83 találat a(z) építési engedély cimkére
Gomba módra épülnek az új lakások Magyarországon, zömmel a fővárosban
Cikk
Tavaly 21 127 új lakás épült Magyarországon, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építhető lakások száma 35 123 volt, 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Épülő lakóingatlan-eladás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég megvásárol egy másik cégtől építési telken épülő, már szerkezetkész állapoton túl lévő, majdnem kész, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakóingatlant. Az építési engedély már 2018. november 1-je előtt jogerős volt. Az eladó az adásvétel után vállalkozási szerződés keretében fejezi be a munkákat. A fenti adásvételre alkalmazható-e az 5 százalékos áfa, illetve ha a vevő cég a lakóházat befejezi, és megkéri a használatbavételi engedélyt, majd eladja ezt a lakóházat, alkalmazható-e erre az adásvételre is az 5 százalékos áfa? Köszönöm a választ.
Fordított adózás fennmaradási engedély esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fordított adózással kapcsolatban lenne egy speciális kérdésem. Egy építőipari vállalkozás megvásárolt egy ingatlant, amelyen egy szerkezetkész ház áll, a földhivatali nyilvántartás szerint kivett lakóház, udvar megnevezéssel. Az ingatlannak már nagyon régen lejárt az építési engedélye. Az építési hatóságnál azt a tájékoztatást adták, hogy fejezze be az ingatlant, majd a végén kérjen rá fennmaradási engedélyt. Kérdés, hogy áfaszempontból hogyan kell kezelnie a vállalkozásnak az ingatlan befejezését, ha részben ő saját maga, részben más építőipari vállalkozókkal fejezi be a ház építését, mivel a hagyományos építési engedélyt (bejelentést) nem kell megkérnie, csak a végén kell fennmaradási engedélyt kérnie? Válaszukat köszönöm.
Lakásáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új építésű szerkezetkész lakás eladásával kapcsolatban kérdezem az alábbiakat: építési engedély dátuma (ez az utolsó módosítás, jogerős): 2016. január. Megfelel az alábbi feltételeknek: 150 m2-t nem haladja meg a hasznos alapterület. Vállalkozásom építette, az adásvételi szerződés elkészült, a földhivatalnál leadva. A lakás vételárát a vevő csak jövő februárban fizeti ki (akkor utal a lakás-takarékkassza). A lakáshoz tartozik egy garázs is. A szerződésben is, számlán is a lakást 5 százalékos áfával, míg a garázst 27 százalékos áfával szerepeltettük. A kérdésem a következő. Erre az ügyletre még érvényes az 5 százalékos áfa attól függetlenül, hogy a vevő csak jövő februárban lesz jogilag tulajdonos? Az építési engedély dátumából gondolom, hogy ebben az esetben 2023. december 31-éig érvényben marad. Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Fürész Attila
Építési beruházás több alvállalkozóval
Kérdés
"X" cég megrendelő építésiengedély-köteles szemestermény-szárítót építtet az "Y" fővállalkozóval. Az engedélyt a megyei kormányhivatal műszaki engedélyezési és fogyasztóvédelmi főosztály mérésügyi és biztonsági osztály adta ki (szakhatóság). "Y" cég fővállalkozó szereli össze a szükséges gépeket berendezéseket, amely gépeket, berendezéseket az "Y" cég vásárol meg egy másik "Z" magyar cégtől. "Y" fővállalkozó cég "K" alvállalkozókat is igénybe vesz a szerelési munkákra. Kérdésem az lenne, hogy milyen áfával számlázza a "Z" magyar cég a gépeket, berendezéseket az "Y" fővállalkozónak, valamint a "K" alvállalkozó milyen áfával számlázza a szerelési munkákat az "Y" fővállalkozónak. Az utolsó kérdés pedig hogy "Y" fővállalkozó milyen áfával és hogyan számlázza le a szolgáltatásokat és a berendezéseket az "X" megrendelőnek. Minden szereplő természetesen normál áfakörös magyar vállalkozás. Az Y fővállalkozó a megegyezés szerinti munkák, beszerelések elvégzése után milyen áfával számlázza a gépeket és szolgáltatásokat az X cég felé? Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A megrendelő nyilatkozik, hogy építésiengedély-köteles lesz az a munka, melyre az alvállalkozótól kéri, hogy számlázza ki, a későbbiekben felhasznált anyagok értékét részszámlaként. Építési engedély még nincs. Kérdésem, a megrendelő nyilatkozata elegendő-e arra, hogy az alvállalkozó fordított áfásan számlázzon? Köszönettel
Építőipari beruházás megítélése fordított adózás szempontjából
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Vállalkozásunk egy új hűtőtároló építésével bízta meg az építő céget. A beruházás építésiengedély-köteles. A tervben a hűtőtároló építésén túl út és parkoló is szerepel. A létesítmény használatbavételi engedélyéhez a hatósági hozzájárulás feltétele a közlekedési létesítmények terv szerinti szilárd burkolattal történő kiépítése és a kapu megléte. Az építő cég az út és a parkoló kivitelezésére az Útép céget bízza meg. A számlázáskor az áfa felszámításához az alábbi kérdések merültek fel: 1.) Ha a teljes beruházás egy szerződésben szerepel, hogyan számláz az alvállalkozó az építő felé, illetve az építő a beruházó felé? 2.) Amennyiben a hűtőtároló építése, illetve az út és parkoló építése külön szerződésben szerepel, mert az induláskor még nem volt ismert, hogy az építő milyen feltételekkel tud alvállalkozót találni, hogyan számláz az alvállalkozó az építő felé, illetve az építő a beruházó felé? 3.) A tűzoltóság kötelezte vállalkozásunkat tüzivíztároló építésére. Ez a beruházás egyenes vagy fordított áfás? Válaszukat előre is köszönjük. Tisztelettel.
Áfa: 5% vagy nem?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonát képezi egy 2002. évben építéssel megkezdett, és szerkezetkészre épített 4 lakásos építmény, amelyet értékesíteni szeretne a cég, mert saját erőből tovább nem tudta finanszírozni, és évek óta csak az enyészeté volt az épület. A vevő, aki szintén egy kivitelező vállalkozó lenne, abban az esetben válna érdekeltté, ha az áfatörvény szerint az 5% -os áfakulcs még vonatkozhatna rá. Ő már rendelkezne 4 vevővel, viszont az a dilemma, hogy a földhivatalban a tulajdoni lapon még csak, mint telek szerepel az építmény, az építési engedély lejárt, lehet-e még valamit kezdeni esetleg, hogy a felek jól járjanak? Köszönettel : Birwin
Fordított adózás építési hatósági tudomásulvételi eljárás körébe tartozó eljárásoknál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nem építésiengedély-köteles építkezést kezdett meg. Az építkezés településképi bejelentéstételi kötelezettség mellett végezhető. Az áfa összegét az áfatörvény 142. § (1) bekezdése szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében; b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építésihatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. A polgármesteri hivatal határozatot hozott a településképi bejelentés tudomásul vételéről. A kérdésem az lenne, hogy ahogy ez a tudomásulvétel azonos-e az áfatörvény szerinti építési hatósági tudomásulvételi eljárással, vagyis az építkezésről szóló számlákat fordított adózás szerint fogadhatom csak be, vagy nem tartozik bele ebbe a körbe, és egyenes adózású számlák befogadása helyes? Az 312/2012. kormányrendelet XII. fejezete tartalmazza az egyes építésügyi hatósági tudomásulvételi eljárásokat, de nem tér ki a településképi bejelentés tudomásulvételi eljárásra. Válaszát köszönöm.
Ingatlanértékesítés áfamegítélése 2020 után
Kérdés
Van egy vállalkozó, aki 2019. évben elkezdett egy 8 lakásos társasházat építeni. Az építés folyamán folyamatosan állít ki részszámlát, illetve előleget kér, majd a lakások használatbavételi engedélye után kiállítja a végszámlát, ez viszont már áthúzódik a 2020. évre. Az építési engedély, illetve a bejelentési kötelezettség már 2018. november után történt. A részszámláknál és az előlegnél az 5 százalékos áfát számolta fel, a végszámlát, amikor kiállítja, hogyan kell számolni az áfával? Köszönöm előre is a segítséget.
Áfa önellenőrzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017. március hónapban kiállításra került építési munkáról egy számla egyenes adózással. Most, 2019-ben kiderült, hogy ezt a számlát – mivel építésiengedély-köteles volt a munka – fordított áfásan kellett volna kiállítani. 2019. február hónapban az eredeti számla sztornózásra került, és kiállítottuk a fordított áfás számlát. Azt szeretnénk kérdezni, hogy a sztornó számlát és a fordított áfás számlát melyik időszaki áfabevallásban – 2017.03. hó vagy 2019. február hó – kellene szerepeltetni mind a vevő, mind a szállító oldaláról? Köszönettel.
Napvitorla telepítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem uszodáknak is készít napvitorla-fémszerkezetet, amire felszerelik fel a napvitorlát. Ezt ő áfásan számlázza. Most viszont egy szálloda medencéi fölé kell ilyen szerkezetet készíteni, és a megrendelő azt mondta neki, hogy fordított áfásan állítsa ki a számlát, mert ezek a a fémszerkezetek a tervrajzokon is szerepelnek, és ezért építésiengedély-kötelesek. A 312/2012. kormányrendelet 1. számú mellékletének 18. sora szerint ez magánházaknál nem engedélyköteles, e szerint dolgoztak ők. A szállodák, uszodák esetén építésiengedély-köteles a medencék fölé kialakított napvitorlarendszer kivitelezése? Köszönettel: Szalánczi Dóra
Lakásáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, új építésű lakásokat fejlesztünk. Kérdésem az ingatlan eladásakor felszámítandó áfakulcs használatára vonatkozik: 1. Az építésre kerülő lakások / családi házak megfelelnek a kedvezményes (5 százalékos) adókulcs feltételeinek. 2. Építési engedélyt várhatóan 2019. áprilisban kapunk. 3. 2019. 12. 31-éig el tudjuk érni a szerkezetkész állapotot. Kérdések: a) Amennyiben az 1-3. feltételek adottak, akkor 2019. 12. 31-éig történő eladás esetén alkalmazható-e az 5 százalékos áfakulcs? b) 2020 utáni értékesítéskor szintén alkalmazható-e a kedvezményes kulcs (2023-ig)? c) Szükséges-e elérni ehhez e szerkezetkész állapotot? Köszönöm válaszát! Nemes István
Lakóingatlan áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság új építésű társasházi lakásokat értékesít. Az épületek kivitelezését generálkivitelező végzi. A vevők egy része vállalja a vételár teljes megfizetését 2019. dec.31-éig, ami azt jelenti, hogy a fizetett összegek után 5 százalékos áfafizetési kötelezettség áll fenn. Ugyanakkor a Ptk. és szerződés alapján a teljes vételár megfizetésével a tulajdonjog átszáll a vevőre. A vevő egy olyan lakás tulajdonosává válik, amely birtokba nem vehető, mivel az építés alatt áll. Az érintett épületek készültségi foka 2019. dec. 31-én változó lesz, várhatóan 20 százaléktól 70 százalékig terjed. Az építési engedély 2019. január hónapban vált jogerőssé. Kérdés: A lakások értékesítésére az áfatörvény 10. § a) vagy a 9. § (1) bekezdése vonatkozik, és meddig előleg az előleg, és mikor kell a végszámlát kibocsátani (a tulajdonjog megszerzésekor vagy a birtokbaadáskor)? Választ előre is köszönöm.
5 százalékos lakásépítési áfa
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A médiában is foglalkoztak az 5 százalékos áfa témájával. Ezzel kapcsolatosan szeretnék információt kérni, mert nem tudom, hogy jól értem-e a változást. Egy konkrét építéssel, példával élve: 2019 februárjában építési hatóságnál jóváhagyott tervek alapján, egyszerű bejelentés során, ha az építkezés 2019-es évben befejeződik, akkor alkalmazhatom-e, számlázhatom-e az 5 százalékos áfát (nem a megrendelő, építtető él az áfa-visszatérítéssel)? Bizonytalanságomat az okozza, hogy kamarai szakember rádiós műsorban elhangzott nyilatkozata szerint a 2019. december 31-éig bejelentett építésekre is vonatkozik az 5 százalékos áfa. Várom válaszukat, előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
