adozona.hu
Újabb lehetőség az adóalap csökkentésére
//adozona.hu/archive/20110629_osszefogas_az_allamadossag_ellen_alap
Újabb lehetőség az adóalap csökkentésére
Júniustól adókedvezményre jogosult, aki úgy dönt, hogy az államadósság csökkentésébe besegít. Az Összefogás az Államadósság Ellen Alap befizetői adóköteles jövedelmeik adóalapját mérsékelhetik. Összegyűjtöttük a feltételeket.
Az Országgyűlés elfogadta az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba (a továbbiakban: Alap) történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2011. évi LVII. (Öf) törvényt, amely 2011. június 10-én lépett hatályba. E törvény 1-6. §-ai rendelkeznek arról, hogy az adózók az alapba befizetett összeggel csökkenthetik az adóköteles jövedelmeik adóalapját a következők szerint:
• Az adóévben az alapnak visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összege a társasági adó szempontjából elismert költségnek minősül, vagyis a támogatással nem kell megnövelni az adóalapot.
• Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben az alap részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás összege. A támogatás után tehát nem keletkezik adófizetési kötelezettség, de az eva alkalmazási feltételeként előírt bevételi határ megállapításkor az adott támogatás a bevételt nem csökkenti.
• A személyi jövedelemadót (szja) fizető magánszemélyek az adóévben az alapba befizetett összeget a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapból (tehát az adóalap-kiegészítéssel „bruttósított” összevont jövedelmeikből) és a bevallásköteles különadózó (pl. osztalék, árfolyamnyereség) jövedelmeik adóalapjából (a továbbiakban együtt: kedvezménykeret) levonhatják. A bevallásban meg kell jelölni, hogy az adóalap-kedvezményt a magánszemély mely jövedelme vagy jövedelmei adóalapja terhére érvényesíti. A kedvezmény érvényesítése esetén az adót munkáltatói adómegállapítás, adóhatóság közreműködésével történő egyszerűsített bevallás vagy adónyilatkozat formában nem lehet bevallani. Ha az adóévi kedvezménykeret nem nyújt fedezetet az alapba befizetett összegek levonására, vagy kedvezménykeret hiányában, a le nem vont rész további négy adóév kedvezménykeretéből vonható le.
• Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvény szerint adózó magánszemély az alapba az adóévben befizetett összeg után – a befizetést igazoló bizonylat alapján – az ekho alapjából levonható kedvezményt érvényesíthet. Az adóalap-kedvezmény mértéke – ha az alap javára az adóévben befizetett összeg nem haladja meg a magánszemélyt terhelő adóévi ekho alapját – a befizetett összeg
- 63,3 százaléka, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekho-alap után a magánszemélyt 15 százalékos mértékű ekho terheli,
- 85,6 százaléka, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekho-alap után a magánszemélyt 11,1 százalékos mértékű ekho terheli,
- 100 százaléka azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekho-alap után a magánszemélyt 9,5 százalékos mértékű ekho terheli.
Amennyiben az alap javára az adóévben befizetett összeg meghaladja a magánszemélyt terhelő adóévi ekho alapját, a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény az előzőek értelemszerű alkalmazásával további – legfeljebb négy – adóév ekho-alapja terhére érvényesíthető.
• Az alap javára történő befizetés után a szja szerinti kedvezménykeretből, az ekho-alapból, illetve az eva-bevételből csak egyszeresen érvényesíthető a kedvezmény, vagyis több jogcímen mindig csak azon rész után, amely után az Öf. törvény rendelkezései szerint más jogcímen nem történt levonás.
• Az Öf. törvény rendelkezéseit az alapba már a 2011-ben befizetett támogatásokra is lehet alkalmazni, akkor is, ha a befizetés azt az Öf. törvény hatályba lépése előtt történt.
• A befizetések igazolására elegendő a befizetési bizonylat megőrzése (külön igazolás nem lesz).
Az Öf. törvény arról is rendelkezik, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján, az 1 százalékra vonatkozó adózói rendelkezés (először a 2011. adóévre vonatkozó adózói rendelkezés) során az alap kedvezményezettként jelölhető meg.