Elveszíti-e az a korhatár előtti ellátásban lévő nyugdíjas az ellátását, aki egy másik cég ügyvezetését elvállalja? Nem abban a cégben, amelyikből elment előrehozott nyugdíjba, hanem a lányáéban, aki szülési szabadságra ment.
A közterhek lehető legkisebbre szorítása természetes törekvése a kisvállalkozásoknak is. Az adók és járulékok optimalizálásának egyik tere a jogviszonyokkal való „sakkozás”.
Az adózók gyakran bosszankodnak a zsebbevágó, illetve több papírmunkát eredményező jogszabály-módosítások miatt. Legalább ekkora méreg, ha hiányos a szabályozás, ez ugyanis nehezíti a törvények gyakorlati alkalmazását és elbizonytalanítja az adózókat. Összeszedtük, hogy mi hiányzik a Tbj.-ből.
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. tagja munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat és a személyes közreműködést is. Lehet-e egyéni vállalkozó (katás) is az egyszemélyes kft. mellett? Van-e valamilyen jogi akadálya ennek? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Kérdésem az ügyvezetők biztosítottságával lenne kapcsolatos. Adott egy kft., amit 2009-ben alapítottak társasági szerződésmintával. Ez a minta nem tartalmaz konkrét rendelkezést az ügyvezető jogviszonyára vonatkozóan. 2012-ben a taggyűlés határozott arról, hogy az ügyvezető feladatát részmunkaidőben látja el munkaszerződés keretei között. Meg is kötötték a munkaszerződést. Az ügyvezető egyéb tevékenységet pedig megbízási szerződés keretében lát el. Az lenne a konkrét kérdésem, hogy a társasági szerződésnek kell-e kötelezően rendelkeznie az ügyvezető jogviszonyáról? Egy esetleges adóhatósági vizsgálat a fenti gyakorlatot kifogásolhatja?
Főállásban alkalmazottként dolgozó személy mellékállásban társas vállalkozás ügyvezetője. A vállalkozásban nem történt számára kifizetés, így a 08-asok nullásan mentek be. Közben a főállásban lévő munkaviszonyában gyeden van, akkor a társas vállalkozásában továbbra is lehet a 08-as bevallás nullás, vagy változtatni kell a 08-as bevallást?
Egy egyszemélyes kft. 2014 márciusában alakult. Az ügyvezető albán állampolgár. Bejelentésre került 1041-en 35-ös kóddal, mert Magyarországon volt munkaviszonya.(Egy másik cégnél.) (Az alapított cég nem működik, azaz tevékenységet nem folytat) 2014. 07.31-el munkaviszonyát megszüntették az ügyvezetőnek, mert lejárt a munkavállalási engedélye. Mi a helyes gyakorlat? Be kell jelenteni 30-as kóddal? Meg kell fizetni a járulékokat a garantált bérminimum alapján? (A cég továbbra sem működik.)
Tisztelt Válaszadó! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy egyszemélyes kft. tulajdonosa milyen jogviszonyban végezhet munkát (villanyszerelési munkálatokkal foglalkozó vállalkozás villanyszerelési munkálatait), ha a társasági szerződésben nincs erre vonatkozóan információ. A tagnak nincs máshol jogviszonya, nem nappali tagozatos hallgató, nem tag máshol és nem nyugdíjas. Az ügyvezetői feladatokat is ő látja el díjazás nélkül. A kérdésem arra vonatkozik, hogy terheli-e a vállalkozót a minimum járulékfizetési kötelezettség, illetve az emelt alapok? A villanyszerelési munkálatok ellátásához nem kell a heti 40 óra. Abban az esetben történne-e változás jogviszonyát tekintve, ha az ügyvezetői feladatokat nem a tag, hanem külsős személy végezné megbízási jogviszonyban? Ugyanezek a kérdések merülnek fel új induló vállalkozásnál is? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint egyéni vállalkozóra és társas vállalkozás tagjára az az előírás, hogy a minimum járulékot fizesse meg maga után. Az ugyanakkor nem kritérium, hogy a minimumjárulékot számfejtse is magának, tehát "ki is vegye " fizetésként. A szja kötelezettség véleményünk szerint kizárólag ebben az esetben áll fenn. Kérdésem az lenne, hogy ha egy kft. ügyvezetője nem vesz ki bért, és ráadásul németországi bejegyzett telephelyén tevékenykedik, akkor keletkezik-e Magyarországon szja fizetési kötelezettsége, vagy sem? Van különbség akkor, ha az ügyvezető alkalmazottként itthon is kap minimálbért, de tartósan külföldön tevékenykedik és ott is részesül bérben a saját telephelyétől?
Tisztelt Adózóna! Angol cég magyar tulajdonosi körrel egy raktártelepet szeretne bérelni magyar cégtől, amely egy részét saját raktározásra fordítaná, de a felesleget kiadná magyar cégeknek. Mi a törvényes menet és hogyan lehet ezt megvalósítani? Több helyen jártam, de sehol sem kaptam konkrét választ. Abban minden megkérdezett megegyezett, hogy a tevékenység után itt kell ipát, áfát fizetni, áfával terhelten kell bérbe adni, de nem tudták megmondani, hogy ezt fióktelepként, vagy telephelyként kellene regisztrálni. Kell-e a cégnek magyar ügyvezető, kell-e utána járulékot fizetni stb.? A telephely bérleti konstrukciója adott, az angol cég képviselőinek egyszer kellene beutaznia átvenni a szerződéseket, onnantól kezdve minden postai és banki úton megoldható (bérleti számlák postai úton megküldése, kifizetések banki utalással) (a magyar tulajdonos angol lakcímmel, angol tb-fizetéssel rendelkezik, magyar lakcím megszüntetve). köszönettel Kis Viktor
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: abban az esetben, ha egy társaságnak két ügyvezetője közül az egyik ügyvezető egy másik társaságban is ügyvezető, akkor 2015. jan.1-től kapcsolt vállalkozássá válnak-e a társaságok? Köszönettel.
Egy betéti társaság beltagja, aki egy ügyvezető is, december 1-jétől 40 órás munkaviszonyt létesit egy cégnél. Ettől kezdve mit kell fizetni utána a betéti társaságnál?
Az alább ismertetett ügyben kérném szíves iránymutatásukat. Többszemélyes kft. ügyvezetője - aki egyben tagja is a cégnek - kizárólag ügyvezetői teendőket lát el részmunkaidős munkaviszonyban heti 15 órában a kft.-nél. Az ügyvezető nem nyugdíjas. A társasági szerződés szerint mellékszolgáltatás nyújtására nem kötelezett és tagként más munkát nem is végez a cégnél. Máshol nem tag és nem dolgozik sem munkaviszonyban, sem megbízási jogviszonyban. Kérdésem: A konkrét esetben az ügyvezető a munkaviszonya alapján válik biztosítottá, vagy főfoglalkozású tagként lesz biztosított a többszemélyes kft.-nél. Szakmai iránymutatásukat köszönöm. Tisztelettel: P.Zsuzsa
Megszakítás nélküli folyamatos jogviszonyban álló munkavállaló 1978. óta, 2011. 12. 23.-tól ügyvezető tagi jogviszonyban, és 2012. 01. 01-től ügyvezető, szintén tagi jogviszonyban. A két cégnél az ügyvezetői beosztást heti 36 órás munkaviszony mellett, járulék fizetés nélkül látja el. A munkaviszonya 2013. 07. 26-án megszűnt, és 2013. 07. 27-től másik cégnél, szintén heti 40 órás munkaviszonya áll fenn. Beteg lett 2014. 01. 03-án. Az OEP szerint nem jogosult az egy évig tartó táppénzre és a magasabb százalékos táppénz mértékre, mivel többes jogviszony esetén a megszűnt (2013. 07. 26-án) jogviszony keresetét a korábban kezdődő jogviszonyhoz kell beszámítani (2012. 01. 01. tagi jogviszony), de ebből a jogviszonyból nem kérték a táppénz megállapítását. Az OEP a két évnyi folyamatos jogviszonyt sem találta megállapíthatónak. Kérdés: jár-e az egyéves táppénzes időszak és a 60 százalékos táppénzmérték a folyamatos munkaviszony után, az említett többes jogviszony értelmezhető-e jelen esetben?
Tisztelt Szakértők! Nők 40 éves munkaviszonya után járó nyugdíjazás esetén ügyvezető a 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg havonta? Köszönettel: Szabó Anita
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték