1042 találat a(z) értékcsökkenés cimkére
Tárgyi eszközök értékelése Kérdés
2018-ban cégünk kft.-ből zrt.-vé alakult, jogutódlással, de nem kedvezményezett társaságiforma váltás történt. A kft. tárgyi eszközeinek a zrt.-be történő aktíválása hogy an történik? A kft. leltárából a nettó összeggel aktíváljuk az eszközöket, és ez lesz az értékcsökkenés alapja? És az eszközök hasznos idejét is az eredeti hasznos idő és a felhasznált időszak különbözetéből állapítjuk meg? És mi van a kisértékű egyösszegben elszámolt eszközökkel ezek écs-jét már elszámoltam, de a leltárban még szerepelnek. Ha később selejtezzük őket, akkor ha nem szerepelnek a tárgyieszköz-nyilvántartásban, akkor ezt hogyan tehetem meg? Kérem a segítségüket. Köszönettel.
Egyéni vállalkozó – pince bérbeadása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki takarítással, társasházaknak kisebb felújításokkal, mérnöki szaktanácsadással foglalkozik. A magánszemély tulajdonában van egy 70 négyzetméteres pince. A pince felét bérbeadja az egyéni vállalkozónak, havi 40 ezer forintért. Kérdésem egyrészt az, hogy bérbeadhatja-e saját magának a pince egy részét, másrészt pedig az, hogy, ha a bérbeadásra a tételes költségelszámolást választotta, és a pince után az értékcsökkenést is elszámolja, helyesen teszi-e? Köszönöm a segítségét.
Fejlesztési tartalék szja-ban Kérdés
Fejlesztésitartalék-képzés egyéni vállalkozó esetében – előrehozott értékcsökkenés: felmerült bennem a kérdés: feloldáskor lehet használt is a tárgyi eszköz, amely a vállalkozás érdekeit képviseli és nem személygépkocsi? Feloldás után, ha megszűnik a vállalkozás, el lehet adni ezt a tárgyi eszközt mindenféle szankció miatt? (Szerintem a kivállalkozói kedvezmény miatt kavarog a gondolatom.) Köszönöm szépen!
Támogatásból vásárolt személygépkocsi Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2014-ben fiatal gazda támogatásban részesült. A támogatásból többek között egy személygépjárművet is vásárolt. A könyvei alapján a személygépkocsi után évente 20 százalék értékcsökkenést számoltak el, ezzel szemben bevételként a támogatást is elszámolták. Helyesen tették-e? Még van leamortizálatlan rész, folytatható-e az értékcsökkenés ebben a formában? Amennyiben igen, akkor az értékcsökkenés miatt a cégautóadót melyik időszakra kell bevallani? Ha az értékcsökkenés december 31-ével történik akkor a cégautóadót 2019. január hónapra kell bevallani? Amennyiben nem számol el értékcsökkenést, csak a havi 500 kilométer átalányt, akkor mentesül a cégautóadó alól. Megteheti ezt? Ha a járműhasználattal összefüggő költségek helyett a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltséget veszi figyelembe, akkor emiatt cégautóadót kell fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm.
Adózási és számviteli kérdések saját napelempark-beruházás esetén Kérdés
Cégünk saját napelempark-beruházását tervezi 2019-ben. Az építés várhatóan megkezdődik 2018 decemberében. A napelempark műszaki tartalma: • fém szerkezet (állvány) • kábelek • inverter • napelemcellák • transzformátor-állomás A beruházás építésiengedély-köteles, mellyel már rendelkezünk. A telek saját tulajdonban van. A finanszírozás önerő és hitel együtt. Ezzel kapcsolatban több adónemet érintő kérdés merült fel, melyek az alábbiak: 1.) Áfát érintő: a kivitelező cég által kiállított számla (előleg és rész-, illetve végszámla) fordított áfatartalmú lesz? 2.) Értékcsökkenést érintő: a számviteli, illetve társasági adó szerinti értékcsökkenés maximális mértéke hány százalék lehet ennél a beruházásnál? Ingóságnak vagy ingatlannak minősül a beruházás? 3.) Adókedvezményt érintő: a kkv-adókedvezmény a felvett hitel kamatára vonatkozóan elszámolható-e? (Amennyiben kkv-státusza van a cégnek.)
Közös tulajdon Kérdés
Tisztelt Császár Zoltán! 2018.10.16-án feltett kérdésemmel kapcsolatban egy újabb lehetséges megoldás merült fel, melyben szeretném a tanácsát kérni. (Az előző kérdés linkje https://adozona.hu/kerdesek/2018_10_16_Kozos_uzemeltetes_hbo#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice) A 326/2011. kormányrendelet 46. § (6) bekezdése szerint egy járműnek lehet több tulajdonosa, amit a törzskönyvben mint „közös tulajdont” jegyeznek be. Ennek megfelelően az autódarut a két cég vásárolná meg olyan módon, hogy a márkaképviselet mindkét cégnek a jármű 50-50 százalékát számlázza ki, így az eszköz két cég tulajdonába kerül. Üzembentartó már csak egy cég lehet, ezért a cégek üzemeltetési szerződést kötnek, amely szerint az egyik cég fogja üzemeltetni a darut. Az üzemeltetési szerződésnek megfelelően a cégek adott időközönként elszámolnak egymás között az eredményről, az üzemeltetés bevételeinek és költségeinek alakulása függvényében. Ennek az eredménynek a felét a főkönyvi kimutatások alapján az üzemeltetést átadó cég számlázná ki az üzemben tartó részére, mint bérleti/használati díjat A számviteli törvény szerint helyesen járunk el, ha a fentiek szerint vesszük meg közösen a tárgyi eszközt? Lehetséges az, hogy az eszköz 50-50 százalékát külön-külön aktiváljuk tárgyi eszközként a könyveinkben, és cégenként számoljuk el az 50%-os tulajdoni hányad alapján az értékcsökkenést? Válaszát előre is köszönöm!
AFE egység értékcsökkenése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az AFE egységeket önálló tárgyi eszközként kezeljük. A számviteli törvény szerinti értékcsökkenést lineárisan, 20%-kal állapítottuk meg. A bekerülési érték 200 ezer forint alatt van, de a számviteli politikában nem választottuk az évi 50 százalékos értékcsökkenés-elszámolási lehetőséget. Nem tudom, hogy milyen vtsz alá tartozik (33 %)? Maradványérték: 0 A társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést elszámolhatom-e az Szt. szerint választott 20%-kal? Köszönettel: Begyik Zsuzsanna
Őstermelő támogatásának elhatárolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő 450 millió forint értékben végez építési beruházást (sertéstelep, plusz technológia). A beruházást 2016-ban kezdte, és várhatóan 2019-ben helyezi üzembe, ekkor fogja megkezdeni az értékcsökkenési leírást. A beruházáshoz kapcsolódóan 2019. év végén várhatóan 186 millió forint támogatást fog kapni. Ha a teljes támogatás bevétel lesz 2019-ben, de az értékcsökkenési leírást a beruházás aktiválása után csak időarányosan számoljuk el, akkor 2019-ben nagy nyereség jelenne meg. Kérdésem az lenne, hogy lehetőség van-e őstermelő esetében arra, hogy a támogatást csak az értékcsökkenési leírással arányosan vegyük figyelembe bevételként, és így az évekre elosztva jelenne meg a nyereségben? Köszönettel: Erdélyi Andrea
MVH-támogatás – termőföldvásárlás Kérdés
Tisztelt Adózóna! A következőben kérném a segítségüket: adott egy egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasággal, állatokkal foglalkozik. A bevételének nagy része MVH-támogatás, amit a földek, állatok után kap. A támogatások nagy részéből idén szintén földeket, szántót, erdőt vásárol adásvételivel. A kérdés az, hogy ezeket a területeket hogyan tudja elszámolni? Ha tárgyi eszközként van nyilvántartva, lehet-e bármilyen értékcsökkenést elszámolni? Vagy egyből elszámolni költségként? Mert a bevétel-kiadás után az adóalapja és a nyeresége nagyon nagy maradna. Nagyon köszönöm a segítségüket. Üdv.: Éva
Termőföldvásárlás elszámolása támogatásból Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fiatal gazda támogatásból termőföldet vásárolt a gazda a pályázat szerint. Kettős könyvvitelt vezet, milyen könyvelési tétellel lehet a költséget lekönyvelni a feloldott támogatási bevétellel szemben, mivel a termőföldnek nincs értékcsökkenése? Válaszukat előre is köszönöm.
Pénzügyi lízing – értékcsökkenés Kérdés
Tisztelt Szakértők! 2015, 2016-ban nyílt végű pénzügyi lízinggel gépkocsikat szereztünk be, amelyek a társaságunk által végzett tevékenységet szolgálják. Figyelmetlenségből némely gépkocsinál a számvitelben aktivált értékként a nettó helyett a bruttó, áfával növelt érték került kimutatásra. Ez után számítódik az értékcsökkenés is immár évek óta. A hibát helyre kell hoznunk, hiszen értékcsökkenés formájában több költséget számoltunk el, mint amennyit lehetett volna, azaz a helytelen eljárás érinti az adott év adózott eredményét, saját tőkéjét is. Az összevont eltérés évente nem haladja meg a számviteli politikában meghatározott mértéket. Milyen korrekciós tételeket kell könyvelni, hogyan hozható helyre a hiba? Köszönettel kérem szíves válaszukat.
Okostelefon áfájának visszaigénylése Kérdés
Egyéni vállalkozó okostelefont vásárol 560 ezer forintért. Természetesen a készüléket nemcsak vállalkozási célra fogja felhasználni. Ennek a mértéke nem meghatározható. Milyen mértékben vonható le az áfa? Hogyan számolható el az értékcsökkenés?
ELMÜ csatlakozási díj Kérdés
Tisztelt Szakértő! ELMÜ csatlakozási díjról kaptam számlát, amit a tárgyi eszközök között, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra fogom aktiválni. De nem találom sehol sem, milyen értékcsökkenési leírást tudok választani, illetve a társasági adóról szóló törvény szerint mit vehetek figyelembe. Köszönöm a segítséget. Ildikó
Nyílt végű lízingelt eszköz kivezetése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2016-os válaszukban ezt találtam: "Nyílt végű lízing esetében, ha a tulajdonjogot „nem tartjuk meg”, akkor a maradványértéken a könyvekből kivezetjük az eszközt, az ellenértéket tárgyieszköz-eladásként számoljuk el." https://adozona.hu/szamvitel/Igy_kell_konyvelni_a_penzugyi_lizinget_GFDJL7 Az mit jelent, hogy maradványértéken vezetjük ki a könyvekből? Az eszköznek van bruttó értéke, illetve elszámolt értékcsökkenése. A bruttó értékét és az értékcsökkenést is külön-külön kell kivezetni egyéb ráfordásként és egyéb bevételként, mint normál esetben, nem? Vagy esetleg a maradványérték alatt a nettó értéket értették? Milyen bizonylatok szükségesek ebben az esetben és kitől? Kérem, ha mégis eltér a normál szabályoktól az eszköz könyvekből történő kivezetése, akkor írják le a könyvelési lépéseket! Már csak azért is kérem, mert elég nagy értékű eszközről van szó, melynek a nettó értéke még mindig elég magas, ezáltal az eredményt nagy mértékben befolyásolja a könyvekből történő – általános szabáyok szerinti – kivezetése.
Nyomtató, projektor elszámolása költségvetési szervnél Kérdés
Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet (Áhsz) 40. § (1) bekezdés szerint kiadási előirányzatok teljesítését a 15. mellékletben meghatározott egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. Az informatikai eszközök kiadását a Az Áhsz 1. § (1) bekezdés rögzíti az informatikai eszköz körét. Az 1) bekezdés 2. pontja szerint odatartozik például az asztali és hordozható, a kézi számítógép, nyomtató, monitor, billentyűzet, egér, számítógép-kivetítő, pénzkiadó automata, POS terminál, valamint a mindezekbe beépült szoftverek. Ezek kiadását a K63. rovaton kell elszámolni. Az Áhsz 17. § (3) bekezdés a tárgyi eszköznél előírásként rögzíti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) 2. számú melléklete szerinti értékcsökkenés elszámolást. A Tao melléklete vámtarifaszámhoz tartozás alapján határozza meg az értékcsökkenés leírás kulcsát. A Tao melléklete informatikai eszköz kategóriát nem tartalmaz. A nyomtató 8443, a projektor 8528 vámtarifaszáma alapján, a Tao melléklet 12. d) pontja szerint a 14,5 százalékos kulcs alá tartozik. A nyomtató, a projektor nem sorolható be a 33 százalékos – informatikai – vámtarifaszámokhoz (Áhsz az informatikai eszközök közzé sorolja). A fentiek alapján a nyomtató és a projektor beszerzés elszámolásakor a kiadás az Áhsz 15. melléklet szerint K63 Informatikai eszközök beszerzése, létesítése rovaton számolandó el? Az eszközök értékcsökkenése a Tao előírás szerinti kulccsal – egyéb gépek – határozandó meg?