2125 találat a(z) őstermelő cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély hölgy mezőgazdasági őstermelést szeretne folytatni. A hölgy 1954-ben született, még nem érte el a rá irányadó időszakot, tehát még nem nyugdíjas. A kérdésem az lenne, hogy hogyan alakul a hölgy járulékfizetése, ha 2016 decemberében vált ki őstermelői igazolványt? Továbbá hogyan alakulna akkor a járulékfizetése, ha a fiával közös őstermelői igazolványt váltana, csak a fia rendelkezne adószámmal, és kikötnék, hogy csak a fia értékesít, a hölgy csak a piaci árusításban venne részt? Nem nagy volumenű gazdálkodást terveznek, csak zöldség-, gyümölcstermelés és -értékesítés lenne, maximum 1 millió forint/év forgalommal. A fiú nagykorú, heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, tehát ő nem lenne biztosított. Szíves válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választó mezőgazdasági őstermelő Németországba szeretne számlázni. Nem vagyunk azzal tisztában, hogy mikor kell ebben az esetben kompenzációs felárat számlázni. Azzal tisztában vagyunk, ha belföldi áfaalanynak értékesít, akkor a másik fél állít ki felvásárlási jegyet. Érdekelne bennünket, ha például a magyar piacon ez a személy értékesít, akkor alanyi adómentesen állít ki nyugtát? Mi van, ha külföldi áfaalanynak vagy külföldi magánszemélynek számláz? Ekkor alanyi adómentesen kell neki a számlát kiállítani vagy a kompenzációs felárat kell alkalmazni, amit bejelentkezéskor választottunk? Mi a helyzet, ha a mezőgazdasági őstermelő áfakört választott, akkor a piacon hogyan számláz, felárral vagy 27 százalékos áfával. És ekkor nullás számlát állít ki egy másik adóalany felé vagy kompenzációs felárral számláz? Úgy tudjuk, hogy a külföldi fél a kompenzációs felárat visszaigényelheti, de mikor és milyen esetben? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

Kérdés

Adott egy egyéni vállalkozó, aki a bolti kereskedelem mellett mezőgazdasági tevékenységet is végzett. Áfakörös. Az elmúlt években a mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan ültetvényt telepített, gépeket vett. Most meg szeretné szüntetni az egyéni vállalkozását, és a mezőgazdasági tevékenységet őstermelőként szeretné folytatni. Még ebben az évben a tevékenységi köréből törölni szeretné a mezőgazdasági tevékenységet, és őstermelői igazolvány kiváltását tervezi. Eddig áfás volt, őstermelőként kompenzációfeláras szeretne lenni. Ebben az esetben a már meglévő tárgyi eszközei után van-e valami fizetési kötelezettsége? Számít-e ez a vállalkozásból való kivonásnak, hiszen az őstermelés is egyfajta vállalkozás? Van-e áfafizetési kötelezettsége ebben az esetben?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nappali tagozaton tanult diák őstermelői tevékenységet szeretne végezni. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Kötelező neki maga után fizetni a járulékokat, vagy az iskola miatt eleve biztosított, így eleve nem kell megfizetni neki a járulékot? Előre is köszönöm. Reinhardt Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő termőföldet szeretne értékesíteni - termőföldet kb. 18 éve örökölte - a föld értékesítése szintén őstermelőnek fog történni, aki állattenyésztéssel is foglalkozik. A kérdésem lenne hogy ilyen esetben a termőföld után adófizetési kötelezettsége keletkezik-e? Illetve a termőföld értékét (eladási árát) őstermelésből származó bevételnek kell-e tekinteni vagy ezt mint magánszemély örökölte és adta el? Amennyiben őstermelői bevételnek kell tekinteni mivel az eladási ár igen magas - milliós nagyságrendű - őstermelői igazolványát le kell-e adnia (vissza kell-e adni)? Mielőbbi válaszunkat várva, tisztelettel OÁ

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy őstermelő például betegség miatt nem tud elmenni a termelői piacra árulni, megbízási szerződéssel megbízhatja-e élettársát, hogy a nevében áruljon? Ha ezért nem részesül díjazásban, bejelentési és bevallási kötelezettsége nincs. Milyen feltételekkel állíthat ki a nevében nyugtát? Szakszerű válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Egy mezőgazdasági munkagépet, tehát nem járművet szeretnénk nyíltvégű lízing keretében használni, majd maradványértéken megvásárolni. A NAV ügyfélszolgálata két egymástól távoli régióját is felhívtam arra vonatkozóan, hogy egyéni vállalkozóként a lízingdíjait, hogyan kell a könyvelésemben szerpeltetni, hogyan tudom azt elszámolni. Azt a válasz kaptam, hogy az a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nem teszi lehetővé a lízing elszámolását, amennyiben 1997 után kötött erre vonatkozóan szerződést. Az szja-törvényben szerepelnek a lízing elszámolásának szabályai, a 3. paragrafus amely fogalommeghatározásokat sorol fel a 47. pontjában az alábbiak szerint meghatározza a lízing fogalmát "47. Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít." A fenti megfogalmazás szerint csak az 1997. január 1-je előtt kötött lízingszerződések minősülnek lízingnek, és csak ezekre alkalmazhatók a törvényben egyébként megfogalmazott lízingre vonatkozó szabályok? Bárki, aki ezen időpont után kötött lízingszerződést, az nem minősül lízingnek, és ezért nem is alkalmazhatja a törvényben meghatározott elszámolási szabályokat?

Kérdés

Érdeklődöm, hogy az őstermelőknek be kell-e jelenteni a NAV felé (101 nyomtatványon) a művelés alatt álló összes szántóterület helyrajzi számát? Állítólag az Art. alapján ez kötelező, de gyakorlatban erre még példát nem láttam. Szerintem a könyvelőknek szinte lehetetlen évente nyomon követni a hrsz- változásokat.

Cikk

Januártól már csak az új, a fogyasztókat és a tisztességes termelőket védő őstermelői igazolványok lesznek érvényesek – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerdán az MTI-vel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalását. 1957-ben született férfi őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Heti 10 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Be kell-e ebben az esetben jelentkeznie főállású őstermelőnek, és ebben a jogállásában kell-e járulékot fizetnie?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Végezhető-e adószámos magánszemélyként telefonos lelkisegély-szolgáltatás? A szolgáltatást csak magánszemélyek vennék igénybe. A rendszeres és üzletszerű jelleg definiált-e konkrétan? Mennyiben érinti a tevékenység gyakorlását, ha a szolgáltatást nyújtó személynek nincs semmilyen más jogviszonya, illetve ha mezőgazdasági őstermelői jogviszonya van? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Újonnan alakult egyéni vállalkozó kompenzációs feláras rendszert választott. Van-e olyan jogszabály, amely szerint a kompenzációs felárat nem veheti igénybe őstermelői szám nélkül? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Ügyfelem áfás egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, főállásban dolgozik. Eddig családi gazdaságukra az őstermelői bevallást alkalmaztam, egészségügyi szolgáltatásra az egyéni vállalkozás szabályait. A kata határérték felemelése kapcsán felmerült, hogy egyéni vállalkozói tevékenységben csak az egészségügyi szolgáltatás marad, és nem főállású katás lesz, a családi gazdaság pedig áfás őstermelőként adózik. Amennyiben ez működőképes, nincs más dolgunk, mint az egyéni vállalkozásból töröltetni a mezőgazdasági tevékenységet, és bejelentkezni a kata hatálya alá?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kompfelár helyett áfakört választó őstermelő. A bevétele nem fér bele 8 millió forintba, költséggel szintén nincs túl jól ellátva. A 27%-os eho miatt felmerült, hogy egyéni vállalkozóként kellene folytatni a 450-es határ miatt. Ha jól tudom, egyéni vállalkozóként és őstermelőként ugyanazt a tevékenységet nem lehet végezni. Megoldás lehet-e, ha őstermelőként csak a szolgáltatói tevékenységeket hagynánk meg, illetve a területalapú- és gázolaj támogatást is itt venné fel, míg az egyénibe kerülne át a termelés vállalkozói formakód alapján. Mi lenne, ha katát választana a 12 millióra emelés miatt? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyenlőtlen munkaidő – távolléti díj

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Pénztárkönyvben 2025–2026. évi kiadás

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink