Első Adófizetők Napja: az állam magukra hagyta a jogkövető cégeket

Megosztás Tetszik

Az OECD legfrissebb jelentése szerint egy átlagos magyar dolgozó a 2010-ben rá költött összeg csupán 53,6 százalékát vihette haza nettó fizetésként, így éves bérére vetítve június 20-án dolgozik először csak magának. A Hajtás Pajtás biciklis futárai hétfőn délután vidám pikniken ünnepelték meg éves adóterheik letudását a József nádor téren, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előtti zöld parkban.

Az Első Adófizetők Napjának elnevezett eseményen mintegy három tucat biciklis futár vett részt barátaival. A rendezvényt hagyományteremtőnek szánják, minden évben az átlagos adóterheléstől függően tartják meg június 20. előtt vagy után. A pikniken felszeletelték az adófizetők tortáját is, amelynek egyik felén a "nettó fizu", másik felén az "adó" felirat szerepelt, az utóbbi részt Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás ügyvezetője stílszerűen bevitte a minisztériumba, és átadta Balog Ádámnak, az NGM helyettes államtitkárának.

Kürti Gábor az MTI-nek hangsúlyozta: nem egy dühös demonstráció, vagy egyszerű tüntetést tartottak az adócsökkentésért, hanem azt szeretnék elérni, hogy a politikusok és az adófizetők egymás szövetségeseként összefogjanak az ügyeskedés kényszere nélküli, igazságosabb közteherviselésért. A béradókat maradéktalanul megfizető adófizetők ugyanis nem élvezik - hozzájárulásukért cserébe - az állam védelmét, ehelyett a fehér- foglalkoztatás piaci "jutalma" az alacsonyabb nettó fizetés és a versenyhátrány.
   
A Hajtás Pajtás ügyvezetője saját példájukat hozva fel elmondta, 2006-ban a színlelt szerződésekről szóló törvény értelmében rendes munkaviszonyba kellett venni azokat, akiket korábban alvállalkozóként alkalmaztak. A Hajtás Pajtás ezt megtette, "teljesen fehér lett". Ezt a rendelkezést azonban az ügyvezető szerint azóta - az ő piacukon legalábbis - soha senki nem kérte számon. Meglátása szerint az állam magukra hagyta a jogkövető cégeket a magas áraikkal, amiket a megrendelőktől be kell szedni emiatt.

A Hajtás Pajtás emiatt évről évre egyre kisebb; míg korábban 12 millió forint béradót fizetett havonta, most 6 milliót, mert körülbelül feleannyi munkatársuk, és feleannyi részesedésük van a piacon - mondta. Hozzátette: ebben ugyan része van a válságnak, de annak is, hogy nagy cégek tenderein el sem tudnak indulni. "Hiába vagyunk nagyon gyorsak és ügyesek, ez semmit nem számít akkor, ha drágábbak vagyunk 20-30 százalékkal amiatt, hogy adót fizetünk" - mondta. A másik problémát abban látja, hogy nem ellenőrzik az adó befizetését, emiatt azok, akik leróják a terheket, egy idő múlva kiszorulnak a piacról, és elfoglalják a helyüket azok, akik nem fizetnek adót.
   
Más oldalról is meg lehet közelíteni a kérdést - fűzte hozzá -, mégpedig, hogy azért magasak az adók, mert nem fizetik be, és minden kormány azt tudja csak kitalálni, hogy emel rajta egy kicsit. Úgy vélekedett, egyszerre kellene csökkenteni az adót, és azt nagyon komolyan számon kérni. Így ugyanis van egy képmutató játék: mindenki tudja, hogy befizethetetlenek az adók, de mindenki tudja azt is, hogy ki lehet kerülni; ez azonban fenntarthatatlan állapot, ezért tüntetünk - mondta az ügyvezető.