Tisztelt Szakértő! Nappali tagozaton tanult diák őstermelői tevékenységet szeretne végezni. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Kötelező neki maga után fizetni a járulékokat, vagy az iskola miatt eleve biztosított, így eleve nem kell megfizetni neki a járulékot? Előre is köszönöm. Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő termőföldet szeretne értékesíteni - termőföldet kb. 18 éve örökölte - a föld értékesítése szintén őstermelőnek fog történni, aki állattenyésztéssel is foglalkozik. A kérdésem lenne hogy ilyen esetben a termőföld után adófizetési kötelezettsége keletkezik-e? Illetve a termőföld értékét (eladási árát) őstermelésből származó bevételnek kell-e tekinteni vagy ezt mint magánszemély örökölte és adta el? Amennyiben őstermelői bevételnek kell tekinteni mivel az eladási ár igen magas - milliós nagyságrendű - őstermelői igazolványát le kell-e adnia (vissza kell-e adni)? Mielőbbi válaszunkat várva, tisztelettel OÁ
Tisztelt Szakértő! Ha egy őstermelő például betegség miatt nem tud elmenni a termelői piacra árulni, megbízási szerződéssel megbízhatja-e élettársát, hogy a nevében áruljon? Ha ezért nem részesül díjazásban, bejelentési és bevallási kötelezettsége nincs. Milyen feltételekkel állíthat ki a nevében nyugtát? Szakszerű válaszukat előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó vezeti a családi gazdaságot, sokkal jobban járna, ha őstermelővé válna. Válthat-e gazdálkodási formát szankció nélkül? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértőnk válaszolt.
Egy mezőgazdasági munkagépet, tehát nem járművet szeretnénk nyíltvégű lízing keretében használni, majd maradványértéken megvásárolni. A NAV ügyfélszolgálata két egymástól távoli régióját is felhívtam arra vonatkozóan, hogy egyéni vállalkozóként a lízingdíjait, hogyan kell a könyvelésemben szerpeltetni, hogyan tudom azt elszámolni. Azt a válasz kaptam, hogy az a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nem teszi lehetővé a lízing elszámolását, amennyiben 1997 után kötött erre vonatkozóan szerződést. Az szja-törvényben szerepelnek a lízing elszámolásának szabályai, a 3. paragrafus amely fogalommeghatározásokat sorol fel a 47. pontjában az alábbiak szerint meghatározza a lízing fogalmát "47. Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít." A fenti megfogalmazás szerint csak az 1997. január 1-je előtt kötött lízingszerződések minősülnek lízingnek, és csak ezekre alkalmazhatók a törvényben egyébként megfogalmazott lízingre vonatkozó szabályok? Bárki, aki ezen időpont után kötött lízingszerződést, az nem minősül lízingnek, és ezért nem is alkalmazhatja a törvényben meghatározott elszámolási szabályokat?
Érdeklődöm, hogy az őstermelőknek be kell-e jelenteni a NAV felé (101 nyomtatványon) a művelés alatt álló összes szántóterület helyrajzi számát? Állítólag az Art. alapján ez kötelező, de gyakorlatban erre még példát nem láttam. Szerintem a könyvelőknek szinte lehetetlen évente nyomon követni a hrsz- változásokat.
Januártól már csak az új, a fogyasztókat és a tisztességes termelőket védő őstermelői igazolványok lesznek érvényesek – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalását. 1957-ben született férfi őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Heti 10 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Be kell-e ebben az esetben jelentkeznie főállású őstermelőnek, és ebben a jogállásában kell-e járulékot fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Végezhető-e adószámos magánszemélyként telefonos lelkisegély-szolgáltatás? A szolgáltatást csak magánszemélyek vennék igénybe. A rendszeres és üzletszerű jelleg definiált-e konkrétan? Mennyiben érinti a tevékenység gyakorlását, ha a szolgáltatást nyújtó személynek nincs semmilyen más jogviszonya, illetve ha mezőgazdasági őstermelői jogviszonya van? Válaszát előre is köszönöm.
Újonnan alakult egyéni vállalkozó kompenzációs feláras rendszert választott. Van-e olyan jogszabály, amely szerint a kompenzációs felárat nem veheti igénybe őstermelői szám nélkül? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem áfás egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, főállásban dolgozik. Eddig családi gazdaságukra az őstermelői bevallást alkalmaztam, egészségügyi szolgáltatásra az egyéni vállalkozás szabályait. A kata határérték felemelése kapcsán felmerült, hogy egyéni vállalkozói tevékenységben csak az egészségügyi szolgáltatás marad, és nem főállású katás lesz, a családi gazdaság pedig áfás őstermelőként adózik. Amennyiben ez működőképes, nincs más dolgunk, mint az egyéni vállalkozásból töröltetni a mezőgazdasági tevékenységet, és bejelentkezni a kata hatálya alá?
Tisztelt Szakértő! Adott egy kompfelár helyett áfakört választó őstermelő. A bevétele nem fér bele 8 millió forintba, költséggel szintén nincs túl jól ellátva. A 27%-os eho miatt felmerült, hogy egyéni vállalkozóként kellene folytatni a 450-es határ miatt. Ha jól tudom, egyéni vállalkozóként és őstermelőként ugyanazt a tevékenységet nem lehet végezni. Megoldás lehet-e, ha őstermelőként csak a szolgáltatói tevékenységeket hagynánk meg, illetve a területalapú- és gázolaj támogatást is itt venné fel, míg az egyénibe kerülne át a termelés vállalkozói formakód alapján. Mi lenne, ha katát választana a 12 millióra emelés miatt? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő ! Nyugdíjas őstermelő fiával és unokájával családi gazdaságot szeretne alapítani. A nyugdíjas lenne a családi gazdaság vezetője, mert az ő nevén van földterület. Kérdésem az lenne, hogy mivel ő nyugdíjas, kizáró ok-e, hogy ő legyen a családi gazdálkodás vezetője?
A kötelező társadalombiztosítási rendszer mindössze három személyi kör – nevezetesen a mezőgazdasági őstermelő, az evás egyéni vállalkozó, illetve a főállású kisadózó – számára nyújt lehetőséget arra, hogy önkéntes döntés alapján a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegű járulékalap után, vagy magasabb összegben fizessen járulékot.
Tisztelt Adózóna! Kérem válaszukat az alábbi kérdésben. Az szja-törvény szerint mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás minősül. Mit kell érteni egész pontosan a saját tulajdon alatt? Az erdők gyakran osztatlan közös tulajdonban vannak. Elég a többségi tulajdon? Vagy ha 90 százalék feletti a tulajdonrész az erdőben, az már saját tulajdonnak minősül? A kinevezett erdőgazdálkodó, akinek tulajdona is van az erdőben, ahol erőgazdálkodó, már az egész területen végezhet őstermelőként gazdasági tevékenységet? Bérbe vett területen lehet őstermelői tevékenységet végezni őstermelőként? Kérem részletes tájékoztatásukat, hogyan kell eljárni őstermelőként végzett erdőgazdálkodás esetén a tulajdonviszonyokkal kapcsolatban? Köszönettel: Boros Zsanett
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték