95 találat a(z) értékvesztés cimkére

Adott előleg, Beszámoló/értékvesztrés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az adott előlegek (szolgáltatásra) között szereplő tételekről szeretnék álláspontot kérni, melyek pénzügyileg rendezésre kerültek, azonban teljesítés nem történt meg, a partner adószámát pedig 2019-ben törölték. A partnert nem tudjuk elérni, NAV végrehajtás is van a vállalkozás ellen. Véleményem szerint nem mutathatjuk ki az előlegek között a 2018. évi beszámoló összeállítása során, mivel a jelenlegi formációk szerint a szolgáltatás teljesítése nem fog megtörténni. Előleg kerülhet értékvesztésre? (Számviteli törvény: 55. § (1) bekezdése alapján, azonban pénzügyileg rendezésre kerültek az előlegek!) Ha esetleg felszámolásra kerül a vállalkozás, és nem tudják visszatéríteni, akkor behajthatatlan követelésként írható le? (Ebben az esetben 2018-ban, mint előleg kimutatható a könyvelésben, tudva, hogy ennek rendezését lehetetlennek tartjuk.) Köszönöm szíves válaszukat.

Befektetések utáni értékvesztés Kérdés

Tisztelt Adózóna! A következőkben szeretném a segítségüket kérni. Egy zártkörű részvénytársaság (zrt.) évek óta veszteséges, a saját tőkéje csak a tagi pótbefizetéseknek köszönhetően tartja a kötelező szintet. 1. A zrt.-ben kisebbségi – 25% vagy az alatti – tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos értékvesztést szeretne képezni a részvények után (illetve kft. esetében az üzletrész után). A képzett értékvesztéssel mindenképp meg kell növelni a taoalapot? 2. A zrt. közgyűlése minden évben úgy határozott, hogy a a társaság hosszú távú veszteséges működését tagi kölcsönökkel finanszírozzák. A kisebbségi tulajdonos(ok) képezhetnek-e az általuk adott tagi kölcsön után értékvesztést? Az adott tagi kölcsön után képzett értékvesztéssel meg kell növelni a társasági adó alapját? 3. Képezhető értékvesztés a tagi pótbefizetések után? Köszönöm! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor

Devizás követelés átértékelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy peresített devizás követelésre 100 százalékban értékvesztést számoltunk el 2016-ban. 2017-ben nem értékeltük át a követelésünket. 2018-ban szeretnénk az év végi átértékelést végrehajtani a következők szerint. Először a követelés átértékelése történik meg, aminek az eredménye az összevont átértékelés jellegének megfelelő 87-97 főkönyvi számlára kerül, majd ezt követi az értékvesztés elszámolása szintén 100 százalékban, ennek eredménye 86 ráfordítás lenne és adóalap-növelő. Helyesen járnánk el? Köszönettel: E.Dóra

Tao-alap számítása értékvesztés esetén Kérdés

Egy kft. egyszerűsített végelszámolás mellett döntött, melynek kezdő napja 2019.01.01-je, mikrogazdálkodói beszámolót készít. 2016-ban vevői számla követeléshez kapcsolódóan értékvesztést számolt el a könyvekben 562 ezer forint értékben. A tao-alapot növelte 562 ezer forinttal. 2017-ben elszámolt további 1 722 ezer forintot értékvesztésként, a tao-alapnál a csökkentő tétel 296 ezer forint volt, tao-alap növelő: 1 722 ezer forint. 2018-ban megállapodott a vevővel, aki hajlandó volt fizetni 1 500 ezer forintot a teljes 2 284 ezer forintos tartozásért. A kft. a követelést a könyveiből kivezette. A 1871-es záró bevallásban mennyi lesz a tao-alap csökkentő, illetve a növelő tétele? Köszönettel, CsK

Elévült követelés leírása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Követelésünk 2018-ban elévült, 100%-os értékvesztést számoltunk el rá a korábbi években az adóalap növelése mellett. 2015-17. között a követelés 20%-ával (összesen 60%-kal) csökkentettük az adóalapot. 2018-ban kivezetem a követelést (vevő, vevők értékvesztése), ezzel a könyvekben megszűnik mind a követelés, mind az elszámolt értékvesztés. Hogyan módosul az adóalap? Tekintettel arra, hogy az elévült követelés társaságiadóalap-növelést eredményez, a korábban elszámolt (60%) adóalap-csökkentést most növelő tényezőként kell beállítanom?

Értékvesztés miatti adóalap-korrekció (tao) Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016-ban elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 90 százalék értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20 százalékával nem csökkentettük az adóalapot. Például 1000 forint Ft a követelés értéke, elszámolva 900 Ft (90%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20 százalékkal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 900 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2018-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés 100 százalékban behajthatatlanná vált, akkor az egyéb ráfordításként 2018-ban elszámolt 100 Ft összeg elismert költség/ráfordítás, és így nem növeli az adóalapot, viszont a tao-törvény 7. § (1) n) alapján a 900 Ft nyilvántartott értékvesztés csökkenti. Helyesen gondolkozunk? Mi a helyzet, ha a követelés elévült? Ekkor a 100 Ft hitelezési veszteség a 3. sz. melléklet alapján adóalap-növelő, a kérdésünk csak annyi lenne, hogy a nyilvántartott értékvesztés jelen esetben szerintünk nem csökkenti az adóalapot, hisz nem felel meg a „behajthatatlanná vált rész” kitételnek. Jól gondolkodunk? Ennek megfelelően – hasonlóan ahhoz az esethez, ha egyáltalán nem számoltunk volna el értékvesztést a kérdéses követelés után – végeredményben az elévült követelés 100%-a (90+10) kerülne vissza az adóalapba, csak különböző években. Ha 2017-ben csökkentettük volna az éven túli követelés 20 százalékával a tao-alapunkat, akkor ezzel a 2018-as adóalapot vissza kell valamilyen formában korrigálni, vagy ezt kvázi „megnyertük”? Válaszukat előre is köszönöm.

Szerzői díjak elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Könyvkiadással foglalkozó társaság a szerzőtől több évre megvásárolt felhasználási jogot csak az első kiadásnál veszi figyelembe az önköltség meghatározása során. A további utánnyomásoknál már nem számol, csak az akkor felmerülő nyomdai költségekkel. Amennyiben a szerzői díjakat az immateriális javak között veszik állományba, az értékcsökkenést miként kell számításba venni-e az önköltség meghatározásánál a következő években, figyelembe véve azt is, ha egy adott évben nem történik utánnyomás? Mi a teendő, ha az elfekvő készleten lévő könyvre már értékvesztést kell elszámolni, de még mindig merül fel értékcsökkenés a szerzői díjjal kapcsolatban?

Pénzforgalmi áfa hitelezési veszteség esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény XIII/A fejezete szerint kiállított vevőszámlákra korábbi években elszámoltunk 100 százalékos értékvesztést. Most a számlák egy részét átutalták, a többiről megállapodás alapján lemondott a társaság. Az értékvesztés részbeni feloldása megtörtént az utalással azonosan, időben és értékben. A pénzügyileg teljesült vevőszámlák fizetendő áfája bevallásra és befizetésre került. A megegyezés szerint a maradék vevőszámlákat végleg kivezetjük a nyilvántartásból. Arra további utalás nem várható. A kérdés, hogy a kivezetésre kerülő vevőszámlák áfatartalmát be kell fizetni a költségvetésbe, vagy nem? Ha nem, akkor hol kell kimutatni a mérlegben? Jelenleg a 479-es főkönyvi számla követel oldalán van a nyitott vevőszámla áfatartalma. Köszönettel: Soltész Nóra

Értékvesztés elszámolása Kérdés

http://adozona.hu/kerdesek/2018_3_9_Ertekvesztes_elszamolasa_tjv Tisztelt Adózóna, Szeretnék visszatérni a fenti url-ben feltett kérdésemre. Ügyfelem mikrogazdálkodói beszámolót készít. 2016. évi 7 db számlakövetelés összértéke: 2200 e Ft volt, a 2016. évi mérlegben elszámoltunk 560 e Ft értékvesztést. A vevő 2018.03.05-én utalt (a 2017. évi mérleg készítés előtt) a fenti követelés ellenértékeként 1500 e Ft-ot, ezzel ügyfelem a teljes követelést elismerte, további követelése nincs. A kérdésem arra vonatkozott, hogy a jelenleg készülő, 2017. évi mérlegben szükséges-e értékvesztést elszámolni 1500 e Ft-ig? Esetleg vissza kell-e írni a kifizetettség miatt az eddig elszámolt értékvesztést a mikrogazdálkodói besz. tv. 10. § (4) bekezdés szerint? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel, CsK

Értékvesztés elszámolása Kérdés

Ügyfelem mikrogazdálkodói beszámolót készít. A 2016. évi mérleg elkészítésekor a törvény szerinti értékvesztést számoltam el vevőkövetelésre. Ugyanezt a vevőkövetelést a 2017. évi mérleg leadásáig (2018-ban) a vevő 85%-ig kifizette, ezt ügyfelem elfogadta, további követelése nincs. Mennyi értékvesztést kell elszámolni a 2017. év végén? Csak a 85%-ig vagy többet is lehet? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK

Befektetési jegy Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az egyik ügyfelem euróért vásárolt 12137 darab befektetési jegyet. A vásárláskori árfolyam 318,54 forint/euró volt. Átértékelésnél, mérlegfordulónapon az euróárfolyam 310,14 forintra csökkent. A 12137 darab befektetési jegy piaci ára december 31-én darabonként 1,0766 euró, vagyis összesen 13066,31 euró volt. Egyelőre a forgatási célú értékpapírok között szerepelnek a jegyek, de lehet, hogy átminősítjük hosszú lejáratúvá. A kérdésem az lenne, hogy év végi átértékelésnél árfolyam-különbözetet kell-e számolnom és könyvelnem, mert valahol azt olvastam, hogy értékvesztést kell elszámolni és könyvelni? Akkor nem árfolyam-különbözetet?! A másik kérdésem, hogy a piaci értékre kamatot kell számolnom elhatárolással? Illetve, ha átminősítem hosszú lejáratúvá az értékpapírt, akkor árfolyamot kellene a piaci árra számolnom kamat helyett? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel: Jáni-Budea Magdolna

Részesedések értékvesztése Kérdés

Tisztelt Cím! Hogyan kell kiszámolni az értékvesztés összegét a befektető cégnél 2016. évre és 2017, évre, ha 1. a részesedések (egy másik kft.-ben 50 százalék tulajdonban) névértéke és bekerülési értéke is 49 milliö Ft, 2. a befektetést élvező társaság évvégi adatai 2015-ben JT 3 millió Ft, mínusz -91, 927 ezer Ft. 2016-ban 90 millió Ft ázsiós tőkeemelést hajtottak végre a tulajdonosok /(tőketartalékba helyeztek 90 millió Ft-ot (de továbbra is ST mínusz 20.003 ezer Ft a jegyzettőke 4 millió Ft. 2017. évre várhatóan javul a ST, de még mínuszban fog maradni. Hogyan kell kiszámolni az értékvesztést, milyen arányokat kell figyelembe venni? Szeretném, ha a választ számokkal levezetné. Nagyon szépen köszönöm a segítségét. Polyák Márta

Elengedett követelés vagy véglegesen átadott pénzeszköz? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hivatkozva a 2015. 04.12-én Erdős Gabriella adószakértő által megválaszolt kérdésre (http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Elengedte_a_kolcsonadott_osszeget_Igy_kell__E1TVQP ) a szakértői válasszal kapcsolatban az alábbi kérdést szeretném feltenni: Egy társaság másik társaságnak adott kölcsönt, amelyet most üzletpolitikai megfontolásból szeretne elengedni. (A két társaság egymással nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban, mindkettő belföldi. A mi esetünkben értékvesztés elszámolására még nem került sor, behajthatatlanság – egyelőre – nem áll fenn.) A szakértő válaszában kitér arra, hogy – idézem –: "Felhívom arra is a figyelmet, hogy az adóhatóság az ügyleteket valódi tartalmuk szerint minősíti. Az elengedés megfelelő dokumentáltság híján végleges pénzeszközátadásnak fog minősülni." Kérdésem az, hogy mit jelent a megfelelő dokumentáltság? Milyen dokumentumokkal kell rendelkeznie az elengedő félnek ahhoz, hogy az adóhivatal elengedett követelésnek és ne végleges pénzeszköz-átadásnak minősítse az ügyletet? Válaszát köszönöm! Tisztelettel: Máthé Mária

Mikrogazdálkodó értékvesztése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodó kft. készletre adott előleget 2015. évben 13 000 ezer forintot. A beszámolóban a készletek közé sorolta, miután a szállító nem teljesített határidőben, de egyeztetések során ígérte, hogy teljesíteni fog. 2016. évben sem teljesített a szállító, valamint az előleg visszatérítésre sem került. így beszámolókészítéskor 365 napon túli követelés állt fenn. A 398/2012, kormányrendelet az eszközök értékvesztése 10. § (3) fennáll-e, vagyis 100 százalék értékvesztést el kellett volna-e számolni rá? A behajthatatlanság nem bizonyított. Válaszukat köszönöm!

Árukészlet értékének elvesztése eredménytartalékból Kérdés

Tisztelt Szakértő, ügyfelem készletének egy része kereskedelmi okok miatt jelentős értékvesztést szenvedett el, szinte eladhatatlanná vált. A cég eredménye terhére ezen készlet veszteségének elszámolása sok okból elfogadhatatlan, de jelentős eredménytartaléka van, amivel szemben le lehetne írni az értékvesztést. Lehet-e, és ha igen, milyen feltételek mellett és milyen dokumentációval lehet ezt végrehajtani?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kata, kifizetőt terhelő 40%

Szipszer Tamás

adószakértő

2020. évi helyi iparűzési adó

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs