272 találat a(z) öröklés cimkére
Biztosítás és illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvényben meghatározott adómentes, illetve kedvezményes adózású juttatások illetékkötelezettségével kapcsolatban szeretnék kérdést föltenni. Az szja-törvény szerint mentes a halál esetére szóló biztosítási szolgáltatás, azaz a biztosított halála esetén az örökösöknek vagy a kedvezményezetteknek fizetett biztosítási összeg. Az Itv. 16. § (1) c) szerint az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint, továbbá az I.) pont szerint az örökhagyó egyenes ági rokona és a túlélő házastársa által megszerzett örökrész. Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, az általános szabályok szerint 18 százalék illetéket kell fizetnie az örökösnek? Továbbá felmerülhet-e ajándékozási illeték fizetési kötelezettség, ha a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részesül ilyen kedvezményes juttatásban, mivel a 17. § (1) k) alapján mentes az ajándékozási illeték alól a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól. Az szja-törvény azonban kifizetőt nevesít, ami lehet munkáltató is, de a kifizető fogalma ennél szélesebb kört ölel fel, és szemben a béren kívüli juttatásokkal, nem nevesíti törvény, hogy a társas vállalkozás is munkáltatónak minősül, és ez az Art. 178. § 22. pontjából sem következik.
Evás bt. végelszámolása
Kérdés
Bevételi nyilvántartást vezető, a számviteli törvény (Szt.) hatálya alá nem tartozó bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az evaalanyisága megszűnik. Nyitómérleget kell készítenie és visszatérnie a Szt. hatálya alá. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, melynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitómérlegben, mint ki nem vett osztalék alapítókkal szembeni kötelezettségként? Ez esetben mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg ez az osztalék?Egyedül a kültagot,vagy a beltag örököseit is? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási, illetve illetékfizetési kötelezettségekkel jár ez? Vagy ezt az összeget eredménytartalékba kell helyezni, és csak a végelszámolás végén osztható fel, mint törzstőkén felüli vagyon? Adózni, gondolom, ezután sem kell, mivel az evás időszakben már le lett adózva. Lehet-e a nyitómérlegben eredménytartalék? Szives válaszukat előre is köszönöm.
A kft.-ben jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék öröklése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kérdésem a kft. elhunyt többségi tulajdonosa részére jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék és fel nem vett munkabér öröklésével kapcsolatos. A hagyatéki vagyonleltárban ezeket kötelezően fel kell-e tüntetni, vagy elég feltüntetni csak az elhunyt tag üzletrészét, és a korábbi években jóváhagyott osztalék a hagyatéki végzéssel, az örökösöknek arányosan kifizethető? Több örökös van. Az elhunyt ügyfelem cégéről van szó, akinél a hagyatéki tárgyalást megtartották. Amennyiben szükséges a jóváhagyott osztalékot szerepeltetni a hagyatéki leltárban, ehhez a bruttó adózatlan összeget kell megadnom, a fel nem vett munkabér esetében pedig én a nettó kifizetendő összeget tartanám logikusnak. Mikor fizethető ki az örökösöknek ez a jóváhagyott osztalék, és hogyan adózik, van-e illetékvonzata az öröklésnek? A jóváhagyott osztalék összege meghaladja a 10 millió forintot. Köszönettel Trembeczky Magdolna
Illeték – lakás, pénz
Kérdés
Szülő gyermekének ajándékoz pénzösszeget. A pénz bankszámláról kerül átvezetésre, ugyanazon bankon belül a szülő számlájáról, melyen a megajándékozott gyermek is rendelkezési joggal volt meghatalmazva, a gyermek számlájára. Kérdés: van-e valamilyen illetékfizetési, illetve NAV-hoz bejelentési kötelezettség? Esetleg összeg nagyságától függ-e az ajándékozó vagy a megajándékozott ezzel kapcsolatos teendője? Másik illetékkel kapcsolatos kérdés: egyik szülő halála miatt lakásingatlan tulajdonosa lett 1/4-1/4 arányban két gyermek az életben maradt szülő haszonélvezeti jogával. Az ingatlant az egyik gyermek 100 százalékos tulajdonába szeretnék adni. Kifogásolható-e, ha az egyik 1/4 részben tulajdonos testvér a fele részben tulajdonos szülőnek ajándékozza a tulajdoni hányadát, majd a szülő az összesen 3/4 részt a megajándékozott gyermeknek? Ezzel ügyfelem értelmezése szerint elkerülhető lenne az illeték-fizetési kötelezettség. Mi a teendő abban az esetben, ha a megajándékozott gyermek később ezt a lakásingatlant értékesíti? Ilyen esetben hogyan alakul az illeték-fizetési kötelezettség?
Így felel az adótartozásért az örökös, a megajándékozott: mit tehet a NAV?
Cikk
Súlyos jogbizonytalanságot eredményezhet az az adóhatósági jogértelmezés, amely alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bármikor visszakövetelheti a megajándékozott magánszemélytől az ajándékot, ha az ajándékozónál adóhiányt tár fel, akkor is, ha az ellenőrzés megindítása előtt történt az ajándékozás. A cikkünkben bemutatott ügyben ez történt. Érdekes azt az esetet is elemezni, amikor egyéni vállalkozóval szemben indított ellenőrzés közben a vállalkozó elhunyt, majd a NAV az örökösökkel szemben folytatta tovább a vizsgálatot.
Öröklés: mit kell tenni bt., kft. tagjának halála esetén?
Cikk
Gyakorta előfordul, hogy a vállalkozás tagjának halála után az örökösök nem tudják, mit kell tenniük, továbbá a társaság tagjai sem tudják, mit kezdjenek az elhalálozott tag üzletrészével, hogyan működtessék tovább a céget, okoz-e a halál ténye valami fennakadást a cég működésében. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb szabályokat.
Öröklés vállalkozó halálakor
Kérdés
Vállalkozó meghalt, a második felesége özvegyi jogon folytatja a vállalkozást. Az elhunytnak az előző feleségétől van egy lánya. A lánya az örökös a nem vállalkozásban lévő dolgai után, de a vállalkozás eszközeivel ki rendelkezik, kié a tulajdon? Vagy azt csak addig használja az özvegy, ameddig a vállalkozást folytatja? Az özvegynek jogában van-e eladni a tárgyi eszközöket? Még a hagyatéki eljárás zajlik, amíg le nem zárul, addig nem tehet semmit, s utána is csak az örökös beleegyezésével adhatja el? Eladáskor egyébként áfás számlát kell kiállítania, és mivel nullára leírt tárgyi eszközökről van szó, vele szemben nem lesz költség, tehát az áfán kívül a vállalkozás nyeresége után 16 % szja-t és az osztalék után 27 % ehót kell fizetni?
Ingatlan és termőföld szja-bevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szja-bevallásban szeretném a segítségüket kérni! 2000-ben meghalt édesapám, megörököltük a édestesvéremmel az ingatlan felét, fele-fele arányban, másik fele édesanyámé, az ingatlan egy tanya: leltári becsértéke 200 000 forint. Megörököltünk még 6 hektár termőföldet, az egész földterület az édesapámé volt, így fele-fele aányban: leltári becsértéke 46100 forint. 2010-ben édestestvérem is meghalt, ekkor megörököltem az ő részét, a tanya leltári becsértéke: 201 375 forint, a termőföldé 230 000 forint. 2012-ben édesanyám is elhalálozott ,ekkor lettem egyedüli örökös, a tanya leltári becsértéke 506 875 forint, a termőföldé 230 500 forint. 2013-ban eladtam a tanyát és a termőföldet 2 700 000 forintért. Vétellel, felújítással kapcsolatos költségeket nem tudok igazoni. Kérem segítségüket az szja-bevalláshoz! Köszönöm előre is: Görög Aranka
Külföldi öröklés igazolása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelem édesapja örökölt Svájcban elhunyt hozzátartozó után, az örökösödési adó befizetésére Svájcban sor került. Erről igazolást nem kaptunk, csak a Svájcban élő rokon írt egy nyilatkozatot, hogy az adót megfizette (továbbutalta). Kérdésünk az, hogy a magyar adójogi szabályok szerint elegendő-e ez a nyilatkozat, vagy a kinti adóhatóságtól mindenképpen szükséges igazolást kérni az adó befizetéséről. Amennyiben kell kérni igazolást, pontosan mely jogszabályi rendelkezések alapján? Továbbá az igazolásra van-e valamiféle kötelező tartalmi elemekkel bíró minta, vagy mit kell tartalmaznia az igazolásnak, hogy a helyi adóhatóság azt elfogadja? Nagyon köszönöm a segítséget, és várom mielőbbi válaszukat, mert annak függvényében lépnénk tovább az ügyben, és itt van a nyakunkon az adóbevallás határideje. Tisztelettel: Szabó Anita
Kiskorú örökös felelőssége a cégben
Kérdés
Kiskorú gyermek örökölt egy kft.-t. A törvényes képviselője a hagyatéki eljárás után – mivel egyáltalán nem ért a céges dolgokhoz –, meg szeretné szüntetni végelszámolással. Ha a megszüntetés során a NAV-vizsgálatnál valamilyen szabálytalanság derülne ki, felelős-e anyagilag a kiskorú. Feltételezve például, ha a könyvelési anyagban fellelnek 100 000 forint értékű fiktív árubeszerzésről szóló számlát, és ez bírságalapot képez, megfizettetik-e az egyéb örökségből ezeket az összegeket, mivel a kft.-n kívül egyéb ingóságokat, lakást, garázst is örökölt. Köszönöm gyors válaszukat.
Öröklés útján szerzett részvények eladása utáni adózás
Kérdés
2006-ban magyar részvényeket örököltem, amelyek eladását tervezem. Ebben az esetben, hogyan kell megállapítani a szerzési értéket? Hogyan képződik az árfolyamnyereség vagy -veszteség? Mi az adóalap? Milyen adókat kell megfizetni?
Lakásszerzés, házépítés: mikor, mennyi az illeték
Cikk
Akár örököljük (öröklési illeték), akár ajándékba kapjuk (ajándékozási illeték), akár megvásároljuk vagy építjük (visszterhes vagyonátruházási illeték) lakásunkat, mindegyik alkalommal felmerül az illeték fizetési kötelezettség kérdése.
Kft/társas vállalkozás öröklése
Kérdés
Kétszemélyes kft egyik tagja (feleség) 30 százalékban, másik tagja (férj) 70 százalékban tulajdonos (15 éve házasok). Kérdéseim: 1. A tulajdonosok kiköthetik-e (milyen formában, például a társasági szerződés módosításával?), hogy a vállalkozást csak egymástól örökölhetik, kizárva az egyik tulajdonos előző házasságában született két gyermekét? 2. Mi az öröklés tárgya/összege ? Csupán az alaptőke? Vagy az elért eredmény, annak osztaléka, illetve veszteséges vállalkozás esetén a tartozás? 3. Egyáltalán kétszemélyes Kft vagyonát az egyik fél elhalálozása esetén a gyermekek örökölhetik-e?
Így kell elszámolni az örökössel
Cikk
Szövetkezeti tag halála esetén hogyan kell elszámolni az örökössel, ha az nem tagja a szövetkezetnek? A szövetkezet kft-vé alakulása esetén mi a teendő a külső üzletrész-tulajdonosokkal, el kell velük számolni, vagy ha akarnak kft tagok lesznek? Eddig nem volt szavazati joguk, de minden másban, például osztalék stb. a tagokkal egyformán részesültek. Olvasónk kérdésére szakértőnk, Sinka Júlia válaszolt.
Ilyen szabályok vonatkoznak a kft-re az új Ptk-ban
Cikk
Bár az új Polgári törvénykönyv csak 2014. március 15-én lép majd hatályba, nem árt idejében felkészülni az új előírásokra a kft-knek sem.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
