hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Magánnyugdíjpénztárak: új rendszer, hatékonyabb adóhatósági fellépés

  • Szabó Zsuzsanna

A magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó, 2008-tól érvényes törvényi változások az egyszerűsítést, az átláthatóságot és a pénztárak működési biztonságának és stabilitásának javítását szolgálták – mondta Varga Éva, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezetője a Conforg Oktató és Tanácsadó Kft. konferenciáján.

Az ez évi módosítások között egyik legjelentősebb változásként a PSZÁF főosztályvezetője az új hozamjóváírási rendszer bevezetését említette. Annak érdekében, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításaik gyarapodását egyszerűen figyelemmel lehessen kísérni, 2008-tól lehetővé válik, 2009-től pedig kötelező lesz az úgynevezett elszámoló egységekre épülő hozamjóváírási rendszer bevezetése, melynek eredményeképpen naprakészebb információk állhatnak majd a hatóságok rendelkezésére. Az új rendszer alkalmazásával hosszabb távon az adminisztráció csökkenésével is lehet számolni. 

Azzal, hogy az adóhivatalhoz került a tagdíj behajtása, jelentősen megnőtt a hatékonyság is. Az APEH ugyanis az új szabályok értelmében azonnal intézkedhet, aminek eredményei már most is megmutatkoznak – jegyezte meg Varga Éva.

A tagdíj bevallásának és befizetésének új szabályai

A magánnyugdíjpénztári tagdíj bevallásának és befizetésének fő szabálya nem változott: továbbra is a munkáltatót terheli ez a felelősség (Tbj. 50. §). A megállapított tagdíjat az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani, illetve befizetni az adóhatóságnak.

Túlfizetés esetén a január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a megállapított tagdíjat csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott évre vonatkozóan fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a túlfizetés összegét az adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár fizeti vissza. Az új szabályok szerint azonban a korrekció csakis tárgyéven belüli és ugyanazon jogviszonyhoz kapcsolódó túlfizetés esetén lehetséges, minden más esetben az általános rendelkezések szerint a korrekció helyesbítés/önellenőrzés benyújtásával történik – hívta fel a figyelmet Varga Éva.

Új rendelkezés, hogy január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelő pénztártagnak is kell tagdíjat fizetnie. A szabályozás szerint annak a mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységéből a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 7 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a törvényben meghatározott (Tbj. 19. § (3)) egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - 9,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Ha az őstermelő magánnyugdíjpénztár tag, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A 7 millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a kapott támogatásokat. 

Az átlépő pénztártagokra vonatkozó változások

Az egyik magánnyugdíjpénztárból a másik magánnyugdíjpénztárba átlépett pénztártagokra vonatkozó főszabály nem változott, ilyen esetben a Tbj. 50.§-ban foglaltak szerint kell eljárni. Annyiban módosult viszont a szabályozás – jegyezte meg a főosztályvezető –, hogy az átlépés napját megelőző bevallási időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit és helyesbítéseit, és az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat a korábbiaktól eltérően még a „régi” pénztár feltüntetésével, annak tagdíjbeszedési, késedelmi és önellenőrzési számlájára kell teljesíteni, ha a benyújtás az átlépés napját megelőzően, illetve az átlépés napját magában foglaló hónapban történik. (A szabályokat az R. új 19/A. §-a tartalmazza.)

[[ Oldaltörés: Átmeneti szabályozásokkal is számolni kell ]]

 
A törvény módosításai között pontosították azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató egyoldalú, írásban történő kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját együttesen a tagdíjalap 10 százalékáig kiegészítse. Az új rendelkezés szerint írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj. szerinti bevallása is. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.

A PSZÁF főosztályvezetője felhívta a figyelmet a még mindig érvényben lévő átmeneti szabályokra is, amelyeknél még a régi rendszert kell alkalmazni. Ez vonatkozik például arra a foglalkoztatóra, amelyik a 2006. december 31-e előtti bevallási időszakra kíván önellenőrizni, vagy pótbevallást beadni. Ilyenkor a 2006-ban hatályos szabályokat kell alkalmaznia, azaz a „régi” nyomtatványokon, a „régi” programmal kell a pótbevallást, önellenőrzést a magánnyugdíjpénztárakhoz benyújtani, illetve a „régi” pénztári számlaszámokra kell a befizetést teljesíteni.

Ha a tagdíjtúlfizetés 2006. december 31. előtti időszakban keletkezett, és a foglalkoztató az önellenőrzését a 2006. december 31-ig terjedő bevallási időszakra a magánnyugdíjpénztárhoz 2007-ben, vagy azt követően nyújtja be, a többletbefizetés összegét is - az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg - a magánnyugdíjpénztártól kell visszaigényelnie.  Ez esetben ugyanis már nem lehet szó a túlfizetés „betudásáról”, tekintettel arra, hogy a havi tagdíjbevallást és befizetést már az adóhatóság részére kell teljesíteni. A foglalkoztató ez esetben is a jogszabályban előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíjkülönbözetet a biztosítottnak visszafizetni.

Módosult az eljárás menete

2007. január 1-jétől alapvetően változott meg a pénztári eljárás. A magánnyugdíjpénztár az általa feltárt tagdíjbevallással és befizetéssel összefüggő hiba, hiányosság esetén nem a foglalkoztatót, hanem az adóhatóságot kereste meg. Az illetékes adóhatóság pedig ennek alapján alapján vizsgálatot tartott, és az esetlegesen lefolytatott eljárás eredményéről értesítette a pénztárat. 

Ez év elejétől az eljárás ismét módosult. Amennyiben a pénztárhoz – más pénztárnál fennálló tagság miatt – tévesen érkezik bevallási adatszolgáltatás az adóhatóságtól, a pénztárnak a Pénztárak Központi Nyilvántartásával (PKN) történt egyeztetést követően értesítenie kell az adóhatóságot.

Az értesítés alapján az adóhatóság a bevallás helyesbítésére szólítja fel a foglalkoztatót. A foglalkoztató helyesbítése, önellenőrzése alapján megállapított tagdíjtúlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár az adóhatóság értesítése alapján visszautalja a Magyar Államkincstár számlájára és közli a jogosult pénztár adatait. Ezután az adóhatóság a foglalkoztató kérelmére utalja át a szükséges összeget a jogosult pénztárnak.

Ehhez kapcsolódóan azonban a PSZÁF főosztályvezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy az Art. január 1-től hatályos rendelkezése szerint a magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj és ennek pótlékai tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylésekor az adóhatóság visszatartási jogát kizárólag a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét megillető tagdíj, késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék tekintetében gyakorolhatja.

Visszalépési lehetőség a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

Szintén január 1-jétől a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati nyugdíjjogosultságuk esetén lehetőségük van visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ez akkor lehetséges, ha önkéntes döntésük alapján váltak a pénztár tagjává, és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben (Hszt.), illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Hjt.) meghatározott szolgálati viszonyban állnak, és 2007. december 31-én már legalább 20 év szolgálati időt letöltöttek.

Portfólióváltás

Fontos változás, hogy 2009-től a magánnyugdíjpénztárak esetében is kötelező lesz a választható portfóliós rendszer. A tavaly bevezetett szabályozást pontosították: a 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a portfólióváltást nem kizárólag június 30-i és december 31-i fordulónappal lehet bejelenteni, hanem az év során bármikor. Két portfólióváltás között azonban legalább 6 hónapnak el kell telnie. A választható portfóliós rendszert működtető magánnyugdíjpénztárak kötelesek lesznek elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezetni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink