Tisztelt Szakértő! Írországi partner esetén, ahol a felek időszakonkénti elszámolásban állapodtak meg, az áfatörvény 58. vagy az 60. §-a alapján kell a fizetendő adót megállapítani, és azt a bevallásokban szerepeltetni? (Példa: számlázott időszak: 2019. október; számla kelte: 2019. december 10.; fizetési határidő: 2020. február 8.)
Tisztelt Szakértő! A 2020. július 1-jétől érvényes jelentéssel kapcsolatosan kérdés merült fel, hogy ha elrontjuk a számlákat, el kell-e juttatni a partnernek az eredetileg kiállított és a rontott számlát? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az eredeti és másodpéldányt összetűztük a rontott számlával, és nem adtuk oda a partnernek. A bejövő rontott számlákat le kell-e jelenteni a NAV felé áfabevallásban? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk, egy alapítvány, alanyi áfamentes. Rendelkezik közösségi adószámmal. Szlovákiából vett igénybe szolgáltatást. Ebben az esetben összesítő nyilatkozatot és áfabevallást is kell benyújtania? Meg kell fizetnie az áfát, és nem vonhatja le? Jól godoljuk? A számla nettó áron került kiállításra, az eladó is rendelkezik közösségi adószámmal. Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság több, más jellegű tevékenység mellett egészségügyi szolgáltatásokat is nyújt. Ez utóbbi ellenértékét részben az igénybevevő magánszemélyek fizetik meg, amely összeget beütnek a pénztárgépbe adómentes bevételként. Ezt egészíti ki a NEAK a gazdasági társaság által benyújtott elszámolás alapján, tehát kvázi ez is árbevételnek minősül. Kérdésem az lenne, hogy ezt az összeget ki kell-e számlázni a NEAK felé, és amennyiben igen, milyen teljesítési dátummal? Ha pedig nem, úgy szükséges-e szerepeltetni az áfabevallásban az elszámolási bizonylat alapján? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi jogeset kapcsán merültek fel kérdések, melyek tisztázásában kérem az Önök segítségét. Van egy kft., mely használt és új elektronikai termékek értékesítésével foglalkozik. Így a kft. bejelentkezve a különbözeti adó hatálya alá – mely fő szabályként kötelező – különbözeti áfásként értékesíti a használt termékeket egyedi nyilvántartást vezetve. Azonban most van egy új németországi partnere, mely nagykereskedő és onnan kerül használt elektronikai cikk behozatalra. A kapott számlán adó nem kerül felszámításra (0 százalék) és mindkét fél közösségi száma feltüntetésre kerül. Továbbá az alábbi szöveg: "Es handelt sich hierbei um eine steuerfreie innergemeinschaftliche Lieferung. Ihre USt.-IdNr.: HU……… Es handelt sich nach ElektroG um gebrauchte, funktionsgeprüfte Ware die ggf. mit Schönheitsfehlern behaftet ist. Jedes Gerät trägt einen Aufkleber mit Seriennummer, Bezeichnung und Marktwert." A németországi partner nyilatkozatot – hogy viszonteladóként jár el – nem ad a kft. részére, ugyanakkor minden esetben használt termékekről van szó. A németországi partnerről további információk nem állnak rendelkezésre. Az ügyletben tekinthető-e a beszerzés különbözeti áfás beszerzésként a két EU-partner között, melyet az áfabevallásban nem kell feltüntetni? Vagy eu-s beszerzés, melyet az áfabevallás 14. és 69. sorában feltüntetésre? A kft. helyesen jár-e el, amennyiben ezen ügylet kapcsán vásárolt termékeket különbözeti áfásként értékesíti Magyarországon? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértők! Technikai jellegű kérdésem lenne. Alanyi adómentességet választó katás egyéni vállalkozó közösségen belül szolgáltatást nyújt. Ebben az esetben, ha jól tudom, ő nem alanyi mentes minőségében jár el, és havi 65-ös bevallást kell beadnia A60-assal együtt. Ő ebben az esetben a speciális adózói körbe tartozik? Ha igen, akkor 65-ös bevallásban mit választ mint adózói státuszt? A kitöltési útmutató alapján az 1-est kellene választani, mert akkor töltheti ki az ide vonatkozó 01-03. lap 92-es sorát. Viszont az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel, közösségi adószámmal viszont igen, tehát nem felel meg az 1-es kategóriának, ami "Közösségi adószámmal rendelkező, áfaalanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy". Más kategória, ahol az illető közösségi adószámmal rendelkezik, nincs. Mit nem veszek észre?
Tisztelt Szakértő! 2020. január 1-jétől egy nonprofit kft. kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat. Az áfaalanyiság változása miatt áfakorrekciót kell végrehajtani az áfatörvény 135. paragrafusa alapján az ingóság és ingatlan tekintetében is. Az ingatlan esetén ez több mint 10 millió forint fizetendő áfát jelent, ami építkezés végett 2016-2018. közötti időszakban került visszaigénylésre. A végleges használatba vételi engedély 2018. novemberi keltezésű, ekkor történt meg az ingatlan aktiválása is. Jól értelmeztük-e, hogy már a 2019. évi utolsó időszaki (negyedéves) '65-ös bevallásban ennek az összegnek az 1/20-ad részét kell a fizetendő oldalon szerepeltetnünk, és a 20 éves követési idő miatt 20 éven keresztül kell soron kívüli áfabevallást benyújtanunk? Ha igen, akkor a korrekció miatt visszafizetendő összeget hogyan kell könyvelnünk? Az építkezés miatt voltak fordítottan adózó munkálatok is, ezeket hogyan kell kezelnünk? Ráfordításként, vagy – mivel tudjuk, hogy melyik eszköz után milyen összegű áfát kell visszafizetnünk – aktiváljuk 2019.12.31-ei dátummal az adott tárgyi eszközre értéknövekedésként? 2019-ben kell a visszafizetendő áfát egyösszegben, ráfordításként elszámolni, vagy van mód elhatárolásra 5, illetve 20 évre, hogy ne vigye ekkora veszteségbe az évet? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk német partnerénél, Németországban úgynevezett konszignációs raktárt üzemeltetünk 2005 óta a partner kérésére, amelyet ők kezelnek. Napi jelentést kapunk a beérkezett és a kivételezett termékekről, a kivételezett összegről hetente ők állítják ki a számlát, fizetendő 19 százalékos mértékű adótartalommal. A jogszabályoknak megfelelően Németországban bejelentkeztünk, német adószámot kaptunk. Mi kiszállításkor számlát készítünk: a magyar adószámos cégünk a német adószámos cégünk részére (közösségen belüli értékesítés, áfa nélkül). Ezt a számlát a magyar áfabevallásunkban szerepeltettük (1965A-01-01 02 sor), illetve az A60-as nyomtatványon is jelentettük, valamint az intrastat jelentésben mint kiszállítás. Havonta németországi adóbevallást is készítünk a német adószámos cégünk részére: a kiszámlázott összeget a német adóbevallás 81-es sorában , illetve a fizetendő áfa összegét befizetjük a német adóhatóság részére. A kiszállítás összegét a 89-es sorban jelentjük, illetve a német intrastat jelentést is ezen összeggel készítjük el. Kérdésem: 2020 január 1. után hogyan járjunk el a számlázás és a bevallások során?
Mi történik, ha egy kft. az Európai Unión belül gépjárművet vásárol, amely megsérül, majd a kft. ezt forgalomba helyezés nélkül továbbértékesíti szintén uniós tagállamba? Az áfa elszámolása ebben az esetben hogy történik szabályszerűen? Olvasói kérdésre Nagy Norbert okleveles adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az áfabevallás részét képező belfödi tételes összesítő jelentés kapcsán szeretnék egy kérdést feltenni, Adott egy telefonszámla, mely után 70%-30% arányban gyakorolok levonási jogot, azonban a számlán a szokásos tételeken felül egy adómentes, biztosításról szóló sor is szerepel. Ebben az esetben a számla teljes adóalapját szükséges feltüntetni az M lapon, vagy csak az áfás rész adóalapját? Köszönettel.
Közzétette honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2020-as áfabevallás tervezetét, amely kiegészül a behajthatatlan követelés elszámolásával összefüggő nyilatkozati lappal.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. EU-n belüli tagországból vásárolt egy gépjárművet. A gépjármű útközben megsérült. Ezt a gépjárművet továbbértékesítette szintén uniós tagországba. Minden partnernek van közösségi adószáma. A gépjárművet nem helyezték forgalomba. Az áfabevallásban ezt melyik sorba kell beállítani? A vásárlásnál is és az eladásról is áfamentes számlákat állítottak ki. Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi áfamentes egyesület (külföldről, EU-ból) szerez be tárgyi eszközt, melynek értéke nem haladja meg a 10 ezer eurót. Ebben az évben még nem volt külföldi beszerzése. Rendelkezik közösségi adószámmal. Internetes rendelés útján szerzi be az terméket, a rendeléskor meg kell adnia a közösségi adószámát. Ebben az esetben Magyarországon kell áfabevallást készíteni és áfát fizetni? Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Üdvözlettel: DM-ADÓ Iroda Kft Czabai Ibolya
Az általánosforgalmiadó-bevallások ellenőrzésre történő kiválasztásának egyik jellemző oka az, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eltérést tapasztal a befogadott számlákról a bevallás részeként benyújtott ’65M-es lapok (Összesítő jelentés) és a számlakibocsátók online számlaadat-szolgáltatása között, olvasható a NAV oldalán.
Tisztelt Szakértők! Adott egy főállású őstermelő és egy nem főállású őstermelő, aki egyben nem főállású katás egyéni vállalkozó is. Jelenleg mindketten kompenzációs felár mellett alanyi adómentességet választottak általános forgalmi adó tekintetében. 2020.01.01-től családi gazdaságot kívánnak létrehozni ketten, úgy hogy az eddig főállású őstermelő lesz a családi gazdaság vezetője. A családi gazdaság vezetője január 1-jétől az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint szeretné meghatározni. Jól gondolom, hogy mindketten kötelesek az áfafizetési kötelezettségüknek azonos módon eleget tenni, tehát január 1-jétől mindkettőjüknek „áfásnak” lenni? Ha mindketten „áfások”, akkor mivel 1-1 „áfás” adószámmal rendelkeznek, és mindkettőjük állít ki számlát a saját nevében, illetve a nem főállású tag egyéni vállalkozó, így mindketten kötelesek áfabevallás tenni? A mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeikkel és költségeikkel mindkettő tag az szja-bevallás „12”-es lapján számol el, függetlenül attól, hogy a nem főállású tag egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya? A nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeikkel és költségeikkel az egyéni vállalkozó a kisadózókra vonatkozó szabályok szerint, a főállású tag pedig önálló tevékenységből származó jövedelemként számol el az szja-bevallásában? Köszönettel, Kiss Zoltán
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték