hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Pontgyűjtő kártyák beváltása – áfa- és szja-vonzatok

  • adozona.hu

Elfogadhatja-e vásárlásnál a pontgyűjtést indító cég a pontokat fizetőeszközként? Hogyan kell az árbevétel és az áfa körében kezelni a kedvezménypontok felhasználását? Az szja tekintetében hogyan kezelendő a vásárlás? – kérdezte egyik olvasónk. Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy tevékenységi kört váltó kft. vegyes kereskedelem (élelmiszer, kávé, alkohol, festék, műszaki tárgy, műtrágya stb.) és büfé (éttermi) szolgáltatással szeretne foglalkozni. A partnerei részére pontgyűjtő hűségkártyát bocsátana ki, amely nem cég, hanem magánszemély nevére szólna. A kártyán minden vásárláskor az érték 10%-át írná jóvá kedvezményként (egy pont – egy forint).

Az első vásárláskor a teljes vásárlási értéket ki kell fizetni, a kedvezményt felírják a kártyára. További vásárlásoknál a pontok (elévülési időn belül) korlátlanul felhasználhatóak az üzletben vagy a büfében (étkezésre, kávéra, italra, alkoholtartalmúra) is.

Kérdés: 1.) A vevő teljes vételárat például bruttó 127 forint (100+27) fizet, amely után 12,7 kedvezménypontot írnak jóvá. Helyes-e, ha a következő vásárlásnál a pontokat fizetőeszközként elfogadjuk, akár részben, akár a teljes vásárlási értékre (külön gyűjtőbe ütve)? A hűségpontok beválthatók-e kávé és alkoholtartalmú italok értékesítésénél, és hogyan kell az árbevétel és az áfa körében kezelni a kedvezménypontok felhasználását?

2.) Szja tekintetében hogyan kezelendő a vásárlás, ha a céges vásárlások során szerzett pontokat magánszemély szükségletei (étkezés, tartós élelmiszer, kávé) beszerzésére használja fel?

3.) Melyek azok a törvényi rendelkezések, amelyek ezeket szabályozzák?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Nem tartoznak az adó alapjába azok az engedmények, amelyek az értékesítés teljesítésekor már ismertté váltak, azaz az árengedményre jogosító feltételek bekövetkezte a felek számára ismertté, s így az ellenérték megállapításában érvényesíthetővé vált. Ezek az engedménytípusok a következők:

– az olyan ár-, díjengedmény vagy ár-, díjvisszatérítés, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak,
– a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény, pl. a korábbi beszerzések mennyiségére tekintettel.

Üzletpolitikai célú az árengedmény, ha az árengedmény nyújtójával független féllel is azonos feltételek mellett kötött vagy köthető, más független fél számára is ésszerűen elérhető megállapodásban az engedmény előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény adó nélküli összege kisebb, mint az árengedményre jogosító értékesítések nettó ellenértéke.

Az Áfa törvény a fenti engedmények esetén biztosítja azt a lehetőséget is, hogy az árengedmény nyújtójának döntése alapján, azonban a termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybevevőjével kötött előzetes megállapodás alapján, az árengedmény sem az értékesítéskor, sem utóbb nem csökkenti az adóalapot, hanem a nyújtott engedmény összegének terhére akár az árengedmény nyújtója, akár más teljesít értékesítést.

A rendelkezés tehát a kereskedelmi gyakorlatban elterjedt pontgyűjtő kártyák áfaelszámolását biztosítja, melynek alapján a gyűjtött pontok beváltása történhet egy értékesítőnél, illetve – az értékesítők előzetes megállapodása alapján – a bármelyiküknél eszközölt vásárlások során gyűjtött pontok „beválthatók” más, a megállapodásban részt vevő értékesítőnél is.

A pontok felhasználása számlában adott engedménynek minősül és ekként is kell kezelni (Áfa tv. 77. §).

Bevételnek számít az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként vagy ezek előlegeként befolyt vagy váltóval kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték, továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg – valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételével kell meghatározni. Nem kell azonban bevételként figyelembe venni a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget (Szja tv. 2. számú melléklet I. 1. pont).

(A fenti válaszok a részletek teljeskörű ismerete hiányában voltak adhatók a feltett kérdésekre.)
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink