Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    65 találat a(z) átalány cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! A túlmunka díjazásánál több esetben találkoztam a szabadidő-átalány fogalmával. A túlmunka azonos mértékkel szabadidőben is kiadható. Amennyiben azonban azt nem szabadidővel váltja meg a munkáltató, hanem szabadidő-átalánnyal, akkor ezen esetben az alapbér plusz a túlmunkapótlék az elszámolás alapja? Ezt a fogalmat a munka törvénykönyve nem tartalmazza, így ennek értelmezése nehézségbe ütközik. Tájékoztatásukat megköszönve, tisztelettel: Barta-Thermoker Kft.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi vállalkozás napi nyitvatartási ideje 14 óra, és hétvégén is üzemel. Az alkalmazottak napi 8 órára vannak bejelentve, és foglalkoztat alkalmi munkavállalókat is. Az órabért úgy állapítja meg, hogy a minimálbér garantált óradíja az alap és erre átlagosan 20 százalék pótlékot ad óránként. Minden ledolgozott órára megfizeti az emelt órabért és a munkaszerződésbe beleírja, hogy az emelt díj magában foglalja a pótlékokat is, délutánra és hétvégére egyaránt, függetlenül a beosztástól, ezt mindig a ledolgozott órára kapja meg a munkavállaló. a heti legalább 1 nap szabadnapot mindig biztosítja. Kiszámolta, hogy ez a 20 százalék tényleg takarja átlagosan a műszakpótlékot és a hétvége után járó pótlékot. Kérdésem, hogy megfelel-e így a jogszabálynak, vagy kötelező számfejteni külön a pótlékokat az alkalmazottnak és az alkalmai munkavállalónak is? Ha kereskedelmi végzettsége nincs a munkavállalónak, de gyakorlata van, akkor, ha a betöltendő munkakőr garantált bérre kötelezett, tehát kellene a szakképesítés, akkor a garantált bért, vagy az alap minimálbért kell kötelelzően fizetni neki?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Pótlékátalány munkaszerződésben történő pontos meghatározásában szeretném a segítségét kérni. A cég teherautósofőröket alkalmaz, a szerződésben, amit a dolgozók aláírnak az alábbi szerepel: „…….gépkocsivezető munkakörben (FEOR'08: 8417) alkalmazza és alapbérként részére bruttó 161 000 Ft havibért fizet. Munkavállaló alapbére: 130 000 Ft + 31 000 Ft pótlékátalányból tevődik össze. A pótlékátalány magába foglalja a műszakpótlékot, az éjszakai, valamint a vasárnapi pótlékot.” A teherautósofőröknek nem kell megadni a garantált bérminimumot, ezért az alapbér megfelel a törvényi előírásnak, de a pótlékátalány ily módon való feltüntetése szabályos? Meg kell-e határozni, hogy pontosan melyik pótlékra mennyi pótlékátalányt számolunk? Köszönettel: Viktória

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Használtautó-kereskedő induláskor a17TKORNY nyomtatványon a Ktdt. 2. § 30. pont c) bekezdés szerinti gépjárműátalányt választotta, ezen belül a 2 készletre vételt. Jól gondolom-e, hogy negyedévente ad bevallást a 17TKORNY nyomtatványon HR alszámra és darabra. Kérdésem: ezt az átalányt bármennyi autóra lehet alkalmazni, vagy vezetni kell a súlyokat? Ha igen, mi a gyakorlat vagy a mérés az akkumulátor, gumiabroncs, kőolajtermék és elektronikai berendezés esetében? Összefoglalva ami kavarodik: az átalányt csak a csekély mennyiségig lehet választani, ha túllépi, jelenteni kell, és vezetni analitikában, amely alapja lesz a bevallásnak és a befizetésnek? Mi az elfogadható a súlyokra, mert kivitelezhetetlennek tűnik. Köszönöm szépen válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek jogellenes felmentéssel szüntették meg a munkaviszonyát, ezért átalány kártérítés címén ítélt meg a bíróság 7 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget és 20 munkanap szabadidő-megváltást, valamint a szabadidő-megváltáshoz kötődően késedelmi kamatot. Kérdésem, hogy az ilyen kifizetések kapcsán milyen adófizetési kötelezettségek merülnek fel? Köszönettel, várom a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Az adózó önálló tevékenységből szerzett kifizetőtől jövedelmet, ahol 10 százalékos költséghányadot választott. Emellett bérbeadásból származó jövedelme is van, ahol tételes költségelszámolás szerint adózik. Ha jól tudom az önálló tevékenységre vonatkozóan, csak egy fajta költségelszámolás választható, vagy a tételes, vagy a 10 százalékos. Így utólag hogyan tölthető ki az adóbevallás, mivel külön rovat kéri a bérbeadásból származó összegeket. Válaszukat előre is köszönöm.

    Cikk

    Tapasztalatok szerint a gazdálkodók akkor is sokszor a készletre vételkor állapítják meg a termékdíjat, ha ezt nem így jelentették be a NAV-nak. Bár azt lehetne feltételezni, hogy a termékdíj korábban történő megfizetésével nagy kockázat nem keletkezik, a helytelen gyakorlatot is mulasztási bírsággal sújtja a NAV – figyelmeztet a Mazars.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Közúti árufuvarozássl foglalkozó kft. kiküldetési átalányt fizet a gépkocsivezetőknek. A kiküldetési átalány (havi 10 ezer forint) mellett adható-e étkezési Erzsébet-utalvány a dolgozónak? Köszönöm válaszukat. Kocsis Lászlóné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy gyárban 3*12 órát dolgoznak a munkavállalók, majd 3 nap pihenő következik. Az lenne a kérdésem, ha túlóráznak a 3 nap pihenő alatt, akkor az túlórának (100%+50%) vagy pihenőnapi túlórának (100%+100%) kell elszámolni? Amennyiben nincs sem az alapbérben külön bérpótlék, sem külön bérpótlék átalány nincs megállapítva. Úgy gondolom, hogy kell egy munkaidő-beosztás vagy munkaidőkeret, ahol a pihenőnapok jelölve vannak. Amennyiben a pihenőnapon végeznek túlmunkát, akkor pihenőnapi túlóra kerül elszámolásra. Köszönettel!

    Kérdés

    A kft. nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Saját tehergépjárművel (3,5 tonna összteherbírású, tehát engedélyhez nem kötött) közúti árufuvarozást végez. Saját vevői részére a kft.-től megvásárolt árut szállítja ki. A sofőr a kft. munkavállalója, aki raktárosi és gépkocsivezetői munkakört tölt be. Kérdésem: ha a munkavállaló gépkocsivezetőként árut szállít napi 6 órát meghaladó időtartamban, elszámolható-e a 3000 forint napidíjátalány adómentesen?

    Kérdés

    "A 437/2015. kormányrendelet 5. §-a szerint a 6 órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíjátalány 3000 forint." Kérdésünk: a fenti rendelet szerinti munkakörben foglalkoztatott dolgozóink részére adható-e 3000 forintnál kevesebb, de minden munkavállalóra egységes napidíjátalány? Köszönettel: Ecker Dániel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogy egy munkavállalónkkal megegyeztünk, hogy ügyeleti pótlék helyett havi ügyeleti általányt fizetünk neki. Havi munkaidőkeretben van foglalkoztatva az illető, teljes munkaidőben, általános munkarendben. A havi ügyeleti általányt a munkaszerződés-módosításban rögzítettük, az összeget beleírtuk, azonban a teljesítendő órát nem, mivel az havi szinten változhat. Ha például júniusban 168 óra a kötelező, de a munkáltató elrendeli az ügyeletet 16 órában pluszban, azaz így már 184 órát dolgozna le, akkor kell fizetnünk a rendkívüli munkavégzésért? Vagy a havi átalány "terhére" megy a 16 óra, és csak az éves rendkívüli munkavégzés óraszámából kell levonni? Ebben a 16 órában nem kell ténylegesen dolgoznia, a telephelyen kell lennie. Amennyiben munkavégzésre kerülne sor, abban az esetben az átalányon felül jár a munkavállalónak pótlék, és a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint kell eljárnom? Válaszukat előre is köszönöm!

    Cikk

    A munka törvénykönyve nagy teret enged a munkaviszony szerződéses szabályozásának, azaz a törvény rendelkezéseitől való eltérésre a munkaszerződésben is. Ennek keretében akár a munkavállaló hátrányára is meg lehet állapodni, feltéve, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi. Ha a munkáltató kalkulál ezekkel a lehetőségekkel, anélkül tudja ésszerűen a gazdálkodásához, a cég sajátosságaihoz igazítani a jogviszonyt, hogy a munkavállalót ténylegesen hátrány érné, miközben saját mutatói is javulnak.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Néhány dolgozónknál havi fix alapbér mellé túlóraátalány bevezetését tervezzük. A kérdésem az lenne, hogy az átalány összegének meg kell-e jelennie a távolléti díjban? A munkajogászunk szerint az átalány havi fix, "kőbe vésett" összeg, amit minden hónapban teljes egészében meg kell kapni a dolgozónak. De, ha azt a távollét idején is kapja, akkor nem lehet bent a távolléti díjban, hiszen akkor duplán megkapná. Hogyan kell értelmezni a jogszabályt? Köszönettel: Kiss Veronika

    Kérdés

    Tisztelt Szakértô! 2016. évtôl lehetôség nyîlik darabszámalapú átalánydîj-fizetésre a személygépjármûvek és a motorkerékpárok termékdîjköteles alkotórészei esetében. Kérdésem, hogy ha a vállakozás esetenként tehergépjármûvel is kereskedik, akkor nem választható az átalánydíj fizetése? Meddig kell bejelenteni a termékdîjátalány-fizetés választását, illetve, ha maradunk az általános szabályok szerinti termékdîjfizetésnél, szükséges- e bejelentést tenni az adóhatóság felé? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Megvásárolt üzletrész árfolyama

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Fejlesztési tartalék felhasználása

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Üzletrész-ajándékozás

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media