6895 találat a(z) Áfa cimkére
Földeladás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Általános adózói minősítésű kft. eladna üres belterületi földet. (Áfa nélküli számlával vette.) A számlát áfával vagy anélkül kell kiállítani? Köszönöm válaszát.
Ingatlan továbbértékesitése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárol egy régi lakóingatlant magánszemélytől/szervezettől továbbértékesítés céljából. Az ingatlan mentes az áfa alól. Felújításokat végez rajta, anyag és alvállalkozói számlákat számol el. Az anyag áfája visszaigényelhető? Ha a kész ingatlant eladja, áfamentesen állíthatja-e ki a számlát, ha a vevő akár magánszemély, akár szervezet? Mi van a telekhányad áfájával? Mi van az áfával, ha van garázs, kocsibeálló vagy üzlethelyiség is a földhivatali igazoláson? Köszönettel: Fidler Gáborné
Reprezentáció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég karácsonyi bulit szervez. Ételt, italt rendel, és a cég székhelyén rendezi meg a bulit. Az ételt és italt reprezentációs költségként kell elszámolni? S ha helyiséget bérelne, akkor a bérleti díj áfáját visszaigényelhetné?
Reprezentáció áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: ha egy társaság vásárol kávét, ásványvizet, üdítőt, hasonlókat abból a célból, hogy az időnként hozzá érkező üzleti partnereit megvendégelje, az reprezentációnak minősül-e, és az ilyen jellegű kiadások áfája levonásba helyezhető-e, illetve kell-e bármilyen közterhet fizetni ezen számlák elszámolása után? Változik-e erre a kérdésre adott válasza akkor, ha a saját dolgozók felfrissülését szolgálják ezek a kiadások, illetve akkor, ha rendezvényt szervez a cég, melyre üzleti partnereit várja és ott látja vendégül őket, esetleg valamilyen hidegtállal vagy hasonlóval? Azt is szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha a cégvezető üzleti utazáson vesz részt, és ebből az alkalomból számolnak fel neki akár a bérelt szálláson ételt-italt, akkor ezen kiadások miképpen számolhatók el, az áfájuk levonható-e, illetve van-e közteher jellegű kiadás az ilyen költségek után? Illetve mi a helyzet azokkal a kiadásokkal, melyeket egy vendéglátóhelyen fizetnek ki üzleti partnerek vacsorája vagy ebédeltetése miatt? Válaszát előre is köszönöm.
Építési telek áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A korábban szántóként használt ingatlant kivették a művelési ágból, és a földhivatali nyilvántartásban „művelési ágból kivett közútként” szerepel. A terület tulajdonosa ezt értékesíteni tervezi. A vevő tervei szerint közút fog létesülni ezen a területen. Az értékesítés áfavonzatának meghatározása okoz némi fejtörést. Véleményem szerint az áfatörvény 259. § 7. pontja szerint építési teleknek minősül. Ezért a 86. § (1) bekezdés k.) pontja alá nem tartozik, tehát kívül esik az áfamentes körön, azaz a normál áfamértékkel (27%) adózik. Kérdésem: helyes következetésre jutottam-e?
Építkezés 5 millió forint áfa-visszaigénylés
Kérdés
Önerőből építkezésbe fogtunk. Vettünk egy bontásra ítélt házat, és az alapokig le is bontottuk. A helyére, és egy még egyszer akkora területre egyben egy új családi házat tervezünk felépíteni. Az új részt teljesen az alapoktól kezdve építik együtt a régi résszel, hiszen ott is elbontatunk mindent. Új falak, nyílászárók, tető, új közüzem kerül bevezetésre. A hőszivattyú miatt geoáramot vezetünk be, a régi gázcsövet kibontjuk. Az építkezés 300 négyzetméter alatti, egyszerűsített bejelentéshez kötött építési tevékenységről van szó. Az e-naplót megnyitottuk. Nem generálkivitelezővel építtetünk, hanem külön szerződünk egyes nagyobb munkákra. Az építkezés befejezésekor tudomásulvételi eljárás keretében vehetjük birtokba az új házat. A kérdésem, hogy a nevünkre szóló építési szolgáltatásról, építési anyagokról, tervezői díjról, nyílászárókról, hőszivattyúról szóló számlákból maximum 5 millió forint erejéig jogosultak vagyunk-e az áfát visszaigényelni? Megítélésem szerint a többi feltételnek megfelelünk. Válaszukat előre is köszönöm! Németh Mariann
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi engedményezett követelésről szeretnék kérdezni, hogy vajon számlát kell-e kiállítanom, és ha igen, áfásan vagy áfamentesen? Az egyik ügyfelünknek van egy engedményezett követelése, amit kifejezetten bizonytalan megtérülésű követelésként vett meg, ki is fizette, egy folyamatban lévő perben érvényesíteni kívánt követelést tartalmazott. Ami lényeges: az eredeti jogosult, akitől ügyfelünk a követelést megvásárolta, felszámolási eljárásban volt hitelező, ahol a hitelezői igénye kielégítéseként ezt a peresített követelést kapta meg, tehát az ügyfelünk ennek a hitelezőnek a helyébe lépett, és viszi tovább a peres eljárást. Maga az engedményezés mindenben megfelel a jogszabályoknak, a Ptk.-nak és az áfatörvénynek is. Az engedményezett követelés, ami miatt folyik a per, egy meg nem fizetett bérleti díjról szól, ami áfás. A kérdésünk az lenne, ha a pert megnyernék, abban az esetben meg kell fizetni az engedményezés vételára és a kapott összeg közötti érték áfáját? Miután kifejezetten bizonytalan követelésként vette meg a cég a követelést, pernyertesség esetén biztosan többet kapnának, mint amennyibe a követelés megvásárlása került. Ügyfelünk – aki a követelést megvásárolta – nem tette áfássá az ingatlan bérleti díját a 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján, tehát csak áfamentesen tudná leszámlázni. Ebben az esetben az ítéletre utalva fogok kiállítani áfás számlát? Válaszukat előre is köszönöm.
Munkahelyi étkeztetés áfakulcsa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne. Egy vállalkozó vendéglátással foglalkozik oly módon, hogy egy munkahelyen főz, ezt értékesíti a cégnek havonta egy számlában elszámolva/leszámlázva. A cég (amely a vállalkozástól ezt a vendéglátási szolgáltatást megvásárolja) a szolgáltatást saját dolgozóinak munkahelyi étkeztetésként cafetériában adja. Kérdésem, hogy a vállalkozó hány százalékos áfa felszámításával adhatja el a szolgáltatását a cégnek? A cég részéről felmerült az, hogy ez a szolgáltatás nem tartozik a kedvezményes, 18 százalékos kulcs hatálya alá, mivel munkahelyi étkeztetésnek minősül, így csak 27 százalékos áfával számlázható le. Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlanértékesítés tulajdonjog-fenntartással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a tulajdonában lévő ingatlant értékesíti. Az ügylet fordított adózású (használt ingatlan, adókötelessé tétel, adóalanyok a felek). A vételár kifizetése szerződés szerint az alábbiak szerint történik: – A szerződés megkötésekor előleg utalása az eladó bankszámlaszámára. – Majd további két részletben, szintén az eladó bankszámlaszámára 2017.12.29-ig kell kiegyenlíteni a teljes vételárat. A foglaló után fizetett két vételárrészlet nincs nevesítve a szerződésben, és az sem, hogy az előleg vagy vételárrészletnek minősül-e. A birtokba adás, illetve a tulajdonjog-bejegyzés nem történt meg, az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés: "Eladó a szerződés aláírásával ahhoz járul hozzá, hogy a jelen adásvételi szerződés benyújtásával az Inytv. 47/A § (1) bek. b) pontja alapján a Földhivatal az eljárást vegye nyilvántartásba, és tartsa függőben az Eladói Bejegyzési engedély benyújtásáig, de legfeljebb 2018.01.17. napjáig. Eladó a teljes vételár kiegyenlítésével egyidejűleg külön nyilatkozatban köteles feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adni ahhoz, hogy Vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba vétel jogcímén minden további megkérdezés nélkül bejegyzésre kerüljön. (Bejegyzési engedély)." Kérdéseim a következők: 1. Az ingatlanértékesítés számlázása mikor, milyen dátumokkal kell, hogy megtörténjen? Áfa szempontjából mi a teljesítés napja? 2. Foglalóról/előlegről/részletről kell számlát kiállítani? 3. Sztv. szempontból mi az ingatlan kikerülésének napja?
Üzlethelyiség-eladás
Kérdés
1999-ben vett a bt.-m egy üzlethelyiséget 4,6 millió forint plusz áfáért. Meg akarom szüntetni a bt.-t, és úgy gondolom, én mint magánszemély megvenném 8 millió forint körüli összegért az üzlethelyiséget. Kérdésem: kell-e még a bt.-nek áfát fizetni, mivel a nyilvántartás szerint 100 forint értékű az ingatlan? Vatai Imre
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari vállalkozás építésiengedély-köteles munkára kapott megbízást alvállalkozóként. A munka elkészült, a különböző ütemekről részszámlák lettek kiállítva, melyek mindegyike fordított áfás. Egy utolsó számla azonban még nem lett kiállítva, és a számlát most állítanánk ki, de a kivitelező már megkérte és meg is kapta a használatbavételi engedélyt. Azt kérdezném, hogy az utolsó számlát még mindig ki lehet-e állítani fordított adózással, vagy fel kell számítanunk az áfát, és egy 27 százalékos áfatartalmú számlát állíthatunk már csak ki? Válaszát előre is köszönöm.
Megjelent a decemberi VálaszAdó
Cikk
A vállalkozások jelentős része működéséhez hitelt, pénzügyi lízingszolgáltatást is igénybe vesz. Érdemes tehát azzal is tisztában lenniük, hogyan kell kimutatni a könyvekben a hitel- és kölcsönügyleteket és a pénzügyi lízinget, miként kell elszámolni a kapcsolódó gazdasági eseményeket.
Kúria
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Érdeklődni szeretnék, hogy az alábbi cikkben említett ítéletről lehet-e többet tudni azóta? http://adozona.hu/afa/Potyara_fizettek_afat_A_Kuria_dont_az_ingye_2AGE34 Köszönettel.
Ingatlanértékesítési számla javítása
Kérdés
Egyik ügyfelünk ingatlanértékesítésére áfakötelezettséget választott. Július hónapban értékesített egy két évnél régebbi ingatlant, de a számlát fordított adózás helyett egyenes adóval állította ki. A vevő adóalany, kifizette a számlát, levonásba helyezte az áfát, az eladó bevallotta és befizette az áfát. Ki kell-e javítani a számlát, illetve kell-e önellenőrzést benyújtani?
Közösségi ügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közösségi beszerzéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni: Adott egy általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó áfaalany. Szlovákiából szerez be gépcsomagot. Közösségi adóalanytól szerzi be a közösségi szabályoknak megfelelően, mindkét adóalany rendelkezik közösségi adószámmal. Beszerzési számlák átutalással kerülnek kiegyenlítésre, majd egy-két héten belül szállítják haza a gépcsomagot (használt traktor, pótkocsi stb...). A termék kiegyenlítését követően a magyar adóalany elkezdi hirdetni a beszerzett árut, annak ellenére, hogy az áruk folyamatosan kerülnek hazaszállításra. Előfordulhat, hogy a még Szlovákiában lévő árut szlovák közösségi adószámmal rendelkező adóalany megvásárolná. A termék már a magyar adóalany tulajdonában van, de még Szlovákiában az eladó telephelyén. Ez esetben a magyar adóalany eladhatja-e áfa felszámítás nélkül, közösségi adószám tulajdonában a szintén közösségi adószámmal rendelkező szlovák adóalanynak? Az áru mozgása ez esetben a közösség területén Szlovákiában történik. A magyar adóalany hogyan jár el kellő gondossággal, az ügyletnek milyen mellékletei kellene hogy legyenek (CMR bizonylat nem lenne, mert a szlovák vevő szállítja el Szlovákiából a magyar tulajdonú árut, illetve ez esetben ugye ekáer kötelezettség sincs ). A magyar adóalany részéről mikor továbbadja a szlováknak, kell-e valamit a számlára pluszban ráírni, és áfa nélkül lehet-e ez esetben számlázni a közösségi ügyletnek megfelelően. Köszönettel:
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
