hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munka törvénykönyve: összecsaptak a pártok

  • MTI

Valamennyi ellenzéki párt kifogásolta hétfőn a munka törvénykönyve módosításának a kormányzati honlapon pénteken közzétett tervezetét; a kabinet mindeközben viszont azt hangsúlyozta: a dokumentum egy konzultációs munkaanyag, amelyhez várják az észrevételeket, javaslatokat, véleményeket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabálytervezete alapján a táppénzen lévő, a várandós, szülési szabadságon lévő, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeküket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal az úgynevezett védelmi idő alatt is közölhető lenne a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi 15, illetve 30 nappal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődne.
   
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő hétfőn arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a kormány garantálja a védett kor intézményét, vagyis azt, hogy 55 éves kor felett csak különösen indokolt esetben lehet elbocsátani a munkavállalót. Hozzátette: a védett kor intézményének biztosítása már a szociális konzultációval eldőlt, ahogyan az is, hogy a munka törvénykönyvébe be kell épülnie annak, hogy a "segély helyett a munkalehetőség biztosítása a kívánatos út". A kormany.hu honlapon olvasható tervezetben nem szerepel az a jelenlegi rendelkezés, hogy a munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a nyugdíjba vonulásig csak különösen indokolt esetben szüntethető meg.
   
A Fidesz frakcióvezetője szerint az új munka törvénykönyvében olyan szabályozásra van szükség, amely a munkanélkülieknek, a gyermeket nevelő anyáknak, a szülési szabadságról visszatérőknek a munka világába való visszavezetését szolgálja. Lázár János az MTI megkeresésére kiemelte: ma az ország egyik legnagyobb gondja, hogy nincs elég munkahely, s ez számos össztársadalmi probléma forrása. Magyarország megújulása elképzelhetetlen új munkahelyek nélkül, azok létrehozásához azonban új szemlélet és új szabályok is szükségesek - tette hozzá, emlékeztetve, hogy a munka törvénykönyvét 1992-ben fogadta el az akkori Országgyűlés, ám az elmúlt években minden szereplő, így a munkavállalói és munkaadói szervezetek, sőt a korábbi kormányok is szerettek volna átfogó módosítást végrehajtani a csaknem húsz éve elfogadott jogszabályon.
   
Az MSZP szerint az eddiginél is kiszolgáltatottabbá teszi a munkavállalókat a munka törvénykönyvének tervezett módosítása. Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke az előterjesztést úgy értékelte: az újabb lehetőségeket ad a munkaadóknak a munkavállalókkal szemben. Véleménye szerint a kormány a tervezett változtatásokkal azt kompenzálná, hogy a 300 ezer forint alatt keresők esetében előírt béremelést nem teljesítő vállalatokat a jövő évtől szankcionálni fogják.
   
A szocialista politikus rámutatott, hogy az európai normák egyszerre tartják fontosnak a munkaerő rugalmasságát és a foglalkoztatás biztonságát, illetve a munkavállalói jogok garantálását, amelyek közül a nemzetgazdasági tárca javaslata szerinte csak az előbbire van tekintettel.
   
A Jobbik úgy látja, miközben a kormány egyfolytában munkahelyteremtésről beszél, addig az új munka törvénykönyvében éppen arra teremt kereteket, hogy a növekvő munkamennyiséget ne újabb munkaerő alkalmazásával végeztessék el a foglalkoztatók. Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője szerint a tervezett változtatásokkal a kormány arra ösztönzi a cégeket, hogy a növekvő munkamennyiség elvégzésére ne újabb munkaerőt alkalmazzanak, hanem "a meglévőt a végtelenségig dolgoztathassák, majd ha tönkrement, akkor minél kisebb költségekkel, problémamentesebben megszabadulhassanak tőle".
   
Az LMP a "kizsákmányolás" törvénykönyve tervezetének nevezte a kormany.hu portálon található tervezetet. Schiffer András, a párt frakcióvezetője szerint a miniszterelnök úgy gondolja, hogy a munkavállalói védelem leépítésével lehet az ország versenyképességét fokozni. A politikus azt mondta, a megjelent tervezettel "teljesen világossá tette a kormány, hogy be kívánja teljesíteni a kaszárnyakapitalizmusnak azt a vízióját, amit Orbán Viktor a napokban is, az elmúlt hónapokban is felvázolt".

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozás

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Anya kapcsolt vállalkozása a leány kapcsolt vállalkozásának minősül-e?

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Új lakás bérbeadása, értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink