adozona.hu
A kft. tulajdonosa is felelhet saját vagyonával a céges kifizetésekért
//adozona.hu/archive/20110622_tulajdonos_ceg_tarsasag_vallalkozas_jog
A kft. tulajdonosa is felelhet saját vagyonával a céges kifizetésekért
Tetszik
Egy betéti társaságban a tulajdonosok felelőssége egyetemleges, miközben a kft.-énél a tulajdonosok rendszerint bevitt vagyonukkal felelnek. De van olyan eset, amikor egy korlátolt felelősségű társaságban is saját vagyonával felel a tulajdonos.
A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok (részvényesek) által a társaság javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból áll.
A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza. (Kivétel ez alól Kft. esetében a tőkeleszállítás.)
A közös gazdasági tevékenység eredményeképpen keletkező mindenféle bevétel, illetve az abból szerzett vagyon a társaságot illeti meg. A vagyonnal a társaság jogosult, és köteles rendelkezni természetesen a tagokból álló legfőbb szervén (tagok gyűlése, taggyűlés…) keresztül. A tagoknak azonban a hitelezők védelmét mindig szem előtt kell tartaniuk.
A hitelezővédelemre a 2006. évi IV. törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény (továbbiakban: Gt.) szigorú szabályokat határoz meg.
A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
A tagok (részvényesek) fent rögzített felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni. Azaz a társaság fennállása alatt a tag a társaság vagyonával nem rendelkezhet sajátjaként, amennyiben így tesz, annak jogkövetkezményeit viselnie kell.
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében is a társaságnak először a hitelezőket kell kielégítenie, és csak az ez után fennmaradó vagyont lehet a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában felosztani.
A társaság (Kft.) fennállása során a társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést kizárólag a Gt.-ben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet.
Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét.
Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. Amennyiben az ügyvezető nem nyilatkozik, vagy valótlan nyilatkozat tesz, és ezzel a társaságnak kárt okoz, akkor az így okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a fenti nyilatkozatát 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz is benyújtani.
A taggyűlés az osztalékfizetésről kizárólag az ügyvezető javaslatára, és a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat.
Fontos szabály, hogy azokat a kifizetéseket, melyeket a fenti rendelkezések ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társaság bizonyítja a tag rosszhiszeműségét.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)