Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    2177 találat a(z) őstermelő cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő értekesítené a használatában, illetve a tulajdonában lévő termőföldet. Jelenleg a támogatások nélküli bevétele a 600 ezer forintos bevallási küszöb alatt van. A termőföld vásárlásának beszerzését nem számolta el. Ebben az esetben magánszemélyként kell az ingatlanértékesítést szerepeltetni az adóbevallásban vagy őstermelői bevételként? Az szja-törvény 2. számú mellékletének I/2. bekezdését úgy kell értelmezni, hogy üzemi célú tárgyi eszköz értékesítésekor keletkezett bevételt csak akkor kell figyelembe venni őstermelőként, ha annak beszerzési, előállítási költségét korábban elszámolta a költségei között? Ha az őstermelői adózás alá esne az ingatlanértékesítés, akkor megoldást jelentene, ha év végével megszünteti az őstermelői tevékenységét és a termőföldet csak jövőre értékesítené? Ilyenkor az szja-törvény 2. számú mellékletének II/3-as pontjában foglaltak már nem mérvadóak? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adószámos mezőgazdasági őstermelő vagyok, aki rendelkezik érvényes őstermelői igazolvánnyal, MVH-s regisztrációs számmal. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy élhetek-e a tárgyi eszköz beruházási költségének egyösszegű költségelszámolásával, ha a tárgyi eszközt kizárólag az őstermelői tevékenységemhez használom? Ha igen, akkor az egyösszegű költségelszámolás alkalmazható-e szántó művelési ágú földterület beszerzési értékére is? Szeretném megkérdezni, hogy van-e különbség mezőgazdasági termelő és mezőgazdasági őstermelő között az egyösszegű költségelszámolásnál, vagy azzal csak a családi gazdálkodás élhet? Kérem szíves tájékoztatásukat. Zsuzsa

    Kérdés

    Őstermelőként meglévő készleteimet (termény, állat) gazdasági társaságba szeretném apportálni. Milyen adózási kötelezettség keletkezik e tranzakció következtében? GYL

    Kérdés

    Egy magánszemély 2015. márciusban kiváltotta az őstermelői igazolványt, azonban az adóhivatalhoz nem jelentkezett be, adószámot nem kért. 2015. júniusban leérettségizett, s szeptembertól munkaviszonyt létesített, ami 2016. januárig tartott. Azóta biztosítással járó jogviszonyt nem létesített, viszont őstermelőként most kezdene decembertől működni, értékesíteni. Kérdésem, hogy a 2016. évben járulékot mi alapján fizessen be, kezdőnek minősül vagy nem? Az adószámot is most váltaná ki, mit írjon a tevékenység kezdő időpontjának?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodóként tevékenységet folytató (szja-törvény szerint adózó) őstermelő az elkövetkező évben elkészülő beruházására ebben az évben előleget fizet. Kérdésem, hogy a kifizetett előleget költségként elszámolhatja-e? Ha igen, akkor az szja-bevallásban tekinthető-e ez az előleg úgy, mint tárgyi eszköz egyösszegű beszerzése? Családi gazdálkodóként ugyanis az adott év tárgyieszköz-beszerzési árát egy összegben elszámolhatja. Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély hölgy mezőgazdasági őstermelést szeretne folytatni. A hölgy 1954-ben született, még nem érte el a rá irányadó időszakot, tehát még nem nyugdíjas. A kérdésem az lenne, hogy hogyan alakul a hölgy járulékfizetése, ha 2016 decemberében vált ki őstermelői igazolványt? Továbbá hogyan alakulna akkor a járulékfizetése, ha a fiával közös őstermelői igazolványt váltana, csak a fia rendelkezne adószámmal, és kikötnék, hogy csak a fia értékesít, a hölgy csak a piaci árusításban venne részt? Nem nagy volumenű gazdálkodást terveznek, csak zöldség-, gyümölcstermelés és -értékesítés lenne, maximum 1 millió forint/év forgalommal. A fiú nagykorú, heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, tehát ő nem lenne biztosított. Szíves válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választó mezőgazdasági őstermelő Németországba szeretne számlázni. Nem vagyunk azzal tisztában, hogy mikor kell ebben az esetben kompenzációs felárat számlázni. Azzal tisztában vagyunk, ha belföldi áfaalanynak értékesít, akkor a másik fél állít ki felvásárlási jegyet. Érdekelne bennünket, ha például a magyar piacon ez a személy értékesít, akkor alanyi adómentesen állít ki nyugtát? Mi van, ha külföldi áfaalanynak vagy külföldi magánszemélynek számláz? Ekkor alanyi adómentesen kell neki a számlát kiállítani vagy a kompenzációs felárat kell alkalmazni, amit bejelentkezéskor választottunk? Mi a helyzet, ha a mezőgazdasági őstermelő áfakört választott, akkor a piacon hogyan számláz, felárral vagy 27 százalékos áfával. És ekkor nullás számlát állít ki egy másik adóalany felé vagy kompenzációs felárral számláz? Úgy tudjuk, hogy a külföldi fél a kompenzációs felárat visszaigényelheti, de mikor és milyen esetben? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

    Kérdés

    Adott egy egyéni vállalkozó, aki a bolti kereskedelem mellett mezőgazdasági tevékenységet is végzett. Áfakörös. Az elmúlt években a mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan ültetvényt telepített, gépeket vett. Most meg szeretné szüntetni az egyéni vállalkozását, és a mezőgazdasági tevékenységet őstermelőként szeretné folytatni. Még ebben az évben a tevékenységi köréből törölni szeretné a mezőgazdasági tevékenységet, és őstermelői igazolvány kiváltását tervezi. Eddig áfás volt, őstermelőként kompenzációfeláras szeretne lenni. Ebben az esetben a már meglévő tárgyi eszközei után van-e valami fizetési kötelezettsége? Számít-e ez a vállalkozásból való kivonásnak, hiszen az őstermelés is egyfajta vállalkozás? Van-e áfafizetési kötelezettsége ebben az esetben?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Nappali tagozaton tanult diák őstermelői tevékenységet szeretne végezni. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Kötelező neki maga után fizetni a járulékokat, vagy az iskola miatt eleve biztosított, így eleve nem kell megfizetni neki a járulékot? Előre is köszönöm. Reinhardt Éva

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő termőföldet szeretne értékesíteni - termőföldet kb. 18 éve örökölte - a föld értékesítése szintén őstermelőnek fog történni, aki állattenyésztéssel is foglalkozik. A kérdésem lenne hogy ilyen esetben a termőföld után adófizetési kötelezettsége keletkezik-e? Illetve a termőföld értékét (eladási árát) őstermelésből származó bevételnek kell-e tekinteni vagy ezt mint magánszemély örökölte és adta el? Amennyiben őstermelői bevételnek kell tekinteni mivel az eladási ár igen magas - milliós nagyságrendű - őstermelői igazolványát le kell-e adnia (vissza kell-e adni)? Mielőbbi válaszunkat várva, tisztelettel OÁ

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha egy őstermelő például betegség miatt nem tud elmenni a termelői piacra árulni, megbízási szerződéssel megbízhatja-e élettársát, hogy a nevében áruljon? Ha ezért nem részesül díjazásban, bejelentési és bevallási kötelezettsége nincs. Milyen feltételekkel állíthat ki a nevében nyugtát? Szakszerű válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Egy mezőgazdasági munkagépet, tehát nem járművet szeretnénk nyíltvégű lízing keretében használni, majd maradványértéken megvásárolni. A NAV ügyfélszolgálata két egymástól távoli régióját is felhívtam arra vonatkozóan, hogy egyéni vállalkozóként a lízingdíjait, hogyan kell a könyvelésemben szerpeltetni, hogyan tudom azt elszámolni. Azt a válasz kaptam, hogy az a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nem teszi lehetővé a lízing elszámolását, amennyiben 1997 után kötött erre vonatkozóan szerződést. Az szja-törvényben szerepelnek a lízing elszámolásának szabályai, a 3. paragrafus amely fogalommeghatározásokat sorol fel a 47. pontjában az alábbiak szerint meghatározza a lízing fogalmát "47. Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít." A fenti megfogalmazás szerint csak az 1997. január 1-je előtt kötött lízingszerződések minősülnek lízingnek, és csak ezekre alkalmazhatók a törvényben egyébként megfogalmazott lízingre vonatkozó szabályok? Bárki, aki ezen időpont után kötött lízingszerződést, az nem minősül lízingnek, és ezért nem is alkalmazhatja a törvényben meghatározott elszámolási szabályokat?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Idegenforgalmi adó bevallás

    Antretter Erzsébet

    adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

    Niveus

    Osztalék – osztalékelőleg-különbözet szja-ja

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Társasházi bevétel adózása

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media