Hat havi bérét bukhatja a dolgozó, ha kárt okoz a cégének

Megosztás Tetszik

Az eddigi szabályozást indokolatlannak tartja az előterjesztő, azaz kiiktatja a jelenlegi korlátokat. Megfelelő magyarázatot azonban nem ad. Csak valószínűsíteni lehet, hogy a munkavállalói jogok szisztematikus szűkítésének logikájából kiindulva tesz javaslatot a kártérítési felelősség parttalan kiterjesztésére.

Az új Mt. tervezet a gondatlan károkozás esetén is bevezetné az eddig csak a polgári jogban ismert teljes kártérítési felelősséget. A hatályos szabályozás szerint ezzel szemben a gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a havi munkabérének feléig felel, ezt a mértéket a munkaszerződés, illetve a kollektív szerződés 1,5, illetve 6 havi mértékre emelheti. Azaz lehetőség van a munkakör jellege, illetve a munkavállaló személye szerinti differenciálásra.

 A polgári jogi felelősség alkalmazására eddig csak a vezetők esetében volt lehetőség. Ez a vezetők jövedelmi viszonyai és döntési kompetenciái figyelembe vételével elfogadható. Az azonban, hogy ezt a szabályt olyan munkavállalói csoportokra is kiterjesszék, akik a vezetői bérek töredékét - sok esetben csak a minimálbért keresik --, teljesen elfogadhatatlan. Egy hiba, egy pillanatnyi kihagyás olyan helyzetet hozhat létre, aminek következtében egy adott kár megtérítése nemcsak az érintett munkavállalót, hanem akár a munkavállaló családját is megoldhatatlan egzisztenciális válságba sodorhatja. Nyilvánvaló, hogy a munkáltatói érdek érzéketlen és differenciátlan kivetítése ez a javaslat is. Tökéletesen beleilleszkedik abban a sorba, amit a műszakpótlékok elvonása vagy a túlmunkadíj megszüntetése fémjelez.

Viszló László
munkajogi szakértő, ügyvéd
Adózóna