Internetes vásárlás: buktatók, garanciák, elállási jog

Megosztás Tetszik

Egyre inkább megkerülhetetlen az internet használata mindennapi életünk során. A jelentőségéhez képest sokan kevéssé vagy egyáltalán nincsenek tisztában az internetes szerződéskötés általánostól eltérő szabályaival, a rájuk leselkedő veszélyekkel, de a legfőbb probléma, hogy jogaikat sem pontosan ismerik.

Az online kereskedelem legfőbb előnye, hogy kényelmes, gyors és olyan termékeket is elérhetnek a fogyasztók, amelyekre közvetlen környezetükben egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségeke árán tehetnének szert. Az előnyök mellett azonban komoly kockázatokat is rejt a távolsági kereskedelem ezen módja.

Az internetes vásárlás kétség kívül az egyik legkényelmesebb megoldás, hiszen ki sem kell mozdulnunk irodánkból vagy otthonunkból ahhoz, hogy a kívánt terméket kézhez kapjuk. Ennek a kényelemnek azonban ára van.

Személyesen történő vásárlás esetén is előfordulhat, hogy a termék hibás, nem megfelelő minőségű, állapotú, vagy egyéb tulajdonságaiban a kapott tájékoztatástól eltérő, ám akkor lehetőség van a termék alaposabb vizsgálatára. Az interneten történő vásárlás esetén azonban – a jogviszony jellegéből adódóan – nincs lehetőség a kívánt termék előzetes kézbe vételére, ellenőrzésére vagy kipróbálására, sőt gyakran még a termék ellenértékét is azelőtt kell kiegyenlítenünk, hogy megbizonyosodnánk annak minőségéről, rendeltetésszerű használhatóságáról. A bankkártyával történő fizetés további kockázatokat rejthet magában. A kényelemmel szemben tehát számtalan olyan, a vásárlókra nézve hátrányos körülménnyel találkozhatunk, melyek azt indokolják, hogy őket a jogalkotó különös védelemben részesítse.

A jogszabály  definíciószerűen határozza meg azokat az eseteket, amikor egy szerződés távollévők között kötött szerződésnek minősül , és így alkalmazni kell rá a cikkben tárgyalt különös szabályokat. Számos olyan ügylet képzelhető el, amely a jogszabályi definícióba ugyan beleillik, ám a józanész „szabályaival” ellentétes lenne a jog által biztosított (bizonyos) többletjogok gyakorlása.

A természeténél fogva vissza nem szolgáltatható vagy gyorsan romlandó termékről szóló szerződés – a tárgya miatt – ilyen ügylet lehet (például egy internetes oldalon rendelt pizzát az átvételt követő 5. munkanapon – hivatkozva az elállási jogunkra – visszaküldeni, igencsak szórakoztató tettnek számítana). Ezt az anomáliát a jogalkotó taxatív felsorolásokkal oldja fel. Meghatározza azon szerződéstípusokat, amelyekre a jogszabály hatálya (így a többletjogok érvényesíthetőségének lehetősége) egyáltalán nem vagy csak részben terjed ki.

A távollévők között kötött szerződési minőséghez szükséges elem a szerződés távközlő eszköz útján történő megkötése. A jogszabály alkalmazásában bármilyen eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szerződési nyilatkozat megtételére, távközlő eszköznek minősül. Bár a szabályok általános érvényűek lehetnek, jelen cikkünkben mégis az interneten keresztül történő vásárlásra kívánunk elsődlegesen koncentrálni.

Elállási jog

Bár a garanciális szabályok egész tárházával találkozhatunk a nemzetközi szabályozásban, néhány közös pont mindenképpen felfedezhető. Az UNCITRAL, az OECD és még számos szervezet munkásságának köszönhetően viszonylag egységes a nemzetközi szabályozás a tekintetben, hogy az egyik legfontosabb jogosultságként rögzítik a fogyasztók elállási jogát. A tendenciának megfelelően a magyar jogszabályok is lehetővé teszik, hogy a fogyasztó  – fő szabály szerint – nyolc munkanapon, de legfeljebb 3 hónapon belül – indoklási kötelezettség nélkül(!) - elállhasson a szerződéstől. A nyolc munkanapos határidő kezdő időpontja alapvetően annak függvénye, hogy a szerződés termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányul. A nyolc munkanapos határidő termék vásárlása esetén a termék kézhezvételétől, míg ha valamilyen szolgáltatást veszünk igénybe, akkor a szerződéskötés időpontjától veszi kezdetét.

A szerződéstől történő elállást – ahogy már jeleztük – nem kell megindokolni. Az elállás következménye, hogy a szerződés megkötése előtti állapotot kell a feleknek visszaállítaniuk, mely jelen esetben annyit jelent, hogy a vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni, azzal, hogy a vállalkozás követelheti a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését. Ha egy laptopot rendel a vásárló, ám office programok és internet használat mellett sörtartóként is igénybe veszi azt, akkor a sör által okozott esetleges károk megtérítését követelheti az eladó, hiszen egy notebook nem italok tárolására szolgál. Az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeken kívül – melyeket fő szabály szerint a fogyasztó visel – a fogyasztót egyéb költségek nem terhelik.

Tájékoztatási kötelezettség

Az interneten keresztül értékesítő vállalkozás alapvető kötelessége, hogy a fogyasztókat (vásárlókat) bizonyos – jogszabályban meghatározott – adatokról tájékoztassa. Ilyen adat például a vállalkozás azonosításra alkalmas neve és címe, a szerződés tárgyának lényeges jellemzői, a termék (szolgáltatás) bruttó ára, valamint egyéb járulékos költségei (pl. fuvardíj, szállítási-, vagy postaköltség!), vagy a vásárló – fent említett – elállási jogáról való kifejezett tájékoztatás.

E tájékoztatási kötelezettségének a szerződés megkötése előtt (!), egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon – utóbb írásban is a fogyasztó rendelkezésére bocsátva – köteles eleget tenni az adott vállalkozás. Ha e kötelezettségének a szerződéskötést megelőzően nem tett eleget, a szerződés teljesítése során kellő időben, de legkésőbb a teljesítés időpontjában köteles eleget tenni, tehát az írásbeli tájékoztatást pótolni. 

Amennyiben a vásárló a termék kézhezvételéig nem kapta meg a megfelelő tájékoztatást, illetve annak írásbeli megerősítését, akkor az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő nem a termék kézhezvételétől, hanem a tájékoztatóról szóló írásbeli megerősítés kézhezvételétől veszi kezdetét. Amennyiben a vásárló az írásbeli tájékoztatást egyáltalán nem kapja meg, akkor a nyolc munkanapos határidő helyett a jogszabályban meghatározott határidő leteltéig (azaz a termék kézhezvételétől számított három hónapig) élhet a elállási jogával.

Szabályok sora

A teljesítés időpontjában a felek szabadon állapodhatnak meg. Amennyiben nem jön létre közöttük e tekintetben konszenzus, a jogszabály határozza meg a teljesítés időpontját (a megrendelésnek a vállalkozáshoz való megérkezésétől számított harminc nap).

Fontos további szabály, hogy a vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg, illetve a fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának – hallgatólagos – elfogadását. E jogszabályi rendelkezések ismerete ugyancsak súlyos összegek felesleges kifizetésétől kímélhet meg minket, főként arra gondolva, hogy számos vállalkozás mások kellő jogismeretének hiányát kihasználva törekszik profitot szerezni, például a hallgatólagos elfogadást szerződéskötésnek titulálva.

A jogszabály a fogyasztó védelme érdekében tartalmaz egy garanciális előírást is. Ennek értelmében a fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le és a rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni. Következésképp az a szerződési kikötés, amelyben a fogyasztó lemond elállási jogáról (vagy amely a rendeletben foglaltaktól a fogyasztó kárára tér el), jogszabályba ütköző, így érvénytelen.

Csurgay Ügyvédi Iroda