Azoknál a nyilvánosan működő részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottsági pozíciókban alulreprezentált nem aránya nem éri el a testületben a 49 százalékot, a jövőben legalább a tagság 40 százalékát az alulreprezentált nem tagjai kell, hogy betöltsék – írja elő a parlament napirendjén lévő T/9721. számú törvényjavaslat.
A jogi személyek szétválására vonatkozó szabályozást a 2023. évi XXXIX. törvény és 2023. évi CIX. törvény 2024. január 1-jével megváltoztatta, bevezette a leválást mint új jogintézményt a jogi személy szétválására vonatkozóan. Cikkünkben a legfontosabb változásokat és szabályokat ismertetjük.
Cikkünkben a részvénytársaságok részvénykönyv vezetésére vonatkozó legfontosabb jelenlegi és módosuló rendelkezéseket foglaljuk össze.
A május 12-én éjjel megjelent kormányrendelet szerint módosultak a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) szabályai. Az elérhető összeg és az igénylési feltételek nem változtak, ugyanakkor néhány család élete könnyebbé válhat – írja a Bankmonitor.hu.
Titelt Adózóna! A segítségüket szeretném kérni a magyar-holland kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmezésében. Egy korlátolt felelősségű társaság egyik tagja, aki holland állampolgár, eladta üzletrészét. A kft., amelyben lévő üzletrészét elidegenítette, ingatlanok üzemeltetésével foglalkozik, és az ingatlanok aránya a tárgyi eszközökhöz viszonyítva több mint 75 százalék. A Hollandiával kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményben nem találtuk kiemelve az árfolyamnyereség adóztatását, ezért azt gondolom, hogy a 13. cikk 4. pontja értelmében az Hollandiában adózik. Viszont a 13. cikk 5. pontja kimondja, hogy „A 4. bekezdés rendelkezései nem érintik az Államoknak azt a jogát, hogy saját jogszabályaik szerint adóztassák meg egy olyan társaságban levő részvényeknek vagy élvezeti jogoknak az elidegenítéséből származó nyereséget, amelynek tőkéje egészben vagy részben részvényekre van felosztva és amely társaság ennek az Államnak a jogszabályai szerint ebben az Államban bír illetőséggel, ha ezt a nyereséget olyan természetes személy élvezi, aki a másik Államban illetőséggel bír és a részvények vagy élvezeti jogok elidegenítését megelőző utolsó öt év folyamán az először említett Államban bírt illetőséggel.” Ez a 13. cikk 5. pontja nem egészen világos számunkra, azaz nem tudjuk, hogy a kft. üzletrészeire is vonatkozik-e, vagy csak és kizárólag részvényekre értendő? Ez alapján a társaság ingatlannal rendelkező társaságnak minősül? Segítségüket köszönettel! Nyirati Tímea
Tisztelt Szakértő! Alakult egy zrt., ezzel kapcsolatosan az a kérdésem,hogy az 1041-es nyomtatványon az igazgatósági tagokat, akik a képviselők, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látják el 0 Ft-ért, nem kell bejelenteni ugye?
Egy részvénytársaság részvényeseitől kölcsönt kap kamat ellenében. Az egyik részvényes nem vesz részt a társaság tevékenységében, de a másik igen: annak alkalmazottja, igazgatója. Kérdés, hogy a részvényesek a kapott kamat után hogyan adóznak, és kell-e járulékot fizetniük 2018-ban, illetve a részvénytársaságnak mi a teendője a kamatfizetéssel kapcsolatosan?
Egy betéti társaságban a tulajdonosok felelőssége egyetemleges, miközben a kft.-énél a tulajdonosok rendszerint bevitt vagyonukkal felelnek. De van olyan eset, amikor egy korlátolt felelősségű társaságban is saját vagyonával felel a tulajdonos.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték