272 találat a(z) öröklés cimkére
Örökölt lakás eladása és új ingatlan vásárlásának adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném a segítségüket kérni: Tavalyi évben megörököltük a szülői családi ház 1/3-át (kb. 23 millió forint értékben), amelyet idén szeretnénk értékesíteni. Mivel egy nagyobb értékű ingaltant szeretnénk vásárolni (42 millió forint értékben), amely után vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk, arra gondoltunk, hogy az örökölt ház anyai 1/3-át is ránk íratnánk ajándékozással, ami egyenes ágon illetékmentes, így a házrész 2/3-ának értéke meghaladja az új ingatlan értékét, és így nem szükséges vagyonszerzési illetéket fizetni. Viszont azt nem tudjuk pontosan, hogy az örökölt lakás eladásából származó bevétel után milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik, ha a bevételből új lakóingatlant vásárolunk? Segítségüket előre is köszönjük!
Örökléssel, tartási szerződéssel szerzett ingatlan értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mi az ingatlan megszerzésének időpontja az alábbi helyzetben? 2018. évben értékesítettek egy lakóingatlant. Szerzések: 2001.: öröklés 1/4 rész 2001.: tartási szerződés a lakás fejében, holtig tartó haszonélvezeti joggal 1/2 részre. Ekkor a földhivatal bejegyezte az eltartót tulajdonosként az 1/2 részre, jogosultságként tartást jegyeztek be. 2014.: az eltartott elhunyt. 2016.: a közös tulajdon megszüntetésére került sor szerződés alapján, a fennmaradó 1/4 részre a másik örökössel. A közös tulajdon megszerzéséért fizettek. Kérdésem, hogy melyik rész adózik? A tartással megszerzett résznek a szerzése 2001. év véleményem szerint, nem 2014. év, amikor birtokba is vehette a lakást a tulajdonos. Jól gondolom, hogy csak a 2016. évben megszerzett rész után kell adót számítani, fizetni?
Hagyatékból származó ingatlan eladásának adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne. Egy ingatlan tulajdonjogának a felét megszerezte két testvér, fele-fele arányban 20 évvel ezelőtt, édesapjuk halálakor. A másik felét 2016-ban szerezték meg, szintén fele-fele arányban, édesanyjuk halálakor. Az ingatlant 2017-ben eladták, többért, mint a második alkalommal a hagyatéki végzésben megállapított ingatlanérték. Miképpen adózik ez az ügylet a szja-ban? Válaszát előre köszönöm!
Adózás örökölt, majd elajándékozott, később értékesített ingatlannál Cikk
Magánszemély egyenesági rokonának ajándékozta a kettőjük által közösen örökölt ingatlanok rá eső tulajdonrészét, amit a megajándékozott fél később továbbértékesített; milyen adókötelezettsége keletkezik? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Szja-kötelezettség ingatlanértékesítés után Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, amiben szíves segítségét kérem: Egy magánszemély 2018-ban lakóingatlant ad el. Az ingatlan 55 százalékát még 2011-ben szerezte, a másik 45 százalék viszont 2018-ban került a tulajdonába ajándékozás útján. Az ajándékozási szerződésen 6 millió forint szerepel forgalmi értékként, ugyanez az ajándékozási illeték alapja is a NAV határozatán. Kérdésem az, hogy miként fog adózni jövőre ez az ügylet? A mi álláspontunk az, hogy a ingatlan eladási árából (13 millió Ft) 55 százalék adómentesnek tekinthető a 2011-es szerzésre való tekintettel. Viszont a 45 százalék adóköteles lesz, véleményünk szerint a 13 millió forint 75 százalékát lehet költségként tekintetni, az így fennmaradó rész (4 387 500 forint) lesz a szja alapja, mely után 15 százalék az adókötelezettség. Feltételezésünk helyes? Köszönöm szépen válaszát előre is!
Ingatlanértékesítésnél elszámolható költség Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély örökölt ingatlant értékesített 2017-ben. Kérdésem, hogy megszerzésre fordított költségként levonható-e az örökhagyó temetésének költsége (számlával rendelkezik)? Válaszát előre is köszönöm.
Üzletrész öröklése utáni lemondás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben két tulajdonos van. Apa és a mostoha fia. Az apa elhunyt, és a vér szerinti gyermeke örökli a részét, aki erről lemond a másik tag javára. Kell-e ajándékozási illetéket (18%) fizetni ebben az esetben? A kft. átalakulhat egyszemélyes kft.-vé (a másik tulajdonos 100%-os részesedésével), és ebben az esetben mi lesz a vér szerinti lánya által örökölt üzletrésszel? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Ingatlanértékesítés költségeinek levonási lehetősége Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a véleményét kérni az alábbi esetben. Testvérpár 2016-ban lakást örökölt a szülők után, 50-50 százalékban, az ingatlant 2017-ben értékesítették. Az eladási ár magasabb volt, mint a szerzéskori érték, tehát szja-bevallási és -fizetési kötelezettség merült fel. A lakásszerzéssel kapcsolatos kiadások esetén (közjegyzői díj, temetési kiadások) minden számlán csak az egyik testvért tüntették fel vevőként, holott közösen állták a költségeket is. Az szja megállapításánál ez esetben a költségeket meg lehet osztani 50-50 százalékban a testvérek között, vagy csak a számlán szereplő fél veheti azt figyelembe 100 százalékban? Köszönöm válaszukat!
Jelzáloggal örökölt ingatlan értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély édesapja 2013-ban elhalálozott. A hagyatéki végzés 2014. januárjában született. A végzésben az ingatlan adó- és értékbizonyítvány szerinti forgalmi értéke 25 millió forint, lakott értéke 17 millió 500 ezer forint volt. Az ingatlant jelzálog terhelte, ezt a hagyatéki végzés nem tartalmazta. Az ingatlant a tulajdonos 2017 júniusában értékesítette 48 millió forintért. Az adásvételi szerződés rögzíti a jelzálog összegét, 39 millió forint értékben. Ez utóbbit a vevő közvetlenül az eladó kölcsönt folyósító bankjának fizette meg, így a magánszemély az eladótól csak 9 millió forintot kapott. Hogyan kell megállapítani ebben az esetben az ingatlanátruházásból származó jövedelmet, keletkezik-e egyáltalán jövedelem, melyik összeget kell számításba venni megszerzésre fordított összegként, figyelembe vehető-e a kölcsön összege kiadásként? Válaszát köszönöm!
Ingatlanértékesítés Kérdés
Öröklés útján 2005-ben a tulajdonomba került egy 2400 négyzetméteres ingatlan 1/2-ed része, 2015-ben az ingatlan másik 1/2-ed részét is megörököltem, ennek értéke a hagyatékátadó végzésben 3,5 millió forint. 2017-ben eladtam 1500 négyzetmétert 3,7 millió forintért. Mekkora összeg lesz az szja alapja?
Kiskorú örökös – osztalékfelvétel Kérdés
Tisztelt Adózóna! Sajnos az egyik ügyfelem, egy egyszemélyes kft. tulajdonos/ügyvezetője tavaly elhunyt, a céget kiskorú fia örökölte, édesanyja lett az ügyvezető. Egy 2015-ös "Elhunyt vállalkozó, üres kassza – így köteles helytállni az örökös" című cikkükben (http://adozona.hu/altalanos/Elhunyt_a_vallalkozo_ures_a_kassza__igy_kot_RTMGOJ) foglaltakkal kapcsolatban szeretnék kérdezni, mert sajnos ebben a cégben is kiderült, hogy az ügyvezető majdnem üres házipénztárral rendelkező társaságot hagyott hátra. Ha jól értem a cikkből, az örökösnek le kellene jelenteni a NAV felé tagi jövedelemként a hiányzó összeget. Ebben az esetben az adóterhek a következők: 15% szja, 10% nyugdíjjárulék, 4+3% egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerőpiaci-járulék + 22% szocho és 1,5% szakképzési hozzájárulás? Mivel igen korlátozott a rendelkezésre álló keret, felmerült az a kérdés, hogy esetleg ne tagi jövedelemként adózzák le utólag a pénzt, hanem a kiskorú örökös osztalékot venne fel. Erre a beszámoló szerint van elegendő eredménytartalék, és ebben az esetben "csak" 15% szja és 14% eho terhelné. Van-e arra lehetőség, hogy egy kiskorú osztalékot vegyen fel? Ha igen, akkor nyilván neki is be kell nyújtani az szja-bevallást, illetve a cégnek a '08-as bevallást? A cél az lenne, hogy mindenképp legalizálják a jövedelmet, és egy működőképes vállalkozásuk legyen. Válaszukat előre is köszönöm!
Örökölt mezőgazdasági támogatás Kérdés
Elhunyt őstermelő még ki nem fizetett támogatását az unokája örökölte, aki szintén őstermelő. Az MVH a részére utalta ki. Hogyan adózik ez a támogatás, őstermelői bevételként? Ha nem őstermelői bevétel, a közjegyzői határozatban leírt összeg lehet-e szerzési érték?
Ingatlanértékesítés – szerzéskori érték Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy örökléssel szerzett ingatlan esetében, ha nem történik illetékkiszabás (egyenesági öröklés), akkor a hagyatékátadó végzésben szereplő lakott (alacsonyabb) vagy beköltözhető (magasabb) értéket kell figyelembe venni, amikor értékesítés után az szja-törvény szerinti szerzéskori érték megállapításakor? Válaszát előre is köszönöm!
Haszonélvezeti joggal kapcsolatos szja Kérdés
Haszonélvezeti joggal kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2016-ban elhunyt házastársnak kettő felnőtt gyermeke van. Az elhunyt édesapa 1/1 tulajdonában volt egy 27 millió forint értékű ingatlan. A gyerekek fele-fele arányban örökölték az ingatlant, édesanyjuk holtig tartó haszonélvezeti jogával. Az édesanya haszonélvezeti jogát 2016-ban jegyezték be. 2017-ben az örökölt ingatlant 48 millió forintért értékesítették. Az adásvételi szerződésben az édesanya visszterhesen lemondott a gyerekei javára a holtig tartó haszonélvezeti jogáról (illetéktörvény szerint: 48 millió/20*6= 14,4 millió forint). A kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy a 48-27-14,4 = 6,6 ezer forint után kell a két gyermeknek fele-fele arányban 15 százalék szja-t fizetni? Az édesanya pedig a 15, illetve a 14,4 millió forint különbözete után fizet? Illetve levonva még az ingatlanközvetítés díját. Köszönettel: Margit
Örökölt ingatlan értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Haszonélvezeti joggal kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2016-ban elhunyt házastársnak kettő felnőtt gyermeke van. Az elhunyt édesapa 1/1 tulajdonában volt egy 27 millió forint értékű ingatlan. A gyerekek fele-fele arányban örökölték az ingatlant, édesanyjuk holtig tartó haszonélvezeti jogával. Az édesanya haszonélvezeti joga több mint 5 éve volt bejegyezve. 2017-ben az örökölt ingatlant 48 millió forintért értékesítették. Az adásvételi szerződésben az édesanya gyerekei javára lemondott a holtig tartó haszonélvezeti jogáról, amit a vevő részére (48 millió/20*6= 14,4 millió forintot) kifizetett. A kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy a 48-27-14,4 = 6,6 ezer forint után (levonva még az ingatlanközvetítés díját) kell a két gyermeknek fele-fele arányban 15 százalék szja-t fizetni? Köszönettel: Margit