hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az új alkotmány és a végkielégítések különadója: mi következhet?

  • dr. Marosi Andrea

Az új alaptörvény megalkotásakor a jogalkotó megpróbálta részben pótolni az Alkotmánybíróság korábban megnyirbált jogköreit. Az Alkotmányba bekerült: eseti ügyben az Alkotmánybíróság a bíróság ítéletét megsemmisítheti. Mit jelenthet ez a 98 százalékos különadó esetében?

Az alkotmánybírósági döntések közül az adóügyekkel kapcsolatosak váltották ki a legnagyobb érdeklődést. Az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása is egy adóügyben hozott döntés következménye, nevezetesen a 98 százalékos különadóval kapcsolatos határozaté. A 98 százalékos különadó ügye jelentősen különbözött a többi adóügytől. Míg korábban az Alkotmánybíróság több döntésében egyértelművé tette a visszamenőleges hatály tilalmát, addig a jogalkotó ez esetben a visszamenőleges hatályra próbált „alkotmányos” kereteket teremteni. A kudarc előre borítékolható volt, ezért került sor az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítására.

Erre szükség is lenne adóügyekben, mert a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos jog adóügyekben nem igazán működik. Ennek oka, hogy az egyes jogorvoslati fórumokon ugyanaz a szervezet, illetve volt képviselői döntöttek: első fokon APEH-NAV, másodfokon APEH-NAV, bíróságokon – többségében - volt APEH-NAV jogászok. Az adójogszabályok értelmezése speciális felkészültséget igényel. Ilyen szakképesítéssel rendelkezik az okleveles adószakértő. Ennek ellenére az okleveles adószakértő szakvéleményét a bíróságok jelenleg jogkérdésben való állásfoglalásnak tekintik és sok esetben figyelmen kívül hagyják. De hiába került be az alaptörvénybe a jogorvoslat ezen új lehetősége, ha ezt belátható időn belül nem lehet alkalmazni (amíg az államadósság mértéke egy kívánt szintet meghalad). Az Alkotmánybíróság az eseti ügyben is csak az élethez és az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben vizsgálhatja felül a bírósági ítéletet. Eseti ügyben azonban konkrétabban és érdemben vizsgálható az emberi méltóság kérdése.

A 98 százalékos különadó „célszemélyei” is két csoportra bonthatóak: egyrészt vannak a közvéleményt jogosan irritáló, rövid jogviszony után kifizetett több tízmilliós végkielégítések, másrészt a jogalkotó – talán akaratán kívül – eltalálta a több évtizedes, közszférában eltöltött jogviszony alapján végkielégítéshez jutó magánszemélyeket is. A konkrét eseti ügyben az Alkotmánybíróság már érdemben vizsgálni tudja a visszamenőleges jogalkotás emberi méltóságra kifejtett hatását is. Tehát amíg általában nem mondható ki, hogy a 98 százalékos különadó sérti az emberi méltóságot (valóban voltak „pofátlan végkielégítések” is), addig eseti ügyekben megítélésem szerint sor kerülhet a bírósági ítélet Alkotmánybírósági megsemmisítésére.

Mit lehet kezdeni a visszamenőleges hatály tilalmával az új alaptörvényben?  

A visszamenőleges hatály tilalmára vonatkozóan az alaptörvény nem tartalmaz rendelkezést. A jelenleg hatályos Alkotmány sem tartalmazott. A visszamenőleges hatály tilalmát egy „sarkalatos törvény”, a Jogalkotásról szóló törvény (Jat.) határozza meg. Eszerint törvény nem állapíthat meg visszamenőlegesen kötelezettséget. Ezt mind a 2010. december 31-ig hatályban volt, mind a 2011. január 1-től hatályos Jogalkotásról szóló törvény tartalmazza. A 98 százalékos különadóról szóló törvény ellentétes a Jogalkotásról szóló törvény visszamenőleges kötelezettséget előíró rendelkezésével. A kormány tervei szerint törvény fogja meghatározni, hogy mely korábbi alkotmánybírósági döntéseket kell megsemmisíteni, s melyek maradhatnak hatályban.

Az Alkotmánybíróság a Jat. visszamenőleges jogalkotást tiltó bekezdését alkotmányos védelemben részesíti, alkotmányjellegű szabályozásnak tekinti. Ebben nem hozott változást az új alaptörvény sem. Tehát megítélésem szerint nem kell újabb alkotmánybírósági döntés a visszamenőleges hatály alkotmányellenességének kimondásához. Eseti ügyekben a bíróságoknak együttesen kell vizsgálni a 98 százalékos különadó, a Jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit és a korábbi Alkotmánybírósági döntéseket és az alaptörvényt.

A megoldás kulcsa a 98 százalékos különadó kérdésében nem az Alkotmánybíróság, hanem elsősorban a bíróságok kezében van!

 Az új alaptörvény a következőket tartalmazza, melyet az eljáró bíróságoknak eseti ügyekben figyelembe kell venni:

R. cikk: „(2) bekezdés: Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.”

XXX. cikk (1) bekezdés:

„Minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”

(2) bekezdés: „A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembe vételével kell megállapítani.”

Ezeket a szempontokat a 98 százalékos különadó megalkotásakor nem lehetett figyelembe venni a heterogén adóalanyok miatt. Eseti ügyben viszont már vizsgálható, hogy egy jelenleg nyugdíjban lévő korábbi közalkalmazott, aki például 2006-ban kapott 5,5 millió forint végkielégítést, annál a 2 milliós különadó alap megfelel-e a „teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének”. A különadó 98 százalékos mértékének meghatározásánál értelemszerűen nem lehetett figyelembe venni a „gyermeknevelés kiadásait” sem. A bíróságok számára az alaptörvény is egy törvény, amit döntésének meghozatalakor figyelembe kell venni.

Miért veszélyes a visszamenőleges adókivetés?

A visszamenőleges adókivetés lehetősége mellett értelmüket vesztik az ilyen fogalmak, mint adóverseny, versenyképesség. Hiába 10 százalékos most a társasági adó, ha 3-5 év múlva kivethető 2011-től visszamenőlegesen plusz 60 százalék társasági adó. Hiába van 16 százalékos egykulcsos adó, ha évek múlva ez bárki által „pofátlanak” minősíthető és visszamenőleg 2011-től például még 50 százalékos adó kivethető. Hiába támogatja a kormány most a gyermeknevelést, ha évek múlva joga van visszavonni a gyermeknevelésre nyújtott támogatást. Hiába alkotmányellenes egy ilyen lépés, ha ez az Alkotmánybíróság által nem vizsgálható. A mindenkori kormány annak tudatában alkothatna törvényeket, hogy azok Alkotmányellenesek, sértik a jogbiztonságot, de az Alkotmánybíróságnak nem lenne joga ezt kimondani. Sajnos az egyik ellenzéki párt is hamar magáévá tette a visszamenőleges jogalkotás lehetőségét: azt javasolja, hogy július 1-től iktassunk be egy második adósávot. Szerencsére ennek megvalósítására nincs sok esély, de figyelmeztető jel.

A jelenlegi helyzet – ha így marad – alkotmányos adóanarchiának tekinthető: tetszőleges mértékű (akár 100 százalékos) adó, visszamenőlegesen tetszőleges időszakra kivethető. Teljes jogbizonytalanságban kellene élnie minden adófizető állampolgárnak. Hiába teljesíti adófizetési kötelezettségét 2011-ben, még évek múltán sem lehet nyugodt abban, hogy ez így is marad. Csak a feketegazdaságban megszerzett pénzre – jellegénél fogva – nem lehet visszamenőlegesen adót kivetni. Úgyhogy a jelenlegi visszamenőleges adókivetés lehetősége a fekete-szürke gazdaságot erősíti.

Angyal József
okleveles adószakértő

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ügyvezetés jogviszonya

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Gépjárműjótállás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégalapítási és bejelentési dátumok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 július
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close