hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Felülvizsgálat előtt: ki számít Magyarországon rokkantnak?

  • adozona.hu

Európában körbetekintve a rokkantsági nyugdíjrendszernek alapkérdése, hogy ezen ellátórendszer szerint ki minősül rokkantnak. A válasz összetett, ahogy az értékelések is.

A kormányszóvivő kedden bejelentette, hogy az év második felében megkezdődik 220 ezer rokkantnyugdíjas felülvizsgálata, s előzetes becslések szerint felük vissza is térhet a munkaerőpiacra. Ennek kapcsán áttekintjük, ki és mi alapján minősülhet rokkantnak. Elvileg egységes a szakmai értékítélet, miként a rokkantság súlyos munkavégző(jövedelemszerző)képesség-csökkenés. A probléma lényege azonban az, hogy legyen értékelhető a munkavégző (jövedelemszerző) képesség, illetve annak változása és az, hogy milyen változásokat kell súlyosnak minősíteni.

Ez közvetlenül nem mérhető, amiből egy sajátos láncolat jön létre: a jövedelemszerző képességet a munkavégző képesség határolja be, ami döntően az egyén fizikai és mentális állapotától, valamint szerzett (szerezhető) képességétől, ismereteitől, illetve azok hasznosításától függ. Mivel e láncolatban a fizikai és a mentális állapot meghatározása, értékelése a leginkább közelíthető, ezért válik a rokkantsági nyugdíjrendszer meghatározó elemévé az orvosszakmai minősítés, ami egyes rendszerekben kiegészül egyéb szakemberek minősítésben való részvételével, más rendszerekben pedig nem. Több rokkantsági nyugdíjrendszer alapvető definíciója a keresetveszteséget jelöli meg kritériumként, azért, hogy a rokkantsági nyugdíjrendszer lényege (kieső jövedelem pótlása) ne merüljön feledésbe a rendszer kialakításánál, működtetésénél.

A biztosítással járó nyugdíjrendszerekben a leggyakoribb meghatározás szerint az tekinthető rokkantnak, aki nem képes annak a jövedelemnek az egyharmadát megkeresni, amelyet az érintettekkel azonos kategóriába tartozó dolgozók keresnek. A nem biztosítás-alapú nyugdíjrendszerekben pedig általában a munkaképesség csökkenése oldaláról közelítik meg a rokkantságot.

A munkavégző -, illetve jövedelemszerző-képesség sajátos probléma, hiszen nem kizárólag fizikai, szellemi állapot függvénye, hanem a mindenkori munkaszerkezet függvénye is, mert a még fizikailag, mentálisan megfelelő állapotban lévő emberek is eltérő módon alkalmasak valamely munka elvégzésére. Ez a megváltozott munkaképességű, illetve rokkant egyéneknél fokozottabban jelentkezik. Ebből adódóan a rokkantsági minősítésnél vagy az orvosokra hárul a munkafeladatok jellegének ismerete, vagy ez utóbbiakat munkaügyi szakembereknek kell egy bizottság keretében biztosítani. E kérdés még megközelíthető úgy is, hogy minél nagyobb szerepet tölt be a minősítésnél a lehetséges munkavégzés mérlegelése, annál nagyobb a munkában tartás esélye. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ilyen esetekben a munkaerőpiac aktuális helyzete is befolyásolja az értékelést.

A rokkantsági fokozatokat illetően sem egységes a gyakorlat, többféle megoldást alkalmaznak. Több országban van 3 fokozat, de esetenként ezek tartalma eltérő. Gyakoribb változat szerint van egy fokozat a részleges rokkantságra (ami általában kétharmados jövedelem-szerző vagy munkavégző-képesség csökkenést jelent) és két fokozat a teljes rokkantakra: önmagát ellátni képes, illetve nem képes egyének.

A rokkantakról az ellátás mellett a rehabilitációval is gondoskodnak. Általánosnak nevezhető a gyógyászati, különösen a gyógyászati segédeszközök biztosítása. Az országok többségében lehetőség van a szakmai képzésre és átképzésre.

Hazánkban a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság alapvető feltétele a munkaképesség döntő mértékben (legalább 67 százalékban) történő elvesztése volt, amit alapvetően orvos-szakmai megítélés határozott meg, egyéb szakemberek a minősítésben nem vettek részt. A szükséges szolgálati idő életkor függvénye, abból kiindulva, hogy csak az életkorral arányos szolgálati idő követelhető meg. A jövedelemszerző képesség annyiban játszik szerepet, hogy feltétel a lényeges keresetcsökkenés, illetve az, hogy rendszeresen ne dolgozzék az érintett.
A nyugdíjbavonulás, így a rokkantosítás feltételeit is a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer határozza meg.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben ellátásként meghatározott rokkantnyugdíj szerepel, a magánnyugdíjrendszerben pedig a rokkant a számláján lévő összeghez juthat, járadék vagy egyösszegű kifizetés formájában. Tekintettel arra, hogy ez az összeg különösen a felhalmozási időszak elején lényegesen alacsonyabb lehet a társadalombiztosítási rokkantnyugdíjnál, a törvényi szabályozás biztosítja, hogy a megrokkanó dönthet arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagy a társadalombiztosítási ellátást választja-e. Természetesen utóbbi választása esetén a számláján lévő összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe viszi át.

2008. január 1-jétől átalakították az egészségkárosodott személyek ellátórendszerét. A cél olyan ellátórendszer és foglalkoztatási rehabilitációs eljárás, támogatási rendszer kialakítása, amelyben a rehabilitálható megváltozott munkaképességű személyek számára a foglalkoztatás nyújt megbízható jövedelmet és megélhetést. Rokkantsági nyugdíjban csak azok az aktív korúak részesüljenek, akik teljes értékű munkavégzésre rehabilitációval sem tehetők képessé.

A célok teljesítését szolgálta egy új ellátás, a rehabilitációs járadék bevezetése és a kapcsolódó együttműködési kötelezettség.

Az új rendszer gyökeres változást eredményezett az orvos-szakértői minősítés terén. A komplex minősítési rendszerben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a volt Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) a kérelmező lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes szakértői bizottsága orvosi, szociális és foglalkozási szempontok alapján végez vizsgálatot, amely az egész szervezetre vonatkoztatott egészségkárosodás és a szakmai munkaképesség változás megállapítása mellett nem az elveszett, hanem a megmaradt képességekre koncentrál és a rehabilitációra, a munkavégzés világába történő visszatérésre ösztönöz.

A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény értelében;

- egészségkárosodás alatt az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változást,

- szakmai munkaképesség alatt pedig a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való alkalmasságot,

- rehabilitáció alatt meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszerét kell érteni, amelyek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása.

A rendszer lényege, aki rehabilitálható, az nem minősül rokkantnak, így részére – természetesen az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – rokkantsági nyugdíj helyett  rehabilitációs járadékot kell megállapítani.

A következőkben felsorolt egészségkárosodási ellátásoknál kizárólag az igénybevételre jogosító egészségkárosodási mértékeket, illetve a rehabilitálhatóságot ismertetjük, az egyéb jogosultsági kritériumokat nem:

• Rehabilitációs járadék
Igénylő 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodás fennállása mellett, foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható.

• Rokkantsági nyugdíj
Igénylő egészségkárosodása
- 50 százalékot eléri, de 79 százalékot nem haladja meg (III. csoportba tartozó rokkant), foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban komplex rehabilitációja nem javasolt,

- 79 százalékot meghaladja, rehabilitálhatóság vonatkozásában nem kell vélemény, csak abban születik állásfoglalás, hogy igénylő önellátásra képes, vagy képtelen, mások gondozására szorul.

• Baleseti – rokkantsági nyugdíj
A rokkantsági nyugdíjnál ismertetettek az irányadók azzal a különbséggel, hogy az egészségkárosodásnak túlnyomórészt baleseti eredetűnek kell lennie.

• Átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék
Igénylő egészségkárosodása legalább 40 százalékos mértékű, foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül alkalmatlan, rehabilitálható, azonban komplex rehabilitációja nem szükséges.

• Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka
Igénylő egészségkárosodása legalább 29 százalék mértékű, rehabilitálhatóságot nem kell véleményezni.

• Rokkantsági járadék
Igénylő 25. életévének betöltése előtt teljesen munkaképtelenné válik, illetve 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett, rehabilitálhatóságot nem kell véleményezni, csak a keletkezés időpontját.

• Baleseti járadék
Az a személy szerezhet jogosultságot, akinek üzemi baleset következtében 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, azonban baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs  járadék nem illeti meg. A baleseti eredetű egészségkárosodás mértéke a baleseti járadék folyósításának időtartamát is meghatározza. Ha az egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha viszont meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

Molnár László

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkábajárás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Házi vágás

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Kft. üzletrész eladása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink