Az élettársaknak is érdemes hivatalossá tenniük kapcsolatukat valamilyen módon, hiszen például a családi adókedvezmény vagy az özvegyi nyugdíj csak akkor érhető el számukra, ha igazolni tudják élettársi viszonyukat – mondta Toldi Judit közjegyző az M1 szombati műsorában.
Tisztelt Szakértő! Sajnos az egyik ügyfelünk dolgozója elhunyt. Állítólag nincsenek rokonai, csak a munkáltató és néhány másik dolgozó látogatta a kórházban. Kiszámoltattam, járna neki járandóság is. Tudom, hogy csak az örökös(ök)nek fizethető ki, meg a papírokat is neki(k) kell odaadni, de mi van, ha nincs neki örököse, és nem is jelentkezik senki a járandóságáért? Ilyenkor a munkáltató mihez kezdjen a pénzzel és a papírokkal: elrakja, a pénzösszeget pedig majd leírja a könyvelésben? Köszönöm szépen előre is a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha a szülő gyermeke meghal, és az elhunytnak nincs felesége, gyermeke, akkor ki lesz az örökös, ha az elhunytnak még a szülőn kivűl van két testvére? Lehet-e a testvér az örökös? Köszönettel.
A hagyaték egyes tárgyai után az örökös csak egyszeresen kötelezhető illetékfizetésére, s ha nem ismételhető meg a hagyatéki eljárás, akkor a forgalmi értéket az illetékkiszabás során kell meghatározni – szögezte le legfrissebb ítéletében (Kfv.I.35.666/2016/11.) a Kúria.
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem, egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője a napokban elhunyt. Élettársi kapcsolatban élt 17 éve, a kapcsolatból van egy 14 éves gyermeke. Hogyan működik ez esetben a cég tulajdonjogának öröklése? A hagyatéki tárgyalás lefolytatásáig lehet-e külön a céggel kapcsolatban intézkedni, hogy az zavartalanul működhessen tovább (van bejelentett alkalmazott, aki folytatná a tevékenységet)? A helyzetet bonyolítja, hogy a kft. hatósági tevékenységet végez, autókat vizsgáztat. Azt az információt kaptuk, hogy ha van a tevékenység végzéséhez szükséges végzettségű alkalmazott, akkor 90 napig folytathatja a tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy a 90 nap letelte után fel kell függeszteni a tevékenységet a hagyatéki ügy lezárásáig? További kérdés, hogy a NAV felé lejelentsük-e azt, hogy a cég örökösödés alatt áll? Ha igen, ez milyen módon lehetséges? A változás-bejelentő lap (201), a régi ügyvezető jogviszonyának lezárása (1041) és a könyvelő meghatalmazásának módosítása (EGYKE) csak akkor lesz lehetséges, ha lezárult a hagyatéki tárgyalás? Válaszukat előre is köszönjük!
1.) 2011. évben örökölt lakóház értéke 10 millió forint. 2016. évben az adóalany ennek 1/2-ed részét örökölte a másik 1/2-ed részt a gyermekei örökölték, de azon az adóalany haszonélvezeti joga maradt. Az ingatlant terhelö 3 962 810 forint hitelt csak az adóalany fizette vissza. 2015. évben az egyik gyermeke odaajándékozta az adóalany részére az 1/4-ed tulajdoni hányadát 1 500 000 forint (hitel teher nélküli) nettó értékben. Majd ez a lakóház 2016 évben eladásra került 10 500 000 forint összegben, melyből az adóalany része 8 662 500 forint, a gyermekéé 1 837 500 forint. A vételárból az adóalany visszafizette a 3 962 810 forint bankhitelt. Keletkezhetett-e adófizetési kötelezettsége. 2.) Egy másik ingatlant is értékesitett 2016. évben. Ennek a 2010. évi hagyatéki végzés szerinti értéke 2 300 000 forint 1/3-ad rész az adóalanyé a 2/3-ad rész a tervéreké 2016. évben ez a lakóház értékesitésre került 3 000 000 forint értékben. Az örökléskori költségek (228 000 forint temetés+illeték) levonása után keletkezik-e szja kötelezettsége? Várom segitő válaszukat.
Tisztelt szakértő! 2014. december 03-án hagyatékátadó végzéssel, szülőtől örökölt 2/4 tulajdoni hányaddal, 2 testvér(4.500.000 Ft), a családi házas ingatlant. 2016.02.09.-én kelt adásvételi szerződéssel értékesítésre került 14.500.000 Ft értékben. Az ingatlan másik 2/4 része már 2010-ben öröklésre került. Hogy adózunk utána? Felmerült hirdetési költség, örökösödési illeték, igazgatási szolgáltatási díj, az öröklés fele-fele arányban történt a 2 testvér között. A felsorolt költségek csak 1-1 személy nevére szólnak. Illeték, hirdetés stb. költségként egyenlő arányba kerülnek levonásra, vagy csak a számlán szereplő személy vonhatja le? A 2010-ben örökölt rész már nem adóköteles, így annak illetéke és a költségek már nem számolhatók el? Kérném segítségét a helyes adóköteles jövedelem megállapításához! Köszönettel!
Egy hitellel terhelt lakóház eladása esetén az eladási ár 10 millió 500 ezer forint, a vételárból az eladó visszafizetett 4 millió forintot. A lakóház szerzéskori értéke (2011. évi hagyatéki végzés szerint) 10 millió 890 ezer forint volt. Kérdésem, hogy terheli-e szja-kötelezettség az eladót?
Tisztelt Szakértő! Helyesen járok el, ha bevételt 40 százalékos mértékkel csökkentem abban az esetben, ha az örökhagyó halálának éve 2007 volt, azonban a hagyatéki tárgyalás 2016-ban zárult le? Az örökösök nevére 2016-ban került a külterületi szántó megnevezésű ingatlan, ami után ekkor is fizettek illetéket. 2017-ben értékesítették. Válaszát előre is köszönöm!
2014-ben anyám halála után örököltem egy kft. üzletrészének a felét. A társaság vagyonába több önálló ingatlan is tartozik. Az egyik raktárt a földterülettel együtt el kívánjuk adni. Vita van a tulajdonosok között, hogy ez milyen formában történjen, minthogy az elképzeléseknek más-más adóvonzata van. A társaság fele ezt az ingatlant először magántulajdonba akarja kivinni, és úgy értékesíteni, a másik fele azt állítja, hogy ez adózási szempontból hátrányos, inkább a társaság értékesítse. Ebben az esetben ugyanis olyan egyéb bevétel keletkezik, amelyik kedvezően adózik, minthogy az ingatlanértékesítés e körbe tartozik. A vevő elsősorban társaságként szeretné megszerezni az ingatlant, de egy pontig kompromisszumra hajlandó. Kérdésem: 50 millió forintos ingatlanértékből kiindulva milyen adóvonzata van adónemenként az első és a második verziónak? Hogyan kell megállapítani a szerzési értéket? Számít-e, hogy ezt a társasági vagyonrészt örököltem? Van-e a két említettnél kedvezőbb adóvonzattal járó megoldás, és az mi lenne? Köszönöm segítségét, tanácsát.
Tisztelt Szakértő! A következő esettel kapcsolatban kérem tájékoztatását. Adott egy testvérpár, akik 1/2-1/2 arányban öröklés útján szerezték meg édesanyjuk lakását. A szerzést (szerzésüktől számított 5. évet) követően az egyik testvér adásvétel útján megszerzi a testvére tulajdonrészét. Ezt követően 5 éven belül az ingatlantulajdonos harmadik személynek értékesíti a lakást. Kérdés, hogy ebben az esetben keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége a volt tulajdonosnak ingatlanértékesítés után – amennyiben a testvértől történt vásárlás során az ingatlannal kapcsolatban megállapított forgalmi értékkel egyező, vagy azt meghaladó mértékű értékesítésre kerül sor a második értékesítés során? Kérdés továbbá: ha a testvérek között nem adásvétel, hanem ajándékozás a szerzés jogcíme, befolyásolja-e az értékesítő tulajdonos szja fizetési kötelezettségét? Kérem, hogy válaszában a vonatkozó jogszabályhelyek megjelölésére is térjen ki. Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő Az szja-törvény 11. számú melléklet II/2.a.c pontja a következő megfogalmazást tartalmazza: az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenés nem számolható el. Mi a helyzet akkor, ha az öröklés 2008-ban következett be, és az öröklő személy ekkor még megfizette az öröklési illetéket, tehát nem ingyenesen jutott a most bérbe adott ingatlanhoz? A bérbeadáshoz szükséges adószámmal rendelkezik. Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Kérdés, hogy nyugdíjas magánszemély 2016-ban eladott ingatlantulajdona után köteles-e személyi jövedelemadót fizetni, amennyiben öröklést követően több mint 5 évvel adja azt el. Ha nem szükséges szja megfizetése, úgy az eladásról szükséges-e szja-bevallást készíteni 0 forint adófizetési kötelezettséggel? Előre is köszönve válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egyéb önálló tevékenység keretében műszaki szakértőként munkát végzett egy nagy cégnek. Sajnos a szakértő elhunyt az előtt, mielőtt a járandóságát megkapta volna a kifizetőtől. Halála után fizették ki a pénzt az örökösök részére, de nem vontak belőle sem szja-t, sem járulékot. A kifizetett összeg több százezer forint. Kérdésem, hogy ki adózik a megszerzett jövedelemből? Hagyaték tárgyát képezi a pénz, az örökösök egyenes ági leszármazottak (gyermekei az örökhagyónak). Tekintettel arra, hogy illeték alá esne a követelés, az illeték mértéke ez esetben nulla. Szeretném az örökösök adókötelezettségét megnyugtatóan rendezni, ezért kérem az önök segítségét. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2016-ban elhalálozás során férjtől a feleség örökölt ingatlant, amit 2017-ben értékesített. Kérdés: személyi jövedelem adót kell fizetni az eladás után? Ha igen, akkor mi alapján kell megállapítani az adóalapot (a hagyatéki végzésben feltüntetett érték a mérvadó?)? Az öröklésnél figyelni kell a 5 éves időintervallumot? Köszönettel: Égei Emese
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték