302 találat a(z) öröklés cimkére

Kérdés

Egy hitellel terhelt lakóház eladása esetén az eladási ár 10 millió 500 ezer forint, a vételárból az eladó visszafizetett 4 millió forintot. A lakóház szerzéskori értéke (2011. évi hagyatéki végzés szerint) 10 millió 890 ezer forint volt. Kérdésem, hogy terheli-e szja-kötelezettség az eladót?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Helyesen járok el, ha bevételt 40 százalékos mértékkel csökkentem abban az esetben, ha az örökhagyó halálának éve 2007 volt, azonban a hagyatéki tárgyalás 2016-ban zárult le? Az örökösök nevére 2016-ban került a külterületi szántó megnevezésű ingatlan, ami után ekkor is fizettek illetéket. 2017-ben értékesítették. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

2014-ben anyám halála után örököltem egy kft. üzletrészének a felét. A társaság vagyonába több önálló ingatlan is tartozik. Az egyik raktárt a földterülettel együtt el kívánjuk adni. Vita van a tulajdonosok között, hogy ez milyen formában történjen, minthogy az elképzeléseknek más-más adóvonzata van. A társaság fele ezt az ingatlant először magántulajdonba akarja kivinni, és úgy értékesíteni, a másik fele azt állítja, hogy ez adózási szempontból hátrányos, inkább a társaság értékesítse. Ebben az esetben ugyanis olyan egyéb bevétel keletkezik, amelyik kedvezően adózik, minthogy az ingatlanértékesítés e körbe tartozik. A vevő elsősorban társaságként szeretné megszerezni az ingatlant, de egy pontig kompromisszumra hajlandó. Kérdésem: 50 millió forintos ingatlanértékből kiindulva milyen adóvonzata van adónemenként az első és a második verziónak? Hogyan kell megállapítani a szerzési értéket? Számít-e, hogy ezt a társasági vagyonrészt örököltem? Van-e a két említettnél kedvezőbb adóvonzattal járó megoldás, és az mi lenne? Köszönöm segítségét, tanácsát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő esettel kapcsolatban kérem tájékoztatását. Adott egy testvérpár, akik 1/2-1/2 arányban öröklés útján szerezték meg édesanyjuk lakását. A szerzést (szerzésüktől számított 5. évet) követően az egyik testvér adásvétel útján megszerzi a testvére tulajdonrészét. Ezt követően 5 éven belül az ingatlantulajdonos harmadik személynek értékesíti a lakást. Kérdés, hogy ebben az esetben keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége a volt tulajdonosnak ingatlanértékesítés után – amennyiben a testvértől történt vásárlás során az ingatlannal kapcsolatban megállapított forgalmi értékkel egyező, vagy azt meghaladó mértékű értékesítésre kerül sor a második értékesítés során? Kérdés továbbá: ha a testvérek között nem adásvétel, hanem ajándékozás a szerzés jogcíme, befolyásolja-e az értékesítő tulajdonos szja fizetési kötelezettségét? Kérem, hogy válaszában a vonatkozó jogszabályhelyek megjelölésére is térjen ki. Előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő Az szja-törvény 11. számú melléklet II/2.a.c pontja a következő megfogalmazást tartalmazza: az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenés nem számolható el. Mi a helyzet akkor, ha az öröklés 2008-ban következett be, és az öröklő személy ekkor még megfizette az öröklési illetéket, tehát nem ingyenesen jutott a most bérbe adott ingatlanhoz? A bérbeadáshoz szükséges adószámmal rendelkezik. Köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdés, hogy nyugdíjas magánszemély 2016-ban eladott ingatlantulajdona után köteles-e személyi jövedelemadót fizetni, amennyiben öröklést követően több mint 5 évvel adja azt el. Ha nem szükséges szja megfizetése, úgy az eladásról szükséges-e szja-bevallást készíteni 0 forint adófizetési kötelezettséggel? Előre is köszönve válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egyéb önálló tevékenység keretében műszaki szakértőként munkát végzett egy nagy cégnek. Sajnos a szakértő elhunyt az előtt, mielőtt a járandóságát megkapta volna a kifizetőtől. Halála után fizették ki a pénzt az örökösök részére, de nem vontak belőle sem szja-t, sem járulékot. A kifizetett összeg több százezer forint. Kérdésem, hogy ki adózik a megszerzett jövedelemből? Hagyaték tárgyát képezi a pénz, az örökösök egyenes ági leszármazottak (gyermekei az örökhagyónak). Tekintettel arra, hogy illeték alá esne a követelés, az illeték mértéke ez esetben nulla. Szeretném az örökösök adókötelezettségét megnyugtatóan rendezni, ezért kérem az önök segítségét. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016-ban elhalálozás során férjtől a feleség örökölt ingatlant, amit 2017-ben értékesített. Kérdés: személyi jövedelem adót kell fizetni az eladás után? Ha igen, akkor mi alapján kell megállapítani az adóalapot (a hagyatéki végzésben feltüntetett érték a mérvadó?)? Az öröklésnél figyelni kell a 5 éves időintervallumot? Köszönettel: Égei Emese

Kérdés

A 2014. évben örökléssel szerzett ingatlant a 2016. évben eladták. Hagyatéki végzésben az ingatlant 9 millió Ft-ra értékelték. Az ingatlanhoz kapcsolódóan az elhunytnak tartozása volt: a díjbeszedő és a társasház felé közös költség, illetve közüzemi díj, amire bírósági végrehajtó igényt nyújtott be; valamint a tulajdoni lapon bejegyzett végrehajtási jog volt, amit az örökösnek ki kellett fizetnie. Kérdés: költségként az eladási árból levonható-e a két végrehajtási összeg is, vagy csak a hagyatéki érték?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 50-50%-ban tulajdonosai a kft.-nek. A cég saját tőkéje 20 millió, a jóváhagyott osztalék 4 millió, a tagi kölcsön 2 millió forint. Az osztalék és a tagi kölcsön is 50-50%-os a felek közt. Az apa betegsége miatt gondolniuk kell a cég további sorsára. Egy gyermekük van, aki az egyik örökös, a másik örökös a házastárs, aki egyben a cég másik tagja. 1. megoldás Az apa az üzletrészét 50-50%-ban elajándékozza a gyermekének és a házastársának. Az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) 2. pontja értelmében az ajándékozási szerződés napjára meg kell határozni az üzletrész szokásos piaci értékét . A szokásos piaci érték az ajándékozott üzletrészre jutó saját tőke, növelve a jóváhagyott osztalékrésszel? Vagy még a tagi kölcsön rá eső részével is kell növelni az értéket? Az ajándékozási szerződésben elég az üzletrész névértéke, és az szja-törvény alapján elégséges igazolás a szokásos piaci értékre vonatkozóan a szerződés napjára taggyűlés által jóváhagyott mérleg? Kérdésem még, hogy ha kiveszik a jóváhagyott osztalékot és a tagi kölcsönt, amit az üzletrésszel ajándékba kaptak, akkor a magánszemélyek hogyan adóznak? 2. megoldás Ha megvárják az öröklés útját, akkor mi lesz a szokásos piaci érték, kiemelve kérdezem a jóváhagyott osztalék és a tagi kölcsön sorsát? Ha a megörökölt jóváhagyott osztalékot, tagi kölcsönt kiveszik, akkor hogyan adóznak? Várom – ha lehet, jogszabályi hivatkozással – szíves válaszukat. Üdvözlettel:Kisfaludyné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nagymamám őstermelő volt, az általa termelt kész növényt édesapám örökli, aki egyéni vállalkozó. Van-e arra mód hogy a növény megtermeléséhez kapcsolódó költségeket, amelyekről a számlák a nagymamám nevére szólnak, édesapám "megörökölje"? Ugye mivel ő örökli és értékesíti a kész növényt a bevétele több lesz, mint amit várt, és úgy lenne fair, ha a költségeket is el tudná számolni. Köszönöm, előre is válaszukat!

Kérdés

Férjem idén márciusban elhunyt. Öröklési szerződés keretében örököltem utána egy lakást és garázst összesen 12 millió forint értékben. A gyermekének köteles rész címén ki kell fizetnem 2 millió forintot. Azonkívül örököltem kb. 7 millió forint tartozást. Az a kérdésem, hogy ha 5 éven belül eladnám az ingatlant, milyen érték után kellene adót fizetnem? Ebben az esetben mennyi a szerzéskori érték? Mert nyilvánvaló, hogy a szerzéskori, és az eladáskori érték különbözete után kell adóznom. Válaszukat előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bérpótlékok a távolléti díj számításához

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Átalányadózás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink