adozona.hu
Munka törvénykönyve: összecsaptak a pártok
//adozona.hu/archive/20110726_munka_torvenykonyve
Munka törvénykönyve: összecsaptak a pártok
Valamennyi ellenzéki párt kifogásolta hétfőn a munka törvénykönyve módosításának a kormányzati honlapon pénteken közzétett tervezetét; a kabinet mindeközben viszont azt hangsúlyozta: a dokumentum egy konzultációs munkaanyag, amelyhez várják az észrevételeket, javaslatokat, véleményeket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabálytervezete alapján a táppénzen lévő, a várandós, szülési szabadságon lévő, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeküket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal az úgynevezett védelmi idő alatt is közölhető lenne a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi 15, illetve 30 nappal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődne.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő hétfőn arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a kormány garantálja a védett kor intézményét, vagyis azt, hogy 55 éves kor felett csak különösen indokolt esetben lehet elbocsátani a munkavállalót. Hozzátette: a védett kor intézményének biztosítása már a szociális konzultációval eldőlt, ahogyan az is, hogy a munka törvénykönyvébe be kell épülnie annak, hogy a "segély helyett a munkalehetőség biztosítása a kívánatos út". A kormany.hu honlapon olvasható tervezetben nem szerepel az a jelenlegi rendelkezés, hogy a munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a nyugdíjba vonulásig csak különösen indokolt esetben szüntethető meg.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az új munka törvénykönyvében olyan szabályozásra van szükség, amely a munkanélkülieknek, a gyermeket nevelő anyáknak, a szülési szabadságról visszatérőknek a munka világába való visszavezetését szolgálja. Lázár János az MTI megkeresésére kiemelte: ma az ország egyik legnagyobb gondja, hogy nincs elég munkahely, s ez számos össztársadalmi probléma forrása. Magyarország megújulása elképzelhetetlen új munkahelyek nélkül, azok létrehozásához azonban új szemlélet és új szabályok is szükségesek - tette hozzá, emlékeztetve, hogy a munka törvénykönyvét 1992-ben fogadta el az akkori Országgyűlés, ám az elmúlt években minden szereplő, így a munkavállalói és munkaadói szervezetek, sőt a korábbi kormányok is szerettek volna átfogó módosítást végrehajtani a csaknem húsz éve elfogadott jogszabályon.
Az MSZP szerint az eddiginél is kiszolgáltatottabbá teszi a munkavállalókat a munka törvénykönyvének tervezett módosítása. Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke az előterjesztést úgy értékelte: az újabb lehetőségeket ad a munkaadóknak a munkavállalókkal szemben. Véleménye szerint a kormány a tervezett változtatásokkal azt kompenzálná, hogy a 300 ezer forint alatt keresők esetében előírt béremelést nem teljesítő vállalatokat a jövő évtől szankcionálni fogják.
A szocialista politikus rámutatott, hogy az európai normák egyszerre tartják fontosnak a munkaerő rugalmasságát és a foglalkoztatás biztonságát, illetve a munkavállalói jogok garantálását, amelyek közül a nemzetgazdasági tárca javaslata szerinte csak az előbbire van tekintettel.
A Jobbik úgy látja, miközben a kormány egyfolytában munkahelyteremtésről beszél, addig az új munka törvénykönyvében éppen arra teremt kereteket, hogy a növekvő munkamennyiséget ne újabb munkaerő alkalmazásával végeztessék el a foglalkoztatók. Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője szerint a tervezett változtatásokkal a kormány arra ösztönzi a cégeket, hogy a növekvő munkamennyiség elvégzésére ne újabb munkaerőt alkalmazzanak, hanem "a meglévőt a végtelenségig dolgoztathassák, majd ha tönkrement, akkor minél kisebb költségekkel, problémamentesebben megszabadulhassanak tőle".
Az LMP a "kizsákmányolás" törvénykönyve tervezetének nevezte a kormany.hu portálon található tervezetet. Schiffer András, a párt frakcióvezetője szerint a miniszterelnök úgy gondolja, hogy a munkavállalói védelem leépítésével lehet az ország versenyképességét fokozni. A politikus azt mondta, a megjelent tervezettel "teljesen világossá tette a kormány, hogy be kívánja teljesíteni a kaszárnyakapitalizmusnak azt a vízióját, amit Orbán Viktor a napokban is, az elmúlt hónapokban is felvázolt".