21 találat a(z) üzemi tanács cimkére

Cikk

A felügyelőbizottság a munkáltató belső ellenőrző szerve, amelynek feladata, hogy az ügyvezetéstől és képviseleti szervtől függetlenül ellenőrizze a szervezet törvényes működését. A felügyelőbizottság bizonyos esetekben a munkavállalók küldötteit is magában foglalja, ami több jogi kérdést is felvet. Érdemes megvizsgálni, hogy mikor, milyen feltételek mellett adott a munkavállalói részvételi jog, ki választhat, ki választható, illetve melyek az alapvető vonatkozó szabályok. Az alábbiakban ezeket a szempontokat vesszük sorra.

Kérdés

Tisztelt Czeglédi Bernadett! Ma jelent meg a cikke a csoportos létszámleépítés témájában. Egy kérdésem lenne: mi tehet a munkáltató, ha a dolgozók nem választottak üzemi tanácsot (és nincs szakszervezet sem)? Akkor nem is bocsáthat el csoportos létszámleépítés keretében munkavállalókat? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy varroda nehéz gazdasági helyzetbe került és sajnos dolgozókat kell elengednie. A létszám (statisztikai létszám 22–24 fő). A dolgozókkal – egy-két kivétellel – közös megegyezéssel válnak meg. A kérdésem az lenne, hogy ha 10 fő felett van a megszűnt dolgozók létszáma, akkor jelenteni kell-e a „csoportos létszámleépítést”? Akkor is, ha közös megegyezéssel szűnik meg? Ha igen, akkor mi a pontos menete, és hova kell ezt bejelenteni? Mivel kis cégről van szó, sem üzemi tanács, sem kollektív szerződés, sem szakszervezet nincs. Az esetleges bírság elkerülése érdekében az is felmerült, hogy most 9 főnek szüntetik meg a jogviszonyát, és a későbbiekben a maradék (csökkentett óraszámban foglalkoztatottakat) is kiléptetik a cégből. (Persze abban az esetben, ha marad ez a gazdasági helyzet.) Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Harangozóné Lang Adrienn

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltatónál az Mt. XX. fejezete szerint üzemi tanács, valamint az Mvt. VI. fejezete szerinti munkavédelmi képviselő megválasztására kerül sor. Van olyan hatályos jogszabályi rendelkezés, amely előírja, hogy az üzemi tanács létrejöttét, illetve a munkavédelmi képviselő megválasztását be kell jelenteni bármely hatóság részére? (Amennyiben igen, melyik ez a jogszabályi rendelkezés?) Létezik olyan nyilvántartása az üzemi tanácsoknak, munkavédelmi képviselőknek, amelyhez harmadik személyek (nem a munkáltató és nem munkavállalók) is hozzáférhetnek? Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" Kft. kizárólag "x" terméket, "B" Kft. kizárólag "y" terméket gyárt. "A" Kft.-nek, illetve "B" Kft.-nek is Magyarország területén több, eltérő településen található gyáregysége van. "A" Kft.-nél, illetve "B" Kft.-nél is működik üzemi tanács. "B" Kft. a Ptk. 3:44. § (1) bekezdése alapján beolvad "A" Kft.-be (A Kft. "x" és "y" terméket is fog gyártani), így a "B" Kft. valamennyi munkavállalója vonatkozásában az Mt. VI. fejezete szerinti változás következik be a munkáltató személyében (új munkáltató: "A" Kft.). A fenti esetben maga a "B" Kft. vagy annak egyes gyáregységei minősülnek az Mt. 36. § (1) bekezdése szerint "gazdasági egység"-nek? A munkáltató személyében bekövetkező változás miatt sor kerül-e az Mt. 258. §-a szerinti "gazdasági egységek összevonására"? Amennyiben a gazdasági egységek összevonása megvalósul, és az "A" Kft. köteles új üzemi tanácsot választani, köteles-e az "A" Kft. új munkavédelmi képviselő(ke)t is választani az Mvt. 70/A § (3) bekezdésére tekintettel? Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? Üzemi tanácsnál például átlagos létszámot ír az Mt., más helyeken (csoportos létszámcsökkentés, szakszervezet) viszont átlagos statisztikai létszámot. Úgy tudom, utóbbiba sok munkavállaló nem számít bele, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Üzemi tanácsnál az Mt. szándékosan hagyta el a statisztikai szót (236. § (1)), mert az például valamennyi munkavállalót érint vagy csak pontatlan? Ha szándékosan hagyta el, akkor az átlagosba minden munkavállaló beletartozik? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Mt. igen keveset ír arról, kiket nem lehet választani ÜT-tagnak. Ez egy viszonylag szűk kör, és logikus is, hogy miért nem választhatók. Léteznek még olyan munkakörök, melyek a gyakorlat vagy egyéb jogszabályok (esetleg Mt. háttérszabályai) alapján összeférhetetlennek számítanak az ÜT-tagsággal? Például az a munkavállaló, aki a vezérigazgató valamely munkatársa (szakmai titkár vagy személyi asszisztens), más vezetők (például jogi vezető beosztott jogtanácsosa, vagy compliance munkatársa, illetve a fentebb írt szakmai titkár vagy személyi asszisztens) hasonló munkatársai, tehát bármely olyan munkakör, mely nem gyakorol felettesi jogokat, de amelynek betöltőjétől nem várható el, hogy ha választani kell, a munkavállalók és ne a munkáltató érdekeit képviselje (vagy nem hihető)? És még lehet ilyen munkakör. Segítségét köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Telefonszámla továbbszámlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Különbözeti áfa – használt gépjármű

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink