adozona.hu
Osztalék: mikor, minek minősül, mennyi az eho?
//adozona.hu/bevallas_2014/Osztalek_mikor_minek_minosul_mennyi_az_eho_3U32HV
Osztalék: mikor, minek minősül, mennyi az eho?
Az osztalék nem minden esetben külön adózó jövedelem; lehet egyéb jövedelem is. Mikor, melyik, mikor kell utána ehót fizetni és mennyit? Összefoglaltuk.
A személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény az osztalék címén felvett jövedelem adókötelezettségére kétféle szabályozást tartalmaz. Fő szabályként az osztalék külön adózás alá esik, míg meghatározott esetben az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemnek minősül.
Különadózó jövedelemként szja-köteles
– a társas vállalkozás magánszemély tagja számára kifizetett, a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;
– az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kifizetett előleg;
– a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
– a kamatozó részvény kamata;
– a kockázatitőkealap-jegy hozama;
– a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték (ide nem értve, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte);
– a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg,
– az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kifizetett osztalékelőleg.
A belföldi illetőségű magánszemélynek a belföldről és külföldről származó osztalékként adóköteles bevétele után az adókötelezettséget Magyarországon kell teljesítenie. A fizetendő szja 16 százalék, amelyből külföldről származó osztalék esetében levonható
- a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint az osztalék forrás-országában megfizetett adó, de legfeljebb ennek az osztaléknak a 16 százaléka;
- adóegyezmény hiányában az osztalék után az osztalék forrás-országában megfizetett adó, azzal, hogy a külföldön megfizetett adó levonása következtében a fizetendő szja nem lehet kevesebb az osztalék 5 százalékánál,
illetve nem vonható le a külföldön megfizetett adónak az a része, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a magánszemély részére visszajár.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mikor minősül egyéb jövedelemnek az osztalék, illetve mikor, mennyi a fizetendő eho!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Az osztalék kiszámításához használja kalkulátorunkat!
Hozzászólások (0)