Fiatal gazda szja-bevallásában mely lapon (12-es vagy 13-as lapon) kell elszámolni a tevékenységét? A fiatal gazda tevékenység végzéséhez vállalkozói igazolványt kell kiváltani, akkor feltételezhető, hogy a 13-as lapon, de mivel MVH regisztrált mezőgazdasági termelő, akkor elszámolható lenne a 12-es lapon is. Melyiken kell, melyik a szabályos?
Tisztelt Szakértő! A tételes költségelszámolást választó őstermelők 8 millió forintos mezőgazdasági bevételébe beleszámít-e az utólag kapott kedvezmény, a határidő lejárta előtti fizetésért kapott visszatérítés (scontó), tehát az egyéb adóköteles bevételként könyvelendő tételek? Eddig beleszámoltuk, de a NAV telefonos tájékoztatása szerint nem kellett volna. Amennyiben valóban nem kell ezeket az összeget feltüntetni az őstermelés adóköteles jövedelmei között a 12-es lapon, akkor magánszemélyként egyéb jövedelemsorban szerepelnek az 53-as bevallásban, hiszen biztosan adóköteles bevételek? Egy bevallást kellene készítenem, ahol mindössze 2 ezer forinttal léptük át – támogatások nélkül – a 8 millió forintos bevételt egy utólag kapott kedvezmény miatt, s így nem tudom érvényesíteni a 40% költséghányadot. Válaszukat köszönöm: Debreceni Zoltánné
Tisztelt Címzett! Egy magánszemély, aki őstermelő jelenleg is, másik tevékenységet is végzett. Mindkét tevékenység végzését általános szabályok szerinti áfaalanyként végezte 2016. dec. 31-éig. 2016. december 31-ével az egyéni vállalkozói tevékenységet megszüntette, az őstermelésre 2017. jan. 1-jével kompenzációs felár mellett alanyi mentességet választott. A gondunk az áfa: jellemzően az őstermelőnek ez esetben a fordított áfa miatt visszajáró áfája van. A probléma az, hogy a 2016. IV. negyedév végéig – mivel negyedéves bevallóról van szó, – nem jött össze a 250 000 forint visszaigényelhető áfa. Nem sok, de hiányzik belőle. Ugyan az egyéni vállalkozás jogutódlás nélkül az év utolsó napján megszűnik, de az őstermelés folyamatosan megy tovább, ahol már nem lesz áfafizetési kötelezettség.Visszakérhetjük ezt az áfát? Mert ha nem, akkor ez az őstermelő számára elveszett lesz, mert elévül. Úgy érzem, hogy ezekkel az átállási szabályokkal az áfatörvény nem foglalkozik kellő mértékben. Vagy tévedek?
Január 1-jétől módosultak a mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésére vonatkozó szabályok. Változtak a tárgyi eszközök értékesítésekor kapott, előlegként megszerzett bevételre, valamint az ilyen eszközök megvásárlásakor átadott előleg költségként történő elszámolására vonatkozó szabályok.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő, aki családi gazdaság tagja, 7-es adószámmal rendelkezik, a NAV törzsadatai szerint adószámos magánszemély. A családi gazdasági tagság miatt be kellett jelentkeznie áfa-körbe annak érdekében, hogy "a családi gazdaság minden tagjára egységes adózási mód" feltételeinek megfeleljen. Most azonban szeretné bérbe adni saját tulajdonú garázsát magánszemély részére. Kérdésünk: ebben az esetben működik-e az a variáció, hogy a garázst mint magánember adja bérbe annak érdekében, hogy ne kelljen áfát felszámítani, vagy a meglévő adószám miatt ez már csak áfa-körösen lehetséges?
Tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján az egészségügyi hozzájárulás szabályainak változásáról.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném állásfoglalását: Egy tételes költségelszámolást választott őstermelő a 2016. évben zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt egy traktort. Kérdésem, hogy a 2016. évben elszámolhatja-e a traktort költségként egy összegben az őstermelői tevékenységével szemben? Tisztelettel: T. Mária
Tisztelt Szakértő! 2016. évben közös őstermelői igazolvánnyal eladott termőföld őstermelői bevételnek minősül-e? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következővel kapcsolatban lenne: osztrák munkáltatónál munkaviszonyban lévő magyar magánszemély kiváltotta az őstermelőit belföldön. A 101-esen lejelentettük, hogy EGT-tagállamban biztosított, így járulékfizetése nem keletkezik, és az 58-ast sem nyújtjuk be. Felmerült, hogy mivel egy országban lehet biztosított az EU-n belül, így az őstermelői jogviszonyára tekintettel elképzelhető, hogy keletkezik/keletkezne Ausztriában járulékfizetési kötelezettsége. (Fordított esetben nem lenne probléma, hiszen a magyar jogszabályok szerint 36 órát elérő egyéni vállalkozó/őstermelő nem kötelezett járulékfizetésre...). Hallomásból tudunk olyan esetről, amikor az A1-es igazolás kiadása után az osztrák egészségbiztosító értesült a magyar egyéni vállalkozásról, és visszamenőleg megállapították 5 évre a kötelezettséget, mivel a kinti szabályok szerint a 40 órás mviszony mellett is kellett volna fizetni... Tudom, hogy nem magyar jogszabályra vonatkozik a kérdésem, de esetleg tudna iránymutatást adni (vagy jogszabályt) amiben megtalálható, hogy vajon mi lehet az osztrák gyakorlat a kérdésben említett többes jogviszonyra? Köszönöm.
Megszűnik a kismama biztosítási jogviszonya, ha csed, gyed, gyes vagy gyet ideje alatt szűnik meg a munkaviszonya például azért, mert határozott idejű volt a munkaszerződése, vagy a munkáltatója jogutód nélkül húzza le a rolót. A biztosítás megszűnésének a biztosításhoz kötött ellátások ismételt igénylésekor lehet komoly jelentősége, noha a jogosultsági szabályok bizonyos tekintetben figyelembe veszik, ha a biztosítás ilyen időszakban ér véget. Cikkünkben ezeket az eshetőségeket vesszük számba.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő ügyfelünk a kistermelői költségátalány alkalmazásával veszteséges lesz (amit ő nem szeretne). Lehet a 40 százaléknál kevesebb költséget is elszámolni, vagy ezzel a lehetősséggel élve köteles vagyok a bevétel 40 százalékát elszámolni? Válaszát köszönöm: Anita
Egyéni vállalkozó kocsmát üzemeltet (áfakörös). Mellette magánszemélyként növénytermesztéssel foglalkozik, s családi gazdaság vezetője. A családi gazdaságban az egy főre jutó bevétel 6 millió forint, az egyéni vállalkozásból származó éves bevétel 8-10 millió forint. Kérdésem, hogy jelen esetben a vállalkozó beléphet-e a kata hatálya alá? Tehát össze kell adni az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági bevételt vagy sem?
Január 12-éig kell teljesíteniük az őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyeknek a negyedik negyedévi adóelőleg-fizetési kötelezettségüket.
Tisztelt Adózóna! Eddig katás egyéni vállalkozó voltam, alanyi adómentes. Mellette őstermelő. A két esetben különböző tevékenységi kört végeztem, mert ugyebár így szabályos. Most egy egyszemélyes kft. tulajdonosává és ügyvezetőjévé váltam. A kft. főtevékenysége és egyéb tevékenységei már megegyezhetnek az egyéni, illetve az őstermelős vállalkozásokkal, vagy ebben az esetben sem lehet azonosság? Kérem az ide vonatkozó jogszabályt is legyen kedves megadni. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy áfás egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozása mellett szintén áfás őstermelő. Egyéni vállalkozását szünetelteti 2 hónapra, mivel idényjellegű a vállalkozása. Ezalatt őstermelőként tovább működik, terményt értékesít, alapanyagot szerez be, azaz fizetendő/visszaigénylendő áfája keletkezik. Tekintve, hogy csak egy adószáma lehet egy embernek, ugyanazon adószámot használja egyéni vállalkozóként és őstermelőként is. Ez esetben hogyan kell áfabevallást beadni arra a két hónapra, amikor az egyéni vállalkozását szünetelteti? Mivel őstermelő, áfabevallást akkor is be kell adnia, nem? Szüneteltetés miatt elvileg záró áfabevallást kellene beadni az egyéni vállalkozásában...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték