hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adóellenőrzés: "egy rossz válasszal milliókat bukhatunk"

  • adozona.hu
2

Tavaly elterjedt a hír: megszűnnek a vagyonosodási vizsgálatok. A valóság ezzel szemben az, hogy csak a statisztikából kerültek ki, azaz most már nincs külön nyilvántartás a vagyonosodási vizsgálatokra.

Az adóhatóság személyi jövedelemadó bevallás utólagos vizsgálatáról szóló értesítést küld a magánszemélyeknek. Arról ismerhetjük fel, hogy ez becslési eljárásba fordulhat át, hogy az értesítésben szerepel : a vizsgálat ki fog terjedni az adózó vagyoni helyzetére is. A másik jel, ha az értesítésben arra hívja fel az adóhatóság a magánszemélyt, hogy a költségeit igazoló dokumentumokat is hozzon magával. A vagyonosodási kérdőívet újabban nem mellékeli az adóhatóság. Ha valaki gyanútlanul elmegy a vizsgálatra, akkor az első figyelmeztető jel, ha a revizor nem csak a bevételekkel, hanem a költségekkel kapcsolatosan is kérdéseket kíván feltenni. Ilyen esetben azonnal éljünk azzal a jogunkkal, hogy csak írásban válaszolunk a feltett kérdésekre. Nem árt a vagyonvizsgálat alá vont személynek óvatosnak lennie a szakértő kiválasztásakor, mivel a nem kellő felkészültségű adózó, illetve képviselője esetleg még azt sem tudja eldönteni, hogy mi számit bevételnek és mi számít kiadásnak. Ez a kérdés ugyanis csak látszólag egyszerű.

Mi számít bevételnek és mi kiadásnak?

Valamennyi adótörvényünk pénzforgalmi szemléletű. Pénzforgalmi szemléletben bevétel az, ami növeli a pénzkészletünket és kiadás az, ami csökkenti a pénzkészletünket. Az adóhatóság azonban más bevétel és kiadás fogalmakkal dolgozik. Kidolgozta a készpénz-egyenleg módszert. Ebben bevétel, ami növeli a készpénz-egyenleget, kiadás, ami csökkenti . Ennek megfelelően az adóhatóság módszere szerint bevétel a saját bankszámláról készpénz-felvétel, míg kiadás a saját bankszámlára készpénz-befizetés. Ez azt jelenti, hogy a bankszámlára utalt fizetést az adóhatóság nem tekinti bevételnek, csak akkor, amikor felvesszük készpénzként a bankszámláról. hanem arról, hogy elméletileg lehetne egy másik kreált módszer is. Ez pedig a „bankszámla egyenleg módszer”. Az adóhatóság újabban már sem a jegyzőkönyvekben, sem a határozatokban nem indokolja, hogy a készpénz egyenleg módszernek mik a jogszabályi alapjai, miért valószínűsíti a                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                       törvénynek megfelelő adóalapot. Egyszerűen leírja a revizor a jegyzőkönyvben, hogy neki csak a készpénzes bevételeket és kiadásokat kell (?!) figyelembe vennie.   Az adóhatóságnak indokolnia kellene jogszabállyal alátámasztva a készpénz-egyenleg módszerét.

A bankszámla egyenleg módszer ismertetése.

Ennél a módszernél – analóg módon a készpénz egyenleg módszerrel - az a bevétel, ami növeli a bankszámla egyenleget és az a kiadás, ami csökkenti a bankszámla egyenleget. A bankszámlára érkező fizetés bevétel, mert növeli a bankszámla egyenleget. A bankszámláról készpénzfelvétel kiadás, mert csökkenti a bankszámla egyenleget. Ez a kiadás fogalom életszerűbb, mint a készpénz egyenleg módszeré. A bankszámláról felvett pénzt a felvétel időpontjában kell elszámoljni kiadásnak, mert utólag nem állapítható meg, hogy mikor valósul meg a tényleges készpénz kiadás (a magánszemélynek nem kell nyilvántartást vezetnie készpénz-egyenlegéről). A készpénz-egyenleg módszer a saját bankszámlára befizetéskor számolja el a készpénzt kiadásnak, pedig egyértelműen meghatározható, hogy mikor kerül kiegyenlítésre a bankszámláról például egy villanyszámla, mint életviteli kiadás. Szintén életszerűbb a bankszámla- egyenleg módszerben a készpénz bankszámlára befizetéskor bevételként elszámolása, hiszen nem ismert, hogy a készpénzhez pontosan mikor jutott hozzá a magánszemély.

Miért ragaszkodik az adóhatóság a készpénz-egyenleg módszerhez?

A készpénzről – ellentétben a bankszámla-egyenleggel – nincs nyilvántartása a magánszemélynek, ezért a „hitelt érdemlő bizonyítás” nagyon nehéz. Nem elég, ha valaki tudja, hogy 2006. január 1-jén volt 500 ezer forint készpénze, ezt nem minden esetben tudja hitelt érdemlően bizonyítani.

Elméletileg három becslési módszer létezhet, melyek kölcsönösen kizárják egymást:

  • pénzforgalmi szemlélet (pénztárca + bankszámla)
  • készpénz-egyenleg módszer (csak a pénztárca szemszögéből)
  • számlapénz-egyenleg módszer (csak a bankszámla szemszögéből)

A pénzforgalmi szemléletnek megfelelő módszert az Szja törvény 5. számú melléklete tartalmazza. Ez a „pénztárkönyv” nyilvántartási módszer. Ebben a pénztárca és a bankszámla közötti „átvezetés” vagyonváltozással nem jár. Ezzel szemben a másik két módszerben az átvezetés vagyonváltozással jár, tehát nyilvánvalóan ellentétes az szja törvényben rögzített pénztárkönyv modellel. Éppen ezért az adóhatóságnak indokolnia kellene a módszerét.

Összefoglalva: az tud a legtöbbet veszíteni egy adóhatósági vizsgálat során, aki úgy megy el szakértő képviselő nélkül, hogy „nekem nincs semmi takargatni valóm”, ezért minden kérdésre bátran válaszol. Alapvető joga a magánszemélynek, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Joga, de nem kötelezettsége. Ezért bátran tagadjuk meg a szóbeli nyilatkozattételt, ha úgy érezzük, hogy előtte szakemberrel kell konzultálni. Egy rossz válasszal milliókat bukhatunk. 

Angyal József okleveles adószakértő

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (2)
Tamás

Azért érdekes, hogy az adóhivatal is a "zavarosban halászás" elvét követi. Mivel a magánszemélyeknek nem kötelező a készpénzállományukról nyilvántartást vezetni, így esetenként nehezebb védekezni a "miből futotta erre?" kérdésekre.

A bankszámla-egyenleget viszont minden esetben független, harmadik fél (a bank) tartja nyilván, így azt akár "hitelt érdemlő bizonyítéknak" is lehetne tekinteni.

burzsuj

Érdekes ez a készpénz-egyenleg módszer. E szerint ha a munkabéremet a munkáltatóm utalja a számlámra, de én egy fillért sem veszek fel róla, akkor az nem is bevétel, tehát jogtalanul vonták le az SZJA előleget belőle.
Bankkártyás/hitelkártyás korban érdekes szemlélet. Némely hónapot kihúzom egy tízezres KP-val, még marad is belőle, akkor most én egy mélyszegény delikvens volnék?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ügyvezetés jogviszonya

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Gépjárműjótállás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégalapítási és bejelentési dátumok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 július
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close