259 találat a(z) öröklés cimkére
Ingatlaneladás, szja
Kérdés
1.) 2011. évben örökölt lakóház értéke 10 millió forint. 2016. évben az adóalany ennek 1/2-ed részét örökölte a másik 1/2-ed részt a gyermekei örökölték, de azon az adóalany haszonélvezeti joga maradt. Az ingatlant terhelö 3 962 810 forint hitelt csak az adóalany fizette vissza. 2015. évben az egyik gyermeke odaajándékozta az adóalany részére az 1/4-ed tulajdoni hányadát 1 500 000 forint (hitel teher nélküli) nettó értékben. Majd ez a lakóház 2016 évben eladásra került 10 500 000 forint összegben, melyből az adóalany része 8 662 500 forint, a gyermekéé 1 837 500 forint. A vételárból az adóalany visszafizette a 3 962 810 forint bankhitelt. Keletkezhetett-e adófizetési kötelezettsége. 2.) Egy másik ingatlant is értékesitett 2016. évben. Ennek a 2010. évi hagyatéki végzés szerinti értéke 2 300 000 forint 1/3-ad rész az adóalanyé a 2/3-ad rész a tervéreké 2016. évben ez a lakóház értékesitésre került 3 000 000 forint értékben. Az örökléskori költségek (228 000 forint temetés+illeték) levonása után keletkezik-e szja kötelezettsége? Várom segitő válaszukat.
Lakóházas ingatlan értékesítése 2016 szja
Kérdés
Tisztelt szakértő! 2014. december 03-án hagyatékátadó végzéssel, szülőtől örökölt 2/4 tulajdoni hányaddal, 2 testvér(4.500.000 Ft), a családi házas ingatlant. 2016.02.09.-én kelt adásvételi szerződéssel értékesítésre került 14.500.000 Ft értékben. Az ingatlan másik 2/4 része már 2010-ben öröklésre került. Hogy adózunk utána? Felmerült hirdetési költség, örökösödési illeték, igazgatási szolgáltatási díj, az öröklés fele-fele arányban történt a 2 testvér között. A felsorolt költségek csak 1-1 személy nevére szólnak. Illeték, hirdetés stb. költségként egyenlő arányba kerülnek levonásra, vagy csak a számlán szereplő személy vonhatja le? A 2010-ben örökölt rész már nem adóköteles, így annak illetéke és a költségek már nem számolhatók el? Kérném segítségét a helyes adóköteles jövedelem megállapításához! Köszönettel!
Adózás örökölt lakóház eladása után
Kérdés
Egy hitellel terhelt lakóház eladása esetén az eladási ár 10 millió 500 ezer forint, a vételárból az eladó visszafizetett 4 millió forintot. A lakóház szerzéskori értéke (2011. évi hagyatéki végzés szerint) 10 millió 890 ezer forint volt. Kérdésem, hogy terheli-e szja-kötelezettség az eladót?
Szerzés éve öröklés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyesen járok el, ha bevételt 40 százalékos mértékkel csökkentem abban az esetben, ha az örökhagyó halálának éve 2007 volt, azonban a hagyatéki tárgyalás 2016-ban zárult le? Az örökösök nevére 2016-ban került a külterületi szántó megnevezésű ingatlan, ami után ekkor is fizettek illetéket. 2017-ben értékesítették. Válaszát előre is köszönöm!
Társasági ingatlanvagyon egy részének értékesítése
Kérdés
2014-ben anyám halála után örököltem egy kft. üzletrészének a felét. A társaság vagyonába több önálló ingatlan is tartozik. Az egyik raktárt a földterülettel együtt el kívánjuk adni. Vita van a tulajdonosok között, hogy ez milyen formában történjen, minthogy az elképzeléseknek más-más adóvonzata van. A társaság fele ezt az ingatlant először magántulajdonba akarja kivinni, és úgy értékesíteni, a másik fele azt állítja, hogy ez adózási szempontból hátrányos, inkább a társaság értékesítse. Ebben az esetben ugyanis olyan egyéb bevétel keletkezik, amelyik kedvezően adózik, minthogy az ingatlanértékesítés e körbe tartozik. A vevő elsősorban társaságként szeretné megszerezni az ingatlant, de egy pontig kompromisszumra hajlandó. Kérdésem: 50 millió forintos ingatlanértékből kiindulva milyen adóvonzata van adónemenként az első és a második verziónak? Hogyan kell megállapítani a szerzési értéket? Számít-e, hogy ezt a társasági vagyonrészt örököltem? Van-e a két említettnél kedvezőbb adóvonzattal járó megoldás, és az mi lenne? Köszönöm segítségét, tanácsát.
Ingatlanértékesítés utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő esettel kapcsolatban kérem tájékoztatását. Adott egy testvérpár, akik 1/2-1/2 arányban öröklés útján szerezték meg édesanyjuk lakását. A szerzést (szerzésüktől számított 5. évet) követően az egyik testvér adásvétel útján megszerzi a testvére tulajdonrészét. Ezt követően 5 éven belül az ingatlantulajdonos harmadik személynek értékesíti a lakást. Kérdés, hogy ebben az esetben keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége a volt tulajdonosnak ingatlanértékesítés után – amennyiben a testvértől történt vásárlás során az ingatlannal kapcsolatban megállapított forgalmi értékkel egyező, vagy azt meghaladó mértékű értékesítésre kerül sor a második értékesítés során? Kérdés továbbá: ha a testvérek között nem adásvétel, hanem ajándékozás a szerzés jogcíme, befolyásolja-e az értékesítő tulajdonos szja fizetési kötelezettségét? Kérem, hogy válaszában a vonatkozó jogszabályhelyek megjelölésére is térjen ki. Előre is köszönöm!
Öröklött ingatlan értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő Az szja-törvény 11. számú melléklet II/2.a.c pontja a következő megfogalmazást tartalmazza: az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenés nem számolható el. Mi a helyzet akkor, ha az öröklés 2008-ban következett be, és az öröklő személy ekkor még megfizette az öröklési illetéket, tehát nem ingyenesen jutott a most bérbe adott ingatlanhoz? A bérbeadáshoz szükséges adószámmal rendelkezik. Köszönöm a választ.
Nyugdíjas szja-fizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdés, hogy nyugdíjas magánszemély 2016-ban eladott ingatlantulajdona után köteles-e személyi jövedelemadót fizetni, amennyiben öröklést követően több mint 5 évvel adja azt el. Ha nem szükséges szja megfizetése, úgy az eladásról szükséges-e szja-bevallást készíteni 0 forint adófizetési kötelezettséggel? Előre is köszönve válaszukat!
Követelés öröklése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egyéb önálló tevékenység keretében műszaki szakértőként munkát végzett egy nagy cégnek. Sajnos a szakértő elhunyt az előtt, mielőtt a járandóságát megkapta volna a kifizetőtől. Halála után fizették ki a pénzt az örökösök részére, de nem vontak belőle sem szja-t, sem járulékot. A kifizetett összeg több százezer forint. Kérdésem, hogy ki adózik a megszerzett jövedelemből? Hagyaték tárgyát képezi a pénz, az örökösök egyenes ági leszármazottak (gyermekei az örökhagyónak). Tekintettel arra, hogy illeték alá esne a követelés, az illeték mértéke ez esetben nulla. Szeretném az örökösök adókötelezettségét megnyugtatóan rendezni, ezért kérem az önök segítségét. Válaszukat előre is köszönöm.
Szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016-ban elhalálozás során férjtől a feleség örökölt ingatlant, amit 2017-ben értékesített. Kérdés: személyi jövedelem adót kell fizetni az eladás után? Ha igen, akkor mi alapján kell megállapítani az adóalapot (a hagyatéki végzésben feltüntetett érték a mérvadó?)? Az öröklésnél figyelni kell a 5 éves időintervallumot? Köszönettel: Égei Emese
Lakást, telket, termőföldet vásárolt vagy örökölt? Így számolhatja ki az illetéket!
Cikk
Mennyi illetéket kell fizetnie, ha ingatlant vásárolt vagy más módon jutott hozzá? Velünk kiszámolhatja!
Öröklés: fontos döntés a Kúriától, felülbírálta korábbi határozatát
Cikk
A Kúria öttagú tanácsának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy alaki okból érvényes vagy érvénytelen-e az az öröklési szerződés, melyen az egyik tanú aláírása nem olvasható, de a tanú személyét a másik tanú megnevezte, aki az aláírást a magáénak ismerte el.
Örökléssel szerzett ingatlan eladása
Kérdés
A 2014. évben örökléssel szerzett ingatlant a 2016. évben eladták. Hagyatéki végzésben az ingatlant 9 millió Ft-ra értékelték. Az ingatlanhoz kapcsolódóan az elhunytnak tartozása volt: a díjbeszedő és a társasház felé közös költség, illetve közüzemi díj, amire bírósági végrehajtó igényt nyújtott be; valamint a tulajdoni lapon bejegyzett végrehajtási jog volt, amit az örökösnek ki kellett fizetnie. Kérdés: költségként az eladási árból levonható-e a két végrehajtási összeg is, vagy csak a hagyatéki érték?
Ajándékba kapott üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 50-50%-ban tulajdonosai a kft.-nek. A cég saját tőkéje 20 millió, a jóváhagyott osztalék 4 millió, a tagi kölcsön 2 millió forint. Az osztalék és a tagi kölcsön is 50-50%-os a felek közt. Az apa betegsége miatt gondolniuk kell a cég további sorsára. Egy gyermekük van, aki az egyik örökös, a másik örökös a házastárs, aki egyben a cég másik tagja. 1. megoldás Az apa az üzletrészét 50-50%-ban elajándékozza a gyermekének és a házastársának. Az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) 2. pontja értelmében az ajándékozási szerződés napjára meg kell határozni az üzletrész szokásos piaci értékét . A szokásos piaci érték az ajándékozott üzletrészre jutó saját tőke, növelve a jóváhagyott osztalékrésszel? Vagy még a tagi kölcsön rá eső részével is kell növelni az értéket? Az ajándékozási szerződésben elég az üzletrész névértéke, és az szja-törvény alapján elégséges igazolás a szokásos piaci értékre vonatkozóan a szerződés napjára taggyűlés által jóváhagyott mérleg? Kérdésem még, hogy ha kiveszik a jóváhagyott osztalékot és a tagi kölcsönt, amit az üzletrésszel ajándékba kaptak, akkor a magánszemélyek hogyan adóznak? 2. megoldás Ha megvárják az öröklés útját, akkor mi lesz a szokásos piaci érték, kiemelve kérdezem a jóváhagyott osztalék és a tagi kölcsön sorsát? Ha a megörökölt jóváhagyott osztalékot, tagi kölcsönt kiveszik, akkor hogyan adóznak? Várom – ha lehet, jogszabályi hivatkozással – szíves válaszukat. Üdvözlettel:Kisfaludyné
Mit kell tudni az árfolyamnyereségről, a szerzési értékről, az adózásról?
Cikk
Mi az árfolyamnyereség, milyen adókötelezettséggel jár, hogyan kell meghatározni az értékpapír megszerzésére fordított értéket, s milyen szabályokkal érdemes tisztában lenni örökléskor, ajándékozáskor? – sorjáznak a az adózói kérdések. Cikkünkben pontról pontra megválaszoljuk őket.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
