Bérmunka igénybevétele őstermelőként Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő igénybe veheti egyéni vállalkozó szolgáltatását (aratás, bálázás) a saját gazdaságában megjelölt termékek előállítása során? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő igénybe veheti egyéni vállalkozó szolgáltatását (aratás, bálázás) a saját gazdaságában megjelölt termékek előállítása során? Válaszát köszönöm
Családi gazdaságunkban 2 fő öregségi nyugdíjas, és 2 fő őstermelőként biztosított családtag van. Én mint nyugdíjas vagyok a gazdaság vezetője, férjem szintén nyugdíjas, felnőtt gyermekeink őstermelőként biztosítottak. Az új őstermelői kártya kiváltásakor az én őstermelői igazolványomat (férjem velem közös igazolványon van) megújították, de a gyermekeimnek nem adtak újat, mondván a családi gazdaság tagjainak nem kell őstermelői igazolványt kiváltani. Kérdésem, hogy ők hogyan lesznek őstermelőként biztosítottak? Az APEH felé eddig negyedévenként kellett a bevallást elkészíteni, és befizetni a rájuk eső bevétel 20 százalékának az 1/12 része után a 14 százalékot. Az egy főre eső bevételünk 8 millió alatt van.
Tisztelt Szakértő! Adott két magánszemély, akik közös őstermelői igazolvány birtokában együtt tevékenykednek. Eddig nem volt máshol biztosítási kötelezettségük, így biztosított mezőgazdasági őstermelőnek minősültek. Novemberben az egyik magánszemély munkaviszonyt létesített. Kérdéseim a következők lennének: Közös őstermelés esetén a járulék fizetésénél a 8 millió forintot személyenként kell figyelembe venni? A kedvezményes járulékfizetésnél az összes őstermelői bevétel fele-fele után kell a járulékokat számítani? Példán keresztül számszerűsítve: közös őstermelésből származó bevétel (támogatásokkal együtt, de a bevételnek nem számító erdőtelepítési támogatás nélkül) 8 millió forint. Milyen összeg után kell a magánszemélyeknek megfizetni a járulékokat? Miben változik, ha az egyik magánszemély máshol biztosítottá válik? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni azzal kapcsolatosan, hogy egy jelenleg nem főállású őstermelő, ha az őstermelői tevékenységét 2016. december 27-étől egyéni vállalkozóként szeretné folytatni – ugyanazon tevékenységi köröket meghagyva, ugyanazon eszközök továbbvitelével, melyek jelenleg az őstermeléshez kapcsolódnak, nincs továbbvihető veszteség –, megteheti-e? Az őstermelői státuszban is áfás volt, és áfás egyéni vállalkozóként menne tovább. A változás az lenne, hogy eddig alkalmazott volt, és nem főállású őstermelő, de 2017-től főállású egyéni vállalkozó lenne, az őstermelői igazolványát pedig leadná, és ezt a tevékenységét meg is szüntetné 2016. december 26-ától. Viheti-e tovább az áfakötelezettségét/vagy -követelését? Kell-e záróbevallást beadnia, vagy úgymond jogfolytonosan viheti tovább a vállalkozását egy magasabb vállalkozási formában? A változás szükségessége egy pályázathoz kapcsolódik, ahol egyéni vállalkozóként folytathat mezőgazdasági tevékenységet. Még abban is szeretném kérni a segítséget, hogy mik lehetnek egy ilyen átalakulás buktatói, mire kell adózóként odafigyelnünk? Sajnos jogszabályi hivatkozást a "jogfolytonos" továbbvitelről nem találtam, csak éppen fordított irányú változásra találtam meg a lehetőséget, tehát azt, hogy egyéni vállalkozóból lehet őstermelő. Köszönöm válaszukat. Tisztelettel: Törökné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó – aki jelenleg is mezőgazdasági tevékenységet folytat – szeretne családi gazdaságot alapítani. Ebben az esetben mi a teendő az adóhivatal felé? Jelenleg áfakörös egyéni vállalkozó. A családi gazdaságot 2017 januárjában szeretné létrehozni. A Földművelésügyi Hivatal ekkor fogja őt nyilvántartásba venni a családtagjaival. A családi gazdaság tevékenységét őstermelőként szeretné végezni annak érdekében, hogy igénybe tudja venni az őstermelőre vonatkozó kedvezményeket (40 százalékos költségátalány, értékcsökkenés egyösszegű leírása...). Vagy abban az esetben is igénybe tudja venni a kedvezményeket, ha egyéni vállalkozóként lesz családi gazdálkodó?
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő értekesítené a használatában, illetve a tulajdonában lévő termőföldet. Jelenleg a támogatások nélküli bevétele a 600 ezer forintos bevallási küszöb alatt van. A termőföld vásárlásának beszerzését nem számolta el. Ebben az esetben magánszemélyként kell az ingatlanértékesítést szerepeltetni az adóbevallásban vagy őstermelői bevételként? Az szja-törvény 2. számú mellékletének I/2. bekezdését úgy kell értelmezni, hogy üzemi célú tárgyi eszköz értékesítésekor keletkezett bevételt csak akkor kell figyelembe venni őstermelőként, ha annak beszerzési, előállítási költségét korábban elszámolta a költségei között? Ha az őstermelői adózás alá esne az ingatlanértékesítés, akkor megoldást jelentene, ha év végével megszünteti az őstermelői tevékenységét és a termőföldet csak jövőre értékesítené? Ilyenkor az szja-törvény 2. számú mellékletének II/3-as pontjában foglaltak már nem mérvadóak? Válaszát előre is köszönöm.
2017. január 1-jétől kevesebbeknek kell majd egészségügyi hozzájárulást fizetniük, másoknál csökken az eho mértéke. Ismertetjük az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvényben múlt héten kihirdetett módosításokat.
A múlt pénteken kihirdetett adócsomag számos tb-szabályt módosít 2017-től. A tavaszi ülésszakon is elfogadott az Országgyűlés egy olyan módosító törvényt, amely szintén rendelkezett a Tbj. jövő januári változtatásairól. Összefoglaltuk a két törvénycsomag azon Tbj. módosításait, amelyeket 2017. január 1-jétől kell alkalmaznunk.
Tisztelt Szakértő! Adószámos mezőgazdasági őstermelő vagyok, aki rendelkezik érvényes őstermelői igazolvánnyal, MVH-s regisztrációs számmal. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy élhetek-e a tárgyi eszköz beruházási költségének egyösszegű költségelszámolásával, ha a tárgyi eszközt kizárólag az őstermelői tevékenységemhez használom? Ha igen, akkor az egyösszegű költségelszámolás alkalmazható-e szántó művelési ágú földterület beszerzési értékére is? Szeretném megkérdezni, hogy van-e különbség mezőgazdasági termelő és mezőgazdasági őstermelő között az egyösszegű költségelszámolásnál, vagy azzal csak a családi gazdálkodás élhet? Kérem szíves tájékoztatásukat. Zsuzsa
Őstermelőként meglévő készleteimet (termény, állat) gazdasági társaságba szeretném apportálni. Milyen adózási kötelezettség keletkezik e tranzakció következtében? GYL
Egy magánszemély 2015. márciusban kiváltotta az őstermelői igazolványt, azonban az adóhivatalhoz nem jelentkezett be, adószámot nem kért. 2015. júniusban leérettségizett, s szeptembertól munkaviszonyt létesített, ami 2016. januárig tartott. Azóta biztosítással járó jogviszonyt nem létesített, viszont őstermelőként most kezdene decembertől működni, értékesíteni. Kérdésem, hogy a 2016. évben járulékot mi alapján fizessen be, kezdőnek minősül vagy nem? Az adószámot is most váltaná ki, mit írjon a tevékenység kezdő időpontjának?
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodóként tevékenységet folytató (szja-törvény szerint adózó) őstermelő az elkövetkező évben elkészülő beruházására ebben az évben előleget fizet. Kérdésem, hogy a kifizetett előleget költségként elszámolhatja-e? Ha igen, akkor az szja-bevallásban tekinthető-e ez az előleg úgy, mint tárgyi eszköz egyösszegű beszerzése? Családi gazdálkodóként ugyanis az adott év tárgyieszköz-beszerzési árát egy összegben elszámolhatja. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély hölgy mezőgazdasági őstermelést szeretne folytatni. A hölgy 1954-ben született, még nem érte el a rá irányadó időszakot, tehát még nem nyugdíjas. A kérdésem az lenne, hogy hogyan alakul a hölgy járulékfizetése, ha 2016 decemberében vált ki őstermelői igazolványt? Továbbá hogyan alakulna akkor a járulékfizetése, ha a fiával közös őstermelői igazolványt váltana, csak a fia rendelkezne adószámmal, és kikötnék, hogy csak a fia értékesít, a hölgy csak a piaci árusításban venne részt? Nem nagy volumenű gazdálkodást terveznek, csak zöldség-, gyümölcstermelés és -értékesítés lenne, maximum 1 millió forint/év forgalommal. A fiú nagykorú, heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, tehát ő nem lenne biztosított. Szíves válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választó mezőgazdasági őstermelő Németországba szeretne számlázni. Nem vagyunk azzal tisztában, hogy mikor kell ebben az esetben kompenzációs felárat számlázni. Azzal tisztában vagyunk, ha belföldi áfaalanynak értékesít, akkor a másik fél állít ki felvásárlási jegyet. Érdekelne bennünket, ha például a magyar piacon ez a személy értékesít, akkor alanyi adómentesen állít ki nyugtát? Mi van, ha külföldi áfaalanynak vagy külföldi magánszemélynek számláz? Ekkor alanyi adómentesen kell neki a számlát kiállítani vagy a kompenzációs felárat kell alkalmazni, amit bejelentkezéskor választottunk? Mi a helyzet, ha a mezőgazdasági őstermelő áfakört választott, akkor a piacon hogyan számláz, felárral vagy 27 százalékos áfával. És ekkor nullás számlát állít ki egy másik adóalany felé vagy kompenzációs felárral számláz? Úgy tudjuk, hogy a külföldi fél a kompenzációs felárat visszaigényelheti, de mikor és milyen esetben? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Adott egy egyéni vállalkozó, aki a bolti kereskedelem mellett mezőgazdasági tevékenységet is végzett. Áfakörös. Az elmúlt években a mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan ültetvényt telepített, gépeket vett. Most meg szeretné szüntetni az egyéni vállalkozását, és a mezőgazdasági tevékenységet őstermelőként szeretné folytatni. Még ebben az évben a tevékenységi köréből törölni szeretné a mezőgazdasági tevékenységet, és őstermelői igazolvány kiváltását tervezi. Eddig áfás volt, őstermelőként kompenzációfeláras szeretne lenni. Ebben az esetben a már meglévő tárgyi eszközei után van-e valami fizetési kötelezettsége? Számít-e ez a vállalkozásból való kivonásnak, hiszen az őstermelés is egyfajta vállalkozás? Van-e áfafizetési kötelezettsége ebben az esetben?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől