrészt pedig a már elvetett vetőmag, illetve kiszórt növényvédőszer stb. miatt, mint földhasználót is megilleti a kártalanítás. Számla nem kerül kiállításra, határozat alapján történik a kifizetés. Ha jól értelmezem, szja-szempontból mindkét bevétel adómentes lesz az szja-törvény 1. számú melléklet 6.1.c pontja alapján, de ebben is kérném a véleményét (mivel az elvetett vetőmag, növényvédőszer költségét elszámolta az őstermelő, logikus lenne az ezzel kapcsolatosan kapott kártalanítás figyelembe vétele egyéb adóköteles bevételként). A másik kérdés az lenne, hogy felmerülhet-e az ügylet kapcsán áfafizetési kötelezettség? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő. Helyesen cselekszem-e akkor, ha egy kft.-tulajdonos, ügyvezető (munkaviszonyban), és egyben 2018. 12. 21-étől családi gazdálkodó továbbra is a kft.-ben fizeti meg a járulékokat a munkaviszony szabályai szerint? Tehát jól gondolom-e, hogy azért nem őstermelőként fizetem meg a járulékokat, mert az alacsonyabb rendű?
Őstermelő 2018-ban több millió forint előleget fizetett ki műtrágyára és vetőmagra. Az előlegszámlát megkapta. Az áru érkezése 2019-ben történik. Kérdésem, hogy a 2018. évi költségek között elszámolhatja-e a kifizetett előleg értékét?
Az őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyeknek a negyedik negyedévi adóelőleg-fizetési kötelezettségüket 2019. január 14-éig kell teljesíteniük (mert az egyébként esedékes határidő, január 12-e szombatra esik).
Új működési formát, a családi mezőgazdasági vállalkozást (csmv) vezetnék be idén tavasszal a jelenleg működő családi gazdaságok helyett – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az új vállalkozási forma már jogi személyiség lenne, de megmaradna nettó százmillió forintig az adókedvezménye.
2019. 01. 05-én megjelent "Katás egyéni vállalkozó bevétele-e a támogatás" válaszukkal kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy ha az egyéni vállalkozó más nem mezőgazdasági tevékenységet végez katás vállalkozóként és emellett őstermelőként foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel, és kap támogatást akkor is katás bevétel lesz a támogatás ? Rá ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha a mezőgazdasági tevékenységet is egyéni vállalkozóként végezné ?
Tisztelt Szakértő! Segitséget szeretnék kérni a biogazdálkodás támogatás, és a VP-M11.1.1-ökológiai áttérés támogatás elszámolásához. Az őstermelőnél és a katásnál bevételként kell-e elszámolni? Előre is köszönöm a segítséget. Tisztelettel Kutasi Gabriella
Tisztelt Szakértő! Megtarthatja-e őstermelői jogviszonyát, aki külföldön vállal munkát, EU-s országban? Tb szempontjából csak egy országban lehet biztosított, ennek okán, ha a belföldi munkaviszony megszűnik, automatikusan főállású őstermelővé válik, tehát maga után kellene fizetnie járulékot, miközben esetleg már munkát vállal EU tagállamban. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő 2018. december hónapban kezdte meg tevékenységét. Biztosított őstermelő, nincs más biztosítási jogviszonya. A minimálbér arányos része után kell járulékot fizetnie december hónapra. A kérdésünk az, hogy érvényesítheti-e a családi járulékkedvezményt ebben az esetben? Bevétele 2018-ban egyáltalán nem volt semmilyen jogviszonyban. Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Van két testvér, közös tulajdonukban van egy erdő. Egyikük az erdőgazdálkodó, mindkettőjüknek van külön őstermelői igazolványa. Egy vállalkozóval kivágatják a fát, amit a vállalkozó meg is vásárol. Kérdésem, hogy az őstermelők a bevételükkel hogyan számolnak el, tekintettel arra, hogy csak az erdőgazdálkodó állhat üzleti kapcsolatban a vevővel, a másik tulajdonos nem. Hogyan kell számlázni annak, aki nem erdőgazdálkodó? Kiszámlázza a bevételt az erdőgazdálkodónak, az pedig továbbszámlázza a saját bevételével együtt a vállalkozónak? Ilyenkor az erdőgazdálkodónak a bevételi értékhatárba bele kell számolni a másik tulajdonos továbbszámlázott bevételét is? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték