hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Magánnyugdíjpénztárak: új rendszer, hatékonyabb adóhatósági fellépés

  • Szabó Zsuzsanna

A magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó, 2008-tól érvényes törvényi változások az egyszerűsítést, az átláthatóságot és a pénztárak működési biztonságának és stabilitásának javítását szolgálták – mondta Varga Éva, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezetője a Conforg Oktató és Tanácsadó Kft. konferenciáján.

Az ez évi módosítások között egyik legjelentősebb változásként a PSZÁF főosztályvezetője az új hozamjóváírási rendszer bevezetését említette. Annak érdekében, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításaik gyarapodását egyszerűen figyelemmel lehessen kísérni, 2008-tól lehetővé válik, 2009-től pedig kötelező lesz az úgynevezett elszámoló egységekre épülő hozamjóváírási rendszer bevezetése, melynek eredményeképpen naprakészebb információk állhatnak majd a hatóságok rendelkezésére. Az új rendszer alkalmazásával hosszabb távon az adminisztráció csökkenésével is lehet számolni. 

Azzal, hogy az adóhivatalhoz került a tagdíj behajtása, jelentősen megnőtt a hatékonyság is. Az APEH ugyanis az új szabályok értelmében azonnal intézkedhet, aminek eredményei már most is megmutatkoznak – jegyezte meg Varga Éva.

A tagdíj bevallásának és befizetésének új szabályai

A magánnyugdíjpénztári tagdíj bevallásának és befizetésének fő szabálya nem változott: továbbra is a munkáltatót terheli ez a felelősség (Tbj. 50. §). A megállapított tagdíjat az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani, illetve befizetni az adóhatóságnak.

Túlfizetés esetén a január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a megállapított tagdíjat csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott évre vonatkozóan fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a túlfizetés összegét az adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár fizeti vissza. Az új szabályok szerint azonban a korrekció csakis tárgyéven belüli és ugyanazon jogviszonyhoz kapcsolódó túlfizetés esetén lehetséges, minden más esetben az általános rendelkezések szerint a korrekció helyesbítés/önellenőrzés benyújtásával történik – hívta fel a figyelmet Varga Éva.

Új rendelkezés, hogy január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelő pénztártagnak is kell tagdíjat fizetnie. A szabályozás szerint annak a mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységéből a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 7 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a törvényben meghatározott (Tbj. 19. § (3)) egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - 9,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Ha az őstermelő magánnyugdíjpénztár tag, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A 7 millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a kapott támogatásokat. 

Az átlépő pénztártagokra vonatkozó változások

Az egyik magánnyugdíjpénztárból a másik magánnyugdíjpénztárba átlépett pénztártagokra vonatkozó főszabály nem változott, ilyen esetben a Tbj. 50.§-ban foglaltak szerint kell eljárni. Annyiban módosult viszont a szabályozás – jegyezte meg a főosztályvezető –, hogy az átlépés napját megelőző bevallási időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit és helyesbítéseit, és az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat a korábbiaktól eltérően még a „régi” pénztár feltüntetésével, annak tagdíjbeszedési, késedelmi és önellenőrzési számlájára kell teljesíteni, ha a benyújtás az átlépés napját megelőzően, illetve az átlépés napját magában foglaló hónapban történik. (A szabályokat az R. új 19/A. §-a tartalmazza.)

[[ Oldaltörés: Átmeneti szabályozásokkal is számolni kell ]]

 
A törvény módosításai között pontosították azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató egyoldalú, írásban történő kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját együttesen a tagdíjalap 10 százalékáig kiegészítse. Az új rendelkezés szerint írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj. szerinti bevallása is. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.

A PSZÁF főosztályvezetője felhívta a figyelmet a még mindig érvényben lévő átmeneti szabályokra is, amelyeknél még a régi rendszert kell alkalmazni. Ez vonatkozik például arra a foglalkoztatóra, amelyik a 2006. december 31-e előtti bevallási időszakra kíván önellenőrizni, vagy pótbevallást beadni. Ilyenkor a 2006-ban hatályos szabályokat kell alkalmaznia, azaz a „régi” nyomtatványokon, a „régi” programmal kell a pótbevallást, önellenőrzést a magánnyugdíjpénztárakhoz benyújtani, illetve a „régi” pénztári számlaszámokra kell a befizetést teljesíteni.

Ha a tagdíjtúlfizetés 2006. december 31. előtti időszakban keletkezett, és a foglalkoztató az önellenőrzését a 2006. december 31-ig terjedő bevallási időszakra a magánnyugdíjpénztárhoz 2007-ben, vagy azt követően nyújtja be, a többletbefizetés összegét is - az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg - a magánnyugdíjpénztártól kell visszaigényelnie.  Ez esetben ugyanis már nem lehet szó a túlfizetés „betudásáról”, tekintettel arra, hogy a havi tagdíjbevallást és befizetést már az adóhatóság részére kell teljesíteni. A foglalkoztató ez esetben is a jogszabályban előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíjkülönbözetet a biztosítottnak visszafizetni.

Módosult az eljárás menete

2007. január 1-jétől alapvetően változott meg a pénztári eljárás. A magánnyugdíjpénztár az általa feltárt tagdíjbevallással és befizetéssel összefüggő hiba, hiányosság esetén nem a foglalkoztatót, hanem az adóhatóságot kereste meg. Az illetékes adóhatóság pedig ennek alapján alapján vizsgálatot tartott, és az esetlegesen lefolytatott eljárás eredményéről értesítette a pénztárat. 

Ez év elejétől az eljárás ismét módosult. Amennyiben a pénztárhoz – más pénztárnál fennálló tagság miatt – tévesen érkezik bevallási adatszolgáltatás az adóhatóságtól, a pénztárnak a Pénztárak Központi Nyilvántartásával (PKN) történt egyeztetést követően értesítenie kell az adóhatóságot.

Az értesítés alapján az adóhatóság a bevallás helyesbítésére szólítja fel a foglalkoztatót. A foglalkoztató helyesbítése, önellenőrzése alapján megállapított tagdíjtúlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár az adóhatóság értesítése alapján visszautalja a Magyar Államkincstár számlájára és közli a jogosult pénztár adatait. Ezután az adóhatóság a foglalkoztató kérelmére utalja át a szükséges összeget a jogosult pénztárnak.

Ehhez kapcsolódóan azonban a PSZÁF főosztályvezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy az Art. január 1-től hatályos rendelkezése szerint a magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj és ennek pótlékai tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylésekor az adóhatóság visszatartási jogát kizárólag a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét megillető tagdíj, késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék tekintetében gyakorolhatja.

Visszalépési lehetőség a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

Szintén január 1-jétől a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati nyugdíjjogosultságuk esetén lehetőségük van visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ez akkor lehetséges, ha önkéntes döntésük alapján váltak a pénztár tagjává, és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben (Hszt.), illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Hjt.) meghatározott szolgálati viszonyban állnak, és 2007. december 31-én már legalább 20 év szolgálati időt letöltöttek.

Portfólióváltás

Fontos változás, hogy 2009-től a magánnyugdíjpénztárak esetében is kötelező lesz a választható portfóliós rendszer. A tavaly bevezetett szabályozást pontosították: a 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a portfólióváltást nem kizárólag június 30-i és december 31-i fordulónappal lehet bejelenteni, hanem az év során bármikor. Két portfólióváltás között azonban legalább 6 hónapnak el kell telnie. A választható portfóliós rendszert működtető magánnyugdíjpénztárak kötelesek lesznek elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezetni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozások meghatározása

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink