Nyugdíjemelés és - kifizetés: kinek, mikor, mennyit?

Megosztás Tetszik

Összegyűjtöttük, hogy mit kell tudni a nyugdíjemelés idei évtől érvényes szabályozásáról, a kifizetés feltételeiről és menetéről.

A törvényi szabályozás szerint 2001 és 2009 között bezárólag az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett nettó átlagkereset-növekedés átlagával kellett emelni az előző évben megállapított nyugdíjakat. 2010. január 1-jétől a nyugdíjak emelésére vonatkozó szabályok azonban megváltoztak. Az idei évtől érvényes szabályozás szerint: amennyiben a GDP növekedésének tervezett mértéke:

- nem éri el a 3 százalékot, akkor a fogyasztói árnövekedés tervezett mértékének megfelelően,

- legalább 3 százalék, de nem éri el a 4 százalékot, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett (országos nettó) átlagkereset-növekedés 80/20 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelően,

- legalább 4 százalék, de nem éri el az 5 százalékot, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett (országos nettó) átlagkereset-növekedés 60/40 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelően,

- legalább 5 százalék vagy annál több, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett (országos nettó) átlagkereset-növekedés 50/50 százalékos

arányban kell emelni a nyugdíjakat.

Amennyiben az árnövekedés és a nettó átlagkereset-növekedés (és 2010-től a változatlan áron számított GPD-növekedés) várható mértéke adott évben legalább 1 százalékponttal meghaladja a tervezett mértéket, akkor novemberben kiegészítő nyugdíjemelést kell adni január 1-ig visszamenőleg.

Abban az esetben, ha a különbség 1 százalékpontnál kisebb, úgy a nyugdíjemelési különbözetet az adott évben egy összegben kell kifizetni a nyugdíjasoknak, s a következő év januárjában az akkori emelési mérték és a különbözet együttes hatását kell érvényesíteni.

Hogyan fizetik a nyugdíjat?

A  Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a juttatásokat at erről szóló határozat közlését követő 10 munkanapon belül

1. postai kézbesítés útján vagy a számlájára utalva,
2. a valamely EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén valamely EGT-államban lévő számlára,
3. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy számlára
utalják.

Az első pontban ismertetett esetekben a nyugdíjasok a következők szerint juthatnak nyugdíjukhoz:

a) ha  a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor a nyugdíjas az ún. postai kifizetési naptárban - amelyet a Magyar Posta Zrt. juttat el az adott évet megelőzően az érintettnek - meghatározott napon jut hozzá az ellátásához, vagyis aznap visz ki a postás.

b) ha a nyugdíjas pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást, akkor a  banki jóváírások időpontjai az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján ellenőrizhetőek.

Mikor, meddig és kinek fizetnek?

A nyugdíjat mindig az adott hónapra fizetik, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították, egészen addig a napig, amíg a jogosultság megszűnéséig, de legfeljebb a nyugdíjas halálának hónapjáig.

A folyósítás, kifizetés megkezdésekor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az alábbiakat küldi ki a nyugdíjasnak:
• a folyósított ellátás törzsszámáról (mint azonosító szám) szóló igazolást (nyugdíjas igazolást).
• utazási utalványt.
• a folyósítás megindításáig már esedékessé vált és az egy összegben kiutalt ellátásról, az esetleges levonásokról szóló elszámolást.
• a bejelentési kötelezettségről, illetve „fontosabb tudnivalókról" szóló tájékoztatót.

A nyugdíjast a halál napját magába foglaló hónap végéig illet meg nyugdíj. A fel nem vett ellátást a nyugdíjassal - annak halálakor - közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, testvére igényelheti - ebben a meghatározott, egymást követő sorrendben, a halálesetet követő egy éven belül. Ha az elhunyt nyugdíjassal nem élt senki egy háztartásban, akkor az örökös a hagyatéki végzés jogerőssé válásától számított egy éven belül juthat hozzá.

Az egykori nyugdíjassal együtt élt családtag részéről az igényléshez elegendő egy erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltése, amelyből megállapítható a rokoni kapcsolat, az egy háztartásban történt együttélés, továbbá tartalmazza az elhunyt adatait, az ellátásának folyósítási törzsszámát. Örökös részére a jogerős záradékkal ellátott öröklési bizonyítvány, illetve hagyatéki végzés alapján fizethető ki a fel nem vett nyugellátás.

A hivatal azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogosult elhalálozásának tényét és annak időpontját a nyugdíjassal (járadékossal) közös háztartásban élő 10 munkanapon belül köteles bejelenteni.

Molnár László
Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjfolyósító Intézet igazgatója