Amit a béren kívüli juttatásokról tudni kell 2011-ben

Megosztás Tetszik

A 2010-es évhez képest jelentősen átalakulnak a béren kívüli juttatások. 2010-ben három csoport volt: az adómentes, a kedvezményes 25 százalékos adózású és a normál adózású. 2011-re a három csoportból egy marad, a kedvezményes 25 százalékosan adózó. Megszűnt az internetes utalványok adómentessége, s normál adózású természetbeni juttatás is megszűnik, ráadásul ez utóbbi 2011-ben ugyanúgy adózik, mint a pénzjövedelem.

A kedvezményes adózású béren kívüli juttatásokhoz különböző értékhatárok tartoznak. Többségük a minimálbér havi összegéhez viszonyul. Egyelőre a 77 500 forintosminimálbérrel érdemes számolni. (Ekkora minimálbér mellett nem csökkenne a minimálbéresek nettó jövedelme, figyelembe véve a fél százalékos nyugdíjjárulék emelkedést is.)

A módosítások okán bekerült a béren kívüli juttatások kedvezményezett körébe a hideg étkeztetési utalvány is. A hideg étkezési utalvány bemutatóra szóló, egyszer használatos pénzhelyettesítő eszközként működik.

A hideg étkezési utalványból egy bevásárlóközpontban akár műszaki cikk is vásárolható, hiszen utólag nem ellenőrizhető, hogy milyen termék ellenértékeként használták fel - emiatt több szakmai szervezet is tiltakozott, sokan a meleg étel utalványok méltatlan háttérbe szorulását nehezményezték. Vélhetően a válságadók bevezetését akarta így ellensúlyozni a jogalkotó. Amit az egyik kezével elvett, azt a másik kezével visszaadta. A hidegétkezési utalvány várhatóan tarolni fog 2011-ben a béren kívüli juttatásokon belül.

Ehhez hozzájárul majd, hogy az egykulcsos adó bevezetésével egyidejűleg csökkent a korábbi 25 százalékos adómérték is. Itt is bevezették a „szuperbruttót”. Először 1,19-cel kell szorozni, hogy megkapjuk az adóalapot, majd az így kapott adóalapnak a 16 százalékát kell venni. Ez ugyanaz, mintha rögtön a 19,04 százalékkal számolnánk. A számolás egy fontos része a cafetéria elemek használatának. Mindig vizsgálni kell, hogy mi éri meg jobban, utalványt adni vagy adóköteles jövedelmet.

Ebben a számításban segít egy 2011-re vonatkozó cafetériát és bérjövedelmet összehasonlító táblázat, amely kalkulátor formában az Adózónán itt elérhető (az excel táblázatért kattintson ide és a Cafeteria - 2011-es feliratra kattintva már számolhat is). A kalkulátorban meg kell adni a havi bérjövedelmet és a kedvezményes cafetéria elemek együttes összegét. Ahhoz, hogy pontosan megkapjuk a munkáltatói bruttó költséget, az utalvány-forgalmazó jutalékát is meg kell adni a tisztánlátás érdekében. A bruttó munkáltatói költségből leszámítjuk a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot és az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Így megkapjuk, hogy a béren kívüli juttatás – változatlan munkáltatói költséggel számolva – mekkora bruttó bérjövedelemnek felel meg.

Ebből levonva a járulékokat és a személyi jövedelemadót, megkapjuk, hogy mekkora nettó összeg felel meg a béren kívüli juttatásnak. Mivel a béren kívüli juttatásoknál a magánszemélyt semmilyen levonás nem terheli, ezért a két nettó összeget összevetve a kalkulátor kiszámítja, hogy mennyi a nettó megtakarítás, mennyivel kapunk több nettót, ha béren kívüli juttatásként és nem bérként kapjuk a jövedelmet. A számítást befolyásolja a családi kedvezmény és az adójóváírás összege is. A pontos kalkulációhoz ne felejtsük el megadni az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számát is.

A kalkulátor nem a törvény szerinti maximális családi kedvezményt illetve adójóváírást számolja ki, hanem a ténylegesen elszámolhatót. A gyerekkedvezmény ugyanis nem adókedvezmény, hanem adóalap csökkentő tétel! Ezért, ha valaki havi 200 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik, akkor nem tudja teljes egészében igénybe venni a gyerekkedvezményt például három gyermek esetén. Ennek az a következménye, hogy az adójóváírást sem tudja igénybe venni annak ellenére, hogy jogosultsági hónapja keletkezik. Ha egy ilyen dolgozó kap cafetériát, akkor ha helyette bérjövedelmet kapna, akkor még lennének adókedvezmény-tartalékai. Ilyen esetekben a béren kívüli juttatással a nettó megtakarítás csupán kb. 20 százalék.

Figyelembe kell venni azonban, hogy a béren kívüli juttatás után nem jár tb-ellátás, vagyis táppénz, nyugdíj, egészségbiztosítási ellátás, gyed, stb. Azoknál éri meg egyértelműen a béren kívüli juttatások alkalmazása, akik az adókedvezményeket a bérük után szinte teljesen igénybe tudják venni. Náluk akár 40 százalékos is lehet a nettó megtakarítás. A cafetéria helyett bérjövedelem számításánál negatív adójóváírási érték is kijöhet, mert ha béren kívüli juttatás helyett bért kapunk, akkor azzal együtt elérhetjük az adójóváírás jogosultsági határát.

Azzal, hogy a bérjövedelem és az adójóváírás közé „beékelődött” a családi adóalap-kedvezmény, sokkal bonyolultabb lesz a számítás, kalkulátorok nélkül év közben nehéz lesz eldönteni, hogy meg kell-e osztani és milyen arányban a gyerekkedvezményt a házastárssal, élettárssal. Ennél a döntésnél figyelembe kell venni, hogy ha a házastárs egyéni vállalkozó, akkor neki nem jár adójóváírás, tehát elsősorban neki érdemes igénybe venni a gyerekkedvezményt, hogy a bérjövedelmet szerzőnél érvényesíteni lehessen az adójóváírást.

Angyal József okleveles adószakértő, matematikus