Tisztelt Szakértő! Közös őstermelői igazolvánnyal értékesít az eladó, ami az anya nevén van. A fiú fel van tüntetve az őstermelőin, mint családtag. Az állat a fiú nevén van, így a felvásárlásit az ő nevére kell kiállítani, az ő adóazonosítójával. Szükséges-e a fiúnak külön adószám az értékesítéshez? Vagy, ha az állat a fiú nevén van, attól az anya nevére lehet kiállítani felvásárlási jegyet? Válaszukat előre is köszönöm.
Érdemes figyelni a részletekre: az Országgyűlés által június 7-én elfogadott adócsomag sokaknak már az idei év közepétől előnyös változásokat hoznak.
Segítséget szeretnék kérni. Egyéni vállakozó fiatal gazda méhekkel fog foglalkozni, a kezdő állományt őstermelőtől vásárolná, hogyan kell a vásárlást bizonylatolni? Az őstermelő számlát kell kiállítson, vagy az egyéni vállalozó felvásárlási jegyen is megveheti? A vevő áfaalany, az eladó őstermelő alanyi adómentesség mellett kompenzációs feláras. Tisztelettel: KG
A családi gazdaság juhtartással foglalkozik gabonafélék termesztése mellett, 2016-ban felszámolná a juhtartási ágazatát. Eladná a juhokat és szeretné értékesíteni az épületet és a hozzákapcsolódó gyepterületet is. A juhokról számlát állít ki és felszámítja az 5 százalékos áfát, mivel alanya az áfának és az a gazdaság bevétele lesz. Kérdésem az épület és a hozzátartózó gyepterület. 2013-ban jött létre a családi gazdaság, és az egyik családtag, aki korábban mint őstermelő folytatott juhtartási tevékenységet ebben az épületben, azt a családi gazdaságba bevitte,ezt az FVM-hez természetesen be is jelentették. Ha értékesítené az épületet és a hozzátartozó gyepterületet, akkor hogyan kell helyesen eljárni. Ez a családi gazdaság bevétele vagy a magánszemélyé? Akkor mi történik, ha most eladja az állatokat és az épület és a gyepterület nem kerül eladásra, de ő kivonja az kérdéses ingatlant a gazdaságból? Segítségüket előre is köszönöm. Üdv.Pné
Tisztelt Szakértő! Főállású anya jelenleg gyetben részesül, őstermelői igazolványt szeretne kiváltani és az őstermelésben személyesen közreműködne. Kérdésem az, hogy ebben az esetben biztosítottnak minősül-e vagy a minimálbér után kell járulékot fizetnie?
A rokkantsági ellátás iránti igény benyújtásakor meg kell-e szüntetni az őstermelői tevékenységet, vagy úgy lehet eljárni, mint az egyéni vállalkozók esetében a nyugdijigényléskor? Ha vissza kell adni az östermelői igazolványt, és a magánszemély később újra kiváltja, az milyen hátrányos következményekkel jár?
Az adminisztrációs terhek enyhítése érdekében módosította alapszabályát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK): idén már nem kell tagdíjbevallást tenniük az értékesítési tevékenységükből 600 ezer forint éves árbevételt el nem érő őstermelőknek – közölte a NAK.
Nyugdíjas, mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó (tételes költségelszámolást alkalmaz, áfaalany) két gyermekével (15 és 10 éves tanulók) családi gazdaságot szeretne létesíteni, ahol az egyéni vállalkozó apa a családi gazdálkodó. A termékértékesítést ő végezné, a tagok számlát nem állítanának ki. Kérdéseim az alábbiak: A kiskorú gyermekek részére szükséges-e mezőgazdasági őstermelőként őstermelői igazolványokat igényelni? Mivel az értékesítést nem ők végzi, szükséges-e áfakörbe bejelentkezniük? A családi gazdálkodó továbbra is maradhat egyéni vállalkozó, tevékenységét ennek megfelelően végezheti, csupán az adóbevallását kell az őstermelőkével azonos módon elkészíteni, a bevételt és a költségeket háromfelé megosztva? Ha év közben jön létre a családi gazdaság, hogyan történik a megosztás? A családi gazdaság megalakulása előtti időszakra egyéni vállalkozóként kell még bevallást készíteni? Jelenleg az egyéni vállalkozónak fejlesztési tartalékként még nyilvántartásban lévő összeg miatt fejlesztési kötelezettsége van. Ennek rendezése hogyan történik, ha őstermelői bevallást kell benyújtania? A családi gazdaság létrejötte után az egyéni vállalkozó családi gazdálkodó már nem lesz jogosult a kisvállalkozói kedvezményre és a fejlesztési tartalék összege után érvényesíthető kedvezményre?
Őstermelő termőföldet őstermelői hiteligényléssel vásárolt. Elszámolható-e költségként, ha igen, milyen módon?
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság vezetője, mint főállású biztosított őstermelő –minimálbér után megfizeti a járulékokat – tagja egy kft.-nek, ahol az ügyvezetői teendőket taggyűlési határozat alapján, díjazás nélkül köteles ellátni az első öt évben, illetve, ha a kft. 5 évnél hamarabb osztalékot fizet, akkor dönteni kell az ügyvezetői dijazásáról is. Szabályos-e az eljárás, illetve kell-e a 1041-es és a 08-as nyomtatványon a kft.-ben bejelenteni, és milyen jogviszonykóddal? Válaszát köszönöm: Törökné Tóth Ilona, könyvelő
Tisztelt Szakértő! Járulékfizetéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A kérdéses adózó az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik: egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban, családi gazdaság vezetője őstermelői jogviszonyban, valamint egyéni vállalkozó kataalany. Jelenleg heti 40 órás munkaviszonyban áll a saját kft.-jében, itt fizeti meg a garantált bérminimum utáni járulékokat, és másodállású kataalanyként a havi 25 ezer forintot. Az MVH szerint viszont nem lehet munkaviszonyban sehol, mivel családi gazdálkodóként élethivatásszerűen kell az őstermelői tevékenységet folytatnia. Ha a három jogviszonyt vizsgáljuk, és figyelembe vesszük az MVH álláspontját, akkor hogyan alakulna a helyes járulékfizetése? (Őstermelőként az éves árbevétele nem éri el a 8 millió forintot.)
Több ponton módosulnak a parlament elé terjesztett adócsomag szerint a társadalombiztosítási szabályok is. A változtatások zöme a korábban hiányos szabályozás joghézagait tömködi ki, így egyértelműsíti a többféle gyermekgondozási ellátásban részesülő vállalkozók, illetve a mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésére, a kisadózók adatszolgáltatására, a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket. Szigorodnak ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére köthető megállapodás szabályai, és nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege.
Egyéni vállalkozáson belül két, egymástól teljesen eltérő jellegű tevékenységet szeretnék folytatni. Az informatikai tevékenység már működik, belőle bevétel származik (jelenleg költségelszámolásos a vállakozás). A másik tevékenység mezőgazdasági termelés, amihez épp most sikerült földet bérelni, ezzel kapcsolatban komoly költségek várhatóak, és néhány évig veszteséges a tevékenység. Kérdéseim: 1. Lehet-e az egyik tevékenység bevételéből a másik indulását finanszírozni, és így gyakorlatilag elköltségelni minden bevételt? 2. Amennyiben az első kérdésre igen a válasz, lehet-e az erre szánt kiadásokat a következő adóévre átvinni, amennyiben a kiadások meghaladják a másik tevékenységből származó adott évi jövedelmet? 3. Amennyiben az első kérdésre nem a válasz, mit érdemes ilyenkor tenni? Új vállalkozást alapítani a mezőgazdasági vállalkozásra, esetleg őstermelőként tevékenykedni, vagy más vállalkozási formát választani?
Tisztelt Szakértő! Munkaviszonya mellett átalányadózó őstermelő nyilatkozik a személyijövedelemadó-bevallásában (a 12-es lapon), hogy a következő évre átalányadózást választ. Ha ez a személy 2015-ben az egész évben már nyugdíjas volt, kell beadnia bevallást emiatt a nyilatkozat miatt? A bevétel egyik évben sem szokta elérni a 600 ezer forintot! Válaszát előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: Gréta
Be kell-e mutatniuk a termelőknek az értékesítési betétlapjukat is a felvásárlási jegyek mellett terményeik eladásakor, és érheti-e hátrány – például az áfa visszaigénylésekor – a felvásárlót, ha az eladó nem kívánja átadni a betétlapját – kérdezte olvasónk? Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték